Makói Ujság, 1939. május (5. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

A berlini ut. Alig érkezett haza a miniszterel­nök Rómából, ahol a külügyminisz­terrel egyetemben három napig tar­tózkodott és tanácskozott, máris útra kelt ugyancsak a külügyminiszter tár­saságában a tengelypolitika másik nagy államának fővárosába. A ber­lini ut Teleki Pál grófnak elutazása előtt tett nyilatkozata szerint olyan udvariassági aktus, amely egyúttal újabb kifejezése a szoros közösség­nek és a régi barátságnak, amely a német és a magyar nép között fennáll. Ezt a régi barátságot és szoros közösséget hangoztatta pénteki nagy beszédében Hitler Adolf vezér és kancellár is. Úgy emlékezett meg ebben az egész világon nagy feltű­nést keltett határozott, önérzetesen erélyes és mégis őszintén békére törekvő megnyilatkozásában a német nép vezére Magyarországról, mint régi baráti nemzetről, mellyel a sors­közösség köti össze Németországot és amelynek baráti hűségében és őszinteségében bízni lehet is kell is. A teljes harmónia tehát nyilván­való. A vezér és kancellár nyilatko­zata fedi Teleki Pál grófnak azt a megállapítását, hogy a német biro­dalomhoz Magyarországot a legben­sőségesebb egymásrautaltság köte­léke fűzi. Különösen fontos ez Eu­rópa földrajzának megváltoztatása következtében. Amint a miniszterei- i nők is hangsúlyozta, a német biro­dalom közvetlen szomszédunk lett, viszont azóta Magyarország is gya- I rapodott területben, erőben és előre­nyomult ősi történelmi határainak egy részéig. Ez a gyarapodás két­ségkívül fordulópontot jelent ha­zánknak háború utáni sorsában és amikor ezt a tényt mérlegeljük, ar­ról sem szabad egy pillanatra sem megfeledkeznünk, hogy a földrajzi változások bekövetkezése, úgy amint Teleki Pál gróf miniszterelnök is hangsúlyozta, annak a bensőséges együttműködésnek köszönhető, ame­lyet Németország és Magyarország között a tengelypolitika keretében évek óta minden magyar gondosan ápolt. A berlini ut külső keretei tehát hasonlóak a római ut külső keretei­hez. Rómában is két megnagyobbo­dott ország régi baráti viszonyt kul­túráló államférfiai találkoztak és foly­tattak az őszinte és igazságos béke­politika jegyében eszmecserét, Ber­linben is ugyanez történt. Amikor ismételten utalunk Hitler vezér és kancellárnak legutóbbi be­szédére, amely a londoni és párisi sajtó egvhangu értékelése szerint is békebeszéd volt és utat nyitott és engedett a barátságos tárgyalások­nak, meg kell állapítanunk, hogy a tengelyhatalmak, Olaszország ép úgy, mint Németország távol állanak min­den háborús szándéktól, őszintéu az igazságos békét akarják és annak szolgálatában kell állnia minden más államnak, amely a tengelypoütikához kapcsolódik. Magyarország ezek közt az első helyen áll. Úgy, amint mi­niszterelnökünk mondotta, mi szo­(Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Berlin. Teleki Pál gróf minisz­terelnök és Csáky István gróf kül­ügyminiszter berlini látogatásuknak mai, harmadik napján résztvettek a német nép nemzeti ünnepe alkalmá­ból rendezett különböző állami ün­nepségeken. Mindenütt megkülön­böztetett tisztelettel fogadták őket s az ünnepségekről kiadott nyomtat­ványokon is feltüntették, hogy a magyar államférfiak is résztvesznek Egy lehetséges közeli választás hangulata s ennek megfelelő politikai légkör feküdte meg a hármas csonka­megye ezévi első törvényhatósági bizottsági közgyűlését. A politika terjengett a szónokok szónoklatai­ban s az oly nagyfontosságu, kor­szakalkotó szociális alkotások, mint például a tüdőbetegség elleni intéz­ményes védekezés megszervezése a vármegyében, egyetlen mondatnyi figyelmet se tudott felkelteni a több­nyire politikus szónokoknál. (Pedig ez van annyira politika, mint leg­többjük egész szómüvészkedése, sőt igazabban nemzetépitő politika min­dennél, amit ma politikának hívunk.) Szajoli Fejér Miklós, az uj főis­pán, aki először elnökölt a törvény- hatóság úgynevezett nagy közgyűlé­sén, mindjárt elsőre tekintélyt, tisz­teletet és rokonszenvet keltett bölcs, tapintatos, de ahol kellett, erélyes elnöklésével. Pedig nem volt könnyű feladat eredményes munka irányában és a munka végéhez kormányozni a he­lyenként már-már „parlamenti (a szó rosszabbik értelmében értendő) viharokba fűlni készülő közgyűlést, amely — ha olyan ütemben folyt volna végig, ahogy elindult, — ta­lán két nap alatt sem ért. volna véget. rosan kapcsolódunk a német biro­dalomhoz és nagy tengelytársához, a fascista Olaszországhoz, teljes mér­tékben veszünk részt az igazán igaz­ságos béke,megszilárditásának mun­kájában. Őszintén akarunk olyan az ünuepségen. Teleki és Csáky először is a né­met ifjúságnak az olimpiai stadion­ban rendezett ünnepségén vettek részt. A vezér és kancellár díszpá­holyának első sorában ültek s pon­tosan a vezér érkezése előtt érkez­tek. A tömeg hosszan és lelkesen ünnepelte Hitlert és a magyar állam­férfiakat. Ezután Teleki és kísérete részt vett a Lustgartenban rendezett német nemzeti ünnepen. Délben az Az igen tartalmas és súlyos kor­szerű problémákkal terhes alispáni jelentés raegterrnékenyitőleg hatott a politikus szónokokra is. Az alispáni jelentés emelkedett, felelős és ko­moly modora etekintetben legáldá­sosabban hatott Szabó Imrére (irói nevén H. Szabó), de mégsem „száz százalékig" (ahogy most annyira di­vatos mondani), mert még igy is belelendült Szabó Imre nehány tipi­kusan politikus és egyéni túlzásba, melyeket az utána következők igazí­tottak helyre. Hogy csak a legkiri- vóbbat említsük: 4—5 ezer pengős munkásházakról beszélt, holott Ring Béla alispán a hiteles hátralékkimu­tatásból nyomban fejére olvasta, hogy a legnagyobb hátralék is mind­össze 2232 pengő 69 fillér, ez is a tőkésített kamatokkal nőtt fel ekko­rára. Annál alaposabb m és népsze­rűségi szempontokat is félretéve beszélt Szabó Imre arról a szomorú helyzetről, amely Makón munkás­hiányban, a megyében pedig mun­kahiányban jelentkezik. Nagy elis­meréssel szólott a vármegye vezető­ségének szociális munkájáról és gon­doskodásáról, majd az útépítést kri­tizálta a tőle megszokott „kisparaszti" szólamra beállítva. Múltját azonban megtagadni mégsem tudta egészen, mert a mezőhegyesi állami ménes­békét, amely úgy a két baráti hata­lomnak, mint saját magunknak a fejlődést, a jobb jövőt biztosítja. Ebben az őszinte akaratban a ró­mai és a berlini tanácskozások tö­kéletesen egyetértenek. Adlon szállóban szükkörü ebéd volt a tiszteletükre, délután pedig Frick ál lám miniszter teáján vettek részt. Este a Collegium Hungaricumban Sztóiay Döme berlini magyar követ adott estebédet a tiszteletükre. Colona herceg, Róma kormány­zója és felesége gróf Teleki Pál meg­hívására hétfőn este Berlinből Buda­pestre utazott. birtokot felosztásra ítélte s megkoc­káztatta azt a kijelentést, hogy a ménesbirtok „nem áll a kisparaszt- sággal abban a szoros kapcsolatban, amely propaganda-hatása végett kí­vánatos volna." Elsőnek Ráth József válaszolt Szabó Imrének s visszautasította a mezőhegyesi mintabirtok felosztásá­nak gondolatát, mely — mint mon­dotta — rokonszenves lehetett vagy lehet a nagybirtokosok egy részé­nél azért, mert ezzel saját birtokaik igénybevételét remélik elodázhatónak — de semmiesetre sem szolgálja a kisgazdaságok, főként pedig a minő­ségtermelésre bsállitott nemzetgazda­ságot. Példa erre a tenyészállatanyag kitenyésztése, amelyben Mezőhegyes vezet, de távolról sem képes az or­szágosan jelentkező szükségletet ki- elégiteni. Ami pedig a kisgazdákkal való szoros kapcsolatot és nevelő hatást illeti, itt van a környéki táj­fajta lótenyésztés, amelyet Mezőhe­gyes kedveitetett meg és terjesztett el a megyében s igy vált az világ­hírűvé. Évente sokezer kisgazda és intézet keresi fel tanulmány céljából a ménesbirtokot, amely a legnagyobb előzékenységgel igyekszik nevelő, felvilágositó és propagáló feladatá­nak eleget tenni. Mezőhegyes, mon­dotta végül, (Ráth József — olyan A magyar miniszterelnök a német nemzeti ünnepségeken. Colona herceg Budapestre jött. Széleskörű politikai vita után egyhangú bizalom Teleki Pál miniszterelnöknek. A törvényhatóság! bizottság évnagyadaa közgyűlése. Apa 8 fi" ' . Kedd, 1939. május 2. _________V, évfolyam 99. szám. yC vtkVP jpr Szerkesztőség és kiadóhivatal: Makó, Szegedi-u. 1. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva, vagy Telefon': 33. Kiadja a Makói Friss Újság nyomda- és Főszerkesztő: Dr. vitéz GALAMB SÁNDOR. vidékre postán küldve egy hétre 56 fillér, egy hóra Lapkiadóvállalat. Hirdetések felvétele este 6 óráig. Felelős szerkesztő: Dr. GYENGE MIKLÓS. 2 P 40 fiit. Hirdetések díjszabás szerint közöltetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék