Makói Ujság, 1938. december (4. évfolyam, 272-296. szám)

1938-12-01 / 272. szám

4 — Az agy és a gerincvelő megbetegedéseinek kezelésénél a régóta bevált, tisztén természetes .Ferenc József" keserű víz — ko­rán reggel egy pohárral bevéve — a tápcsatornát alaposan kitisztítja, a további bélműködést elősegíti, a gyomoremésztést megjavítja és fo­kozott anyagcserét eredményez. Kér­dezze meg orvosát. RÁDIÓ Csütörtök, december 1­ 6.45 Torna Után* Hírek. Hangleme­zek. — Étrend, közlemények. — 10.On Bírek. — 10.20 Amit visszakaptunk. (Fel­olvasás.) —10.48 A rajzoló gyerekek. (Fel­olvasás.) —11.10 Nemzetközi vízjelzőszol­­gálat. —12.00 Déli harangszó. Himnusz. Időjárásjelentés. — 12.10 Hubert Lajos zongorázik. — 12.30 Hírek. — 1.20 Időjelzés, időjárás­, vízállásjelentés. — 2.85­­ Hírek. — 2.50 A rádió műsorának ismertetése. — 3.00 Árfolyamhírek, piaci árak, élelmiszerárak. — 4.15 Csodálatos porcellánok. Nádai Pál előadása. — 4.45 Időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — 5.00 A lótenyésztés állami irányítása. — 5.30 Rendőr fúvószenekar. — 0.00 Em­lékezés Kaffka Margitra halála husza­dik évfordulóján. Rolla Margit előadása. — 7.00 Hirek. — 7.10 Hirek szlovák és ruszin nyelven. — 7.25 Pátria-hangle­mezek. — 8.10 Nagyszombattól Pécsig. Abonyi Géza előadása. — 8.50 Pertis Pali cigányzenekara muzsikál. — 9.40 Hirek. Időjárásjelentés. — 10.00 Melles vonósnégyes. — 10.30 Hirek német és olasz nyelven. — 10.40 A rádió szalon­­zenekara. — 11.00 Hirek angol és francia nyelven. — 0.05 Hirek külföldi magyarok számára. Budswest II. 5.00—5.25 Hanglemezek 6.30—6.55 Angol nyelvoktatás. — 7.45— 8.10 A mai orosz balett Agatha Hilda előadása. — 8.25—8.55 Leidenfrost h­a énekel. — 9.00—9.20 Hírek, ügetőver­senyeredmények. — 9.25—955 Hangle­mezek. KÖZGAZDASAG. Határidősök. Irányút: barátságos Rozs 1939. márciusra 15.75-15.26 Tengeri 1939. májusra 15.32—15.33 Budaparti aortómviaár: A farencvárosi kartésvárárra ma 1233 sertést hajtottak fel, az előző napi maradvány 1284 darab volt. — Lanyha irányzat mellett 2105 drb kelt el. Arak­­ urad­almi nahézsertést 108 — 10802, közép 102—103, szedett kö­zép 92—95, szedett könnyű 88— 90 silány sertést­ 76—86 fillérért je­gyezték élősúlykilogrammonként. Budapesti termé­ny piac. Irányút (ártott Bazs 77 kg-OB - — — 20.10—20.25 Bazi 78 kg-os — — — 20.30-20.45 Bazs 79 kg-os — — — 20 50 -20.65 Búza 80 kg-28 — — — 2080-20 75 Rozs —­­­Arps — — Zib -- - - 19.15-19.25 Tengeri ut —— — — 13.05 -13.15 Korpa - - 12 80-13.00 Mm kél p Ima. Baromfiak. Tyuk - - - -0.95-095 Csirke — — — — — 1.05-1.05 Pulyka -----9.90-0.95 Liba - - - - -UXJ—1.05 Kacsa -----0.94-1.00 Gyöngylyuk 1.25-1.25 Tojás 1 kg. — — — — 1.45—1.40 Búza 19.60-19.80 Árpa 17.60-18.00 Morzsolt tengeri uj 1310—13.60 Tengeri csöves 11.00 - 1703 Korpa 14­00 1421 Virrtshagyma 7.80- 7.80 Dughagyma 20.00 21.00 Pokhagyma 9.00 -17.00 Burgonya *9.80—10.00 Répa 3.00- 3.00 Petrezselyem 7.00-07.00 Torma 15.00 30.00 MAKÓI VILÁG Makói Torna Klub sporttelepén a büffé az 1939. évre bérbeadó Ajánlatokat december 5 ig Fodor Sán­dor Makó, Szegedi u. 3. kell beadni. Csanád Arad Torontói k. e. e. vár­megyék alispánjától. 23.100-1938. al.­­ Versenytárgyalási hirdetmény. A Vármegyei Hivatalos Lap 1939. évfolyamának nyomdai után történő előállítására ezennel nyilvános ver­senytárgyalást hirdetek. Ajánlatok .Ajánlat a Vármegyei Hivatalos Lap 1939. évfolyamának előállításéra* felirásu, szabályszerűen zárt borítékban az alispáni iktatóhi­­vatalben 1938. évi dacomban hó 30-án déli 12 óráig nyújtan­dók be a díjmentesen rendelkezésre bocsátandó ajánlati űrlapon- Később érkező ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A Vármegyei Hivatalos Lap elő­állítására, megjelenési idejére és pél­dányszáméra vonatkozóig bővebb felvilágosítás ez ajánlati űrlapon van feltüntetve. Az ajánlathoz mellékelendő a Köz­­szállítási Szabályzatban előírt OTI igazolás. Az ajánlatok felbontása hivatalom­ban 1938. évi december hó 30 án déli fél 1 órakor fog megtörténni. Fenntartom magamnak a jogot, hogy a beérkező ajánlatok közül szabadon választhassak. Makó, 1938. november hó 27. RING BÉLA 4141 alispán. Csanád Ared-Torontál k. e. e. vár­megyék alispánjától. 23.102-1938. al. Versenytárgyalási hirdetmény A törvény­hatóság 1939. évi könyv­kötészeti munkálatainak előállítására ezennel nyilvános versenytárgyalást hirdetek. Az ajánlatok .Ajánlat a Törvény­hatóság 1939. évi könyvkötészeti munkálatainak szállítására* felirásu, szabályszerűen zárt borítékban 1938. évi dacomban hó 30-án déli 12 énéig nyújtandók be az alis­pánt iktatóhivatalban a díjmentesen rendelkezésre bocsátandó ajánlati űr­lapon. Később érkező ajánlatok fi­gyelembe vétetni nem fognak. A szállítási feltételekre vonatkozó bővebb felvilágosítás az ajánlati űr­lapon van feltüntetve. Az ajánlathoz melléklendő ez OTI tagdíjak kifizetését igazoló igazolás. Az ajánlatok felbontása hivatalom­ban 1938. évi december hó 30-án dél­ fél 1 órakor fog megtörténni. Fenntartom magannak a jogát, hogy a beérkező ajánlatok közül szabadon választhassak és hogy a kiirt mennyiségnél többet, vagy ke­vesebbet is rendelhessek. Makó, 1938. november hó 27. RING BÉLA 4142 alispán. Nyomtatott a Makói Friss Újság nyomda és lapkiadóvállalat nyomdájában, Makón. Kiadó és laptulajdonos: dr. vitéz Galamb Sándor. — Felelős művezető Raffal János R­EGÉNY Küzdelem a boldogságért. Irta: Katolnay László. — Hiszem én is, hogy ár­tatlan vagy! Nem lehetsz gyil­kos, hiszen oly nemes, oly te voltál egész életeden át ! Az öreg gróf most a rend­őrbiztos felé támolygott. Ke­zei remegtek, feldúlt arca csupa szenvedés volt. Könyörögve fordult a biztos­hoz : — Emberek! Az én fiam ártatlan !... Ne vigyétek!... ne vigyétek el... A biztos megrázta fejét. — Gróf úr, sajnálom, de már nem maradhat itt. — De ha nem ölt, nem gyilkolt!... —­Kötelességemet kell tel­jesítenem! A gyanú indokolt és a feljelentő maga a gróf úr volt! — Nem, nem lehet! És az öregúr összetörve, te hehetetlenül jajgatott: — Bocsásd meg, fiam, apád­nak, amit ellened elkövetett! Isten veled fiam ! ó, jaj nekem, szerencsétlen apának! — Élj boldogul atyám! — viszonyá Elemér. — Nagy fáj dalraadban vigasztaljon meg az Isten ! ~ Ami most következett, azt nem lehet­­leírni. A körülállók az hitték, hogy az öreg gróf nem bírta ki a lélekrázó vég­­bucsut. Elemér kiszakitolta ma­gát karjai­­­közül és megindult végzetes útjára. Egy darab vraegpapin. Mintha ólomszárnya lenne, oly lassan telt az idő a téboly­dában, mely Rózsikéra nézve a gyötrelmek kiapadhatatlan forrása volt. A mély bánat, a kimondha­tatlan fájdalom hatalmába ké­rhette. Arcán is meglátszott a nagy bánat. Ez azonban nem ártott szépségének, Sőt eszmé­nyiebbé tette. A gyermekkor hamvát letörölte róla, de ezzel komolyabb, érettebb lett , egyúttal kívánatosabb is a fér­fiszemnek. Rózsika, mielőtt a tébolyda küszöbét átlépte, sok szegény­séggel és viszontagsággal ta­lál­kozott. Szenében mégis meg­maradt a fiatalság pajzán csin­­talansága, ami Elemérre az első találkozás alkalmával oly maradandó benyomást gyakorrost és megszűnt. És mégis, milyen szép lett is nagy, beszé­des szemeinek bánatos kifeje­zése ! Álmodozó borongás tette végtelen vonzóvá és rokon­szenvessé, úgyhogy, aki meg­látta, alig tudta levenni róla a szemét. Hogy mit tudott egy jó­­lelkű nézőben kelteni, azt nem is sejtette. Bánata nem volt úgy kiszámítva, hogy érde­kessé tegye. Amit érzett, az betöltötte szívének minden je­­dijét és igazi fájdalom volt, megölt szerelmének igaz és mérhetetlen fájdalma. Mindazok után, miket Mor­­vay doktor mondott neki, nem maradt egyéb hátra, mint le­mondani életének legédesebb reményéről, örökre, Szerette Elemért az első szerelem felejthetetlen rajongá­sával. De amióta tudta, hogy testvéri viszony van közöttük, ez a szerelem átváltozott egy kimondhatatlan kellemetlen ér­zéssé, ami csaknem a gyűlö­lettel volt határos. Igen, azt hitte, hogy gyűlöl­nie, sőt utálnia kell azt a fia­talembert, aki megcsalta és el­­bolondította, aki a doktor sza­vai szerint épp oly gáládul akarja tönkretenni, mint ahogy apja tönkretette Saroltát. Rózsika elhitte Morvay dok­tornak mindazt a sok hazug­ságot, amellyel telebeszélte sze­génykének a fejét. Mikép is gondolhatta volna, hogy ez a vén lator ily szemtelenül ha­zudik ? A nyomorult mérget csepegtetett a leányka ártatlan lelkébe, hogy megtörje ellen­álló képességét. Mindez csendes lemondást keltett Rózsikában. Megszűnt érdekekkel bírni reá nézve az élet. Lemondott a világról, mint az az apáca, ki azáltal, hogy fátyolt ölt és dús haj­fürtjeit levágatja, örökre sza­kit a külvilággal és annak minden örömével. Ugyanezt érezte Rózsika is. Az ő szemében zárda volt az intézet, melynek vasrácsai szi­gorú vonalat húztak közte és a külvilág között. Küszöbét többé át nem lépi. Ezentúl a tébolyda lesz az ő világa. Egész életét, fiatal­ságának minden tevékenységét azoknak a szerencsétleneknek fogja szentelni, akiket balsor­suk ebbe az intézetbe sodort. És vigaszt adott. Olyan fog­lalkozást talált magának, ami bánatos lelkének legjobban meg­felelt. Hősies szív kellett ahhoz az elhatározáshoz, hogy egész éle­tét az őrülteknek szentelje. Hi­szen fiatal volt, és életében idáig alig érte egy kis öröm. Rózsika szép volt. Szépsége és lelki tulajdonságai igazán más sorsot érdemeltek. Hiva­tása volt, boldoggá tenni egy férfit, aki mellett saját boldog­ságát is megtalálja. (Folytatjuk.) 1938. december 1.

Next