Makói Ujság, 1939. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-02 / 50. szám
^Mr f K Ara 8 fillér. Csütttörtök, 1939. március 2. V. évfolyam 50. »iAm« Imtrkmtéeig én kiadóhivatal: Makó, Szegedi s. L POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: helyben házhoz hordva, vagy vitaisbai 18. Kiadja a Makói Friss Ujság nyomda- és Főszerkesztő: Dr. víté GALAMB SÁNDOR délire postán küldve egy hétre 56 fillér, egy hőre tepkiadóvállalat. Hirdetések felvétele este 6 érig. Felelős szerkesztő: Dr. GYENGE MIKLÓS 1 P 40 (ill. Hirdetések díjszabás szerint közöltetesi Komoly szó a rádión át. A képviselőházban és a felsőházban elhangzott bemutatkozó beszédek után az immár bevett szokásnak megfelelően a rádió mikrofonja elé állott Teleki Pál gróf miniszterelnök, hogy megismertesse az ország népét célkitűzéseivel. Ez a beszéd nem politikai programadás volt, hiszen a miniszterelnök részletesen ismertette a törvényhozás két háza előtt a politikai programot, ez újságok ugyancsak részletesen közölték az elhangzott beszédeket úgy, hogy a miniszterelnöknek elég volt e politika szempontjából a rádió hallgatói előtt ezt hangsúlyozni, hogy ő változatlanul megy ezen az úton, amelyen húsz esztendő előtt elindult és ennek a keresztény nemzeti és szociális iránynak megfelelően változatlanul fenntartja és képviseli az előző kormányok által a parlament elé benyújtott törvényjavaslatokat. Annál élesebben és lendületesebben hangsúlyozódott ki e miniszterelnök rádióbeszédéből az a politikamentes, egységes jószándék, amelynek a nemzet minden fiát el kell töltenie ezekben a nehéz időkben , amelynek természetes következménye kell, hogy legyen ez érzés és akaratbeli közösség. A miniszterelnök, mint "a keresztény nemzeti eszme öreg szolgája" mutatkozott be a rádión él , s azt mondotta, hogy szeretné, ha az őt hallgató magyar testvérek úgy éreznék magukat, mintha a Rákos mezején gyűltek volna össze országépítő munkára és ott hallgatnák annak a felelősségét érző férfiúnak szavait, akit ez államfő bizalma a kormány élére állított. Barátilag beszélt a miniszterelnök az ország népéhez, de egyúttal komoly szót is intézett hozzájuk. Amikor a baráti hangról szólott, utalt a harctéren, a tábortüzek mellett átért súlyos időkre és utalt a cserkésztáborokra, ahol a "jó munka" napja után ki szokott gyűlni azsáli őrtűz és kicserélődnek a jóindulatú magyar emberek őszinte gondolatai. Azt is mondotta, hogy sok értéket, sok tapasztalatot gyűjtött össze hosszú húsz esztendőn át, mint magyar ember magyar emberek lelkéből. Ezt az értéket és ezt a tapasztalattárt kívánta egybefoglalni s a nemzet közkincsévé tenni. Különösen akkor hangsúlyozta ennek szükségességét, amikor a távolalbi nagy célokat vázolta, a nemzet megerősítését és nevelését, azt a kölcsönös megértést, amely az ő lelkében is él, mint a szeretet érzése ennek az államnak bármely nyelvű, de magyar érzésű polgárai iránt. Ha röviden összegezni kívánjuk a rédiószózat lényegét és intelmeit, mindenekelőtt arra a kötelezettségre kell utalnunk, amely mindnyájunkat terhel a honvédelem kifejlesztése terén. Komoly szóval intett a ramiszterelnök arra, hogy ha kereszténnyé és erőssé akarjuk építeni az államot, akkor jól kitűnve tokjában kell tartani azt a magyar kardot, amely mindig szeplőtlenül fényes és éles fegyver volt. De szükséges, hogy közös, józan meggondoltsággal törvényt üljünk önmagunk fölött és állapítsuk meg a nemzetépítő munka további teendőit. A hadsereg erőssé tétele után a társadalmi feladatok áldozatos ellátása következik, majd a nemzet nevelése a családban, az iskolában és az iskolán túl- Gondoskodás arról, hogy a család és az iskola értékes nevelő munkáját ne ellensúlyozhassa és tönkre ne tehesse később az életben a lelkiismeretlen demagógia, nyilvánuljon az akár szóban, akár írásban. Megkaptuk a miniszterelnök rádióbeszédéből annak a komoly kapcsolatnak törvényszerűségét és képét, amelyben a politikának a társadalommal kell állania. Ez a kapcsolat korántsem jelenti azt, hogy a társadalom belemerüljön a napi politikai életébe, nem jelenti azt, hogy mindenki politikával foglalkozzék. Hiszen nincs is meg mindenkinek a megfelelő látóköre okoz, hogy politikai szempontból ítélni tudjon. Nagyon helyesen mondotta a miniszterelnök, hogy csak az lát kellő távolságra, akit a bizalom és a sors a kormányzás élére állított, mert csak ez a magaslat az, amelyről megfelelő terjedelmű horizont betekinthető. Nem politizálni kell tehát a társadalomnak, hanem dolgozni, mindenkinek a maga posztján teljesíteni a kötelességét. Az ilyen kötelességteljesítő társadalom az az erőforrás, amelyből a kormányzat mindenkor meríthet, amikor nemzetépítő munkát kell végeznie. Az egész ország népéhez szólt barátilag és bizalommal a miniszterelnök, amikor arra intett, hogy sokkal többet kell gondolkoznunk és sokkal kevesebbet kell beszélnünk, mint eddig. Valahogy úgy érezzük, hogy ez az intelem nagyon időszerű volt. Mintha megfertőzte volna a magyar társadalmat az a tény, hogy sokan beszéltek, de kevesen gondolkoztak. Főleg pedig sokan beszéltek azok közül, akik vezetni szerettek volna minden vezetésre való hivatottságuk nélkül. A miniszterelnök rádióbeszéde, amely klasszikusan magyar volt, bizonyára bőséges anyagot szolgáltatott minden hallgatónak, hogy komolyan gondolkozzék felette. Akik a rádiót hallgatták, sokan úgy érezték magukat, mintha valóban a Rákos mezején gyűltek volna össe és ott hallgatnák „a keresztény nemzeti gondolat öreg szolgáját", aki közvetlenül beszélt minden magyar ember lelkiismeretéhez és aki bátran kimondotta, hogy mindenkinek jogos kívánságát teljesíteni szeretné, ami azonban máról holnapra nem teljesíthető és aki kereszténnyé akarja tenni az országot nemcsak nevében, hanem gondolkodásában is. Vegyes bizottság jön Makóra a munkásházak helyszíni megvizsgálására Kászonyi főispán vitéz Bonczos államtitkárnál. Pár napon belül megindulnak a tatarozási munkák A Vérten-telepi és honvédi munkásházak ismeretes ügyében a mai napon dr. Kászonyi Richárd főispán Ring Béla alispánnal megjelent a belügyminisztériumban vitéz dr. Benczes Miklós államtitkárnál, akihez a szociális természetű ügyek tartoznak. Dr. Kászonyi Richárd főispán részletesen ismertette az államtitkár előtt a munkásházak történetét, azoknak jelenlegi állapotát s sürgős intézkedést és segítséget kért. Arra kérte Kászonyi főispán Benczes államtitkárt, hogy sürgősen küldjön le Makóra, a helyszínre egy vegyes bizottságot, amely állana: a belügyminiszter kiküldöttéből, egy egészségügyi szakértőből, az iparügyi miniszter építési szakközegéből, a földről vetésügyi miniszter kiküldöttéből és a FAKSz (Falusi Kialapásépítő Szövetkezet) kiküldöttéből, hogy ez a bizottság itt, a helyszínen, személyes tapasztalatok útján ismerje meg a helyzetet. Vitéz Bonczos Miklós államtitkár nagy megértéssel és érdeklődéssel fogadta a főispán előterjesztését s remélhető, hogy ebben az ügyban hamarosan intézkedés történik. Egyébként a Vertán-telepi düledező munkásházak ügyében idehaza, Makón is értekezlet volt ma a városházán Issekutz Béla vármegyei főjegyző elnökletével. Elhatározták, hogy holnapra, csütörtökre behivatják a sürgősen tatarozandó házak tulajdonosait s aláíratják velük a tatarozó és kölcsön vállalására vonatkozó nyilatkozatokat, ha pedig ez megtörtént, nyomban megkezdik a javítási munkákat. Megjelent a gépkocsik vámjának és haszonkulcsának a leszállításáról szóló rendelet. Húsz százaléknál nem káromhat azután többet az autókarmakma. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A pénzügyminisztérium a kereskedelmi miniszter kezdeményezésére hozzájárult a gépkocsivám leszállításához. A pénzügyminisztérium ma kiadott rendeletével a külföldről behozott személygépkocsik elvámolásánál ez eddigi, súly és darab szerinti vámrendszer helyet 16 százalékos értékvámot állapított meg. Ez a szabályozás számottevő költségmegfakarítást jelent a gépkocsikereskedelem, illetve a fogyasztók részére. Körülbelül 3 millió pengőre tehető az az összeg, amelyről az államkincstár a múlt évi autóbehozatal mértékét véve számítási alapul lemond. A gépkocsiárak kérdését az álkormánybiztos olyan módon rendezte, hogy készpénzüzleteknél 20, hitelüzleteknél 21 százalékban állapította meg azt a bruttó nyereséget, amelyet a belföldi autókereskedelem a gépkocsik külföldi beszerzési értéke, illetve annak pengőre étszémilélt összege, vám, fuvardíj és egyéb közterhek együttes összegéhez hozzászámíthat.