Makói Ujság, 1939. augusztus (5. évfolyam, 173-197. szám)
1939-08-01 / 173. szám
e rég fennforgó ellentétek túlzásától. — Nagy bizalom jele — folytatta Chamberlain — ha elhatároztuk, hogy katonai szakértőinket Oroszországba küldjük, hogy arról tárgyaljanak, miképen készíthetjük el katonai terveinket, mielőtt még bizonyosságot nyertünk volna afelől, hogy a politikai megegyezés Anglia és Oroszország között létrejön-e. Az orosz külpolitika vezetője egyébként azt a meggyőződését hangoztatta, hogy ha erre a katonai megbeszélésre sor kerül, a politikai ellentétek nem lesznek áthidalhatatlanok. Ezután a danzigi, távolkeleti kérdésről nyilatkozott Chamberlain, végül a sajtóháborúság ellen szólott, amely ha elülne, békésen el lehetne minden problémát intézni. A 62 éves apa szívenlőtte 31 ávas elmebajos fiát. A tervbe vett családirtás, illetve családi öngyilkosság azonban itt megtorpant. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szeged. Megdöbbentő, tragikus gyermekgyilkosság történt ma Dorozsmán. Egy nyomorában halálra, öngyilkosságra szánt öreg házaspár előbb elmebajos fiát küldte a másvilágra, de aztán nem volt ereje az öngyilkosságot önmagán végrehajtani. Kiss Józsefnek hívják a szerencsétlen öreget. Hatvankétéves, dorozsmai gazdálkodó. Öreg élete párjával a végső nyomor miatt arra határozták el magukat, hogy öngyilkosok lesznek, de a halálba magukkal viszik,illetve maguk előtt küldik 31 éves, elmebajos fiukat is. Kiss József ma délután szivén lőtte elmebajos fiát, aki nyomban szörnyet halt, de ekkor remegni kezdett az öreg kéz s nem tudta újból elsütni a fegyvert az öregasszonyra, a lelőtt fiú édesanyjára. Elbotorkált Kiss József a csendőrségre s „feladta magát". A csendőrök letartóztatták. MAKÓI ÚJSÁG Hatalmas tanyatűz Püspöklelén. A makói hivatásos tűzoltók „rohamautójának” sikeres bemutatkozása. Ma délben fél egy órakor Püspöktele község elöljárósága telefonon arra kérte Makó város polgármesterét, hogy engedélyezze a makói hivatásos tűzoltóság kivonulását Püspöklelére, mert ott nagy tűz van. A telefonjelentés vétele után dr. Nikelszky Jenő polgármester azonnal parancsot adott a tűzoltóknak a kivonulásra. A laktanyában épen őrségváltás volt s a hivatásos tűzoltók teljes látszámmal jelen voltak, így a három szabadnapos tűzoltó dr. Dévényi Endre parancsnok vezetésével a rohamautón ki is vonult a tűzhöz. A kivonuló tűzoltók már útközben megállapították, hogy a tűz nem a községben van, hanem azon túl, a községtől körülbelül 4 kilométerre (Makótól 16 km-re). A tűz Füredi Antal községi közgyári püspökidei tanya 22. szám alatti tanyáján volt, ahová a tűzoltók 20 perc alatt érkeztek meg. Ekkor már a lelei tűzoltók 2 kocsifecskendővel, 2 vizsajttal, a tanyabeliek pedig 2 kazalfecskendővel dolgoztak s munkájuk eredményeként sikerült a 2 búzaosztagot megmenteni. A makói tűzoltókat a tűznél jelenlevő Ratkai Dániel főjegyző mindjárt a szomszéd tanyánál lévő tóhoz vezette. A tűzoltók az autón kiszállított kismotorosfecskendővel 300 m. távolságból nyomták a vizet s a hatalmas motorsugár segítségével közel 2 órán át tartó megfeszített munkával sikerült az égő kazlakat teljesen eloltani. A nagy melegben a kazlak szétbontása rendkívül fárasztó volt. A meglepően nagy számban jelenlévő tanyaszomszédok, érdeklődő falubeliek azonban dicséretreméltóan kivették a munkából részüket. A tűz a tanya mellett összerakott szérüskertben fél 12 óra tájban keletkezett. A 14 öles szalmakazalról a tűz hamar átterjedt a közvetlen közelben lévő 2 polyva- és egy szalmakazalra. Innen a tűz a nyári istállóra, majd a csutkakúpokra terjedt át. Elégett a tanya és a kert deszkakerítése, nagy csomó összerakott akácfahusán, s tönkrementek a tanyát szegélyező akácfák is. A rendkívüli hőség a tanya mögötti kert szöllőállományát is felperzselte. Sok baromfi, 3 kismalac, 2 háromhónapos süldő lelte a tűzben halálát. Ugyanis a polyva alját színnek használták s az állatok a nap melege elől oda menekültek. A tanyán épen csépeltek s a tűz keletkezése előtt percekkel kezdték meg a munkát. A tűz keletkezési okának és az okozott kár megállapításának érdekében a nyomozást a csendőrség a helyszínen megkezdte. A makói tűzoltók rohamautójának az volt a „tűz“-keresztsége. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy mind a rohamautó, mind a benne lévő kismotorosfecskendő kitűnően kiálltotta a próbát. A kismotoros ugyanis közel 32.000 liter vizet nyomott a tűzre. Érdekes, hogy a Püspöktele község részére egy héttel ezelőtt leszállított kocsifecskendőnek is most volt a tűzkeresztsége. A kézifecskendő kitűnőnek bizonyult. A kár nem térül meg. A világháború kitörésére emlékeztek a frontharcosok Az ezeresztendős magyar hősi hagyományok tartották fenn a nemzetet és az országot. A nyári munkaidőhöz és a nagy időbeli távolsághoz szabott szerény, de bensőséges keretek között tartották meg emléktáborozásukat Makón a nagy világháború élő katonái, frontharcosok, vitézekkel és hadirokkantakkal, valamint az új, sőt legújabb frontharcosokkal karöltve. Templomba vonultak a bajtársak, majd a városháza udvarán gyülekeztek s 11 órakor a leventezenekar hangjaira megkezdődött a felvonulás az Ipartestülethez. Útközben tiszteletadásra felsorakoztak az osztagok a Hősi emlékmű körül : vitéz Csongor Árpád a frontharcosok, vitéz Galamb Sándor dr. a vitézek, Kárpáti Béla pedig a hadirokkantak nevében koszorút helyeztek a hősi emlékmű talapzatára, melynél jobbról és balról frontharcos és rokkant lobogók álltak őrt. A Park Mozi termében gyűlt össze az emléktábor népe. Eljöttek a hadiözvegyek, árvák, új frontosok, de eljöttek a gazdaifjak és leányok gyönyörű egyesületi zászlójuk alatt, a zászlóvivő leányok díszmagyar ruhában. Pontosan érkezett dr. szajoli Fejér Miklós főispán, akit az előcsarnokban dr. Nikelszky Jenő polgármester a rendezőség élén üdvözölt. A polgármester különben 39 fokos lázban töltött gyötrelmes éjszaka után (húsmérgezést kapott) még mindig lázasan jelent meg az emléktáborozáson, de a megnyitó beszédét nem tudta elmondani, annak felolvasására vitéz Csongor Árpádot kérte meg. A zászlók és a vezetőség a színpadon foglalt helyet s a leventezenekar Donáth Antal bajtárs zeneiskolai igazgató vezényletével eljátszotta a Himnuszt és a Rákóczi indulót. Vitéz Csongor Árpád rövid megnyitó szavai után köszöntötte az ünnepélyen megjelent főispánt és a hatóságok, testületek küldöttségeit, majd felolvasta dr. Nikelszky Jenő , frontharcos- és rokkantelnök megnyitó beszédét, amely nemes idealizmusával, irodalmi és szónoki kimunkáltságával igen alkalmas volt az ünnepély hangulatának elmélyítésére. A beszéd elején az elesett hősökről emlékezett meg mélységes kegyelettel és bajtársi szeretettel. A közönség néma kegyelettel, felállva, néma kegyelettel áldozott a hősök emlékének. A megnyitó elhangzása után a Makói Dalárda régi magyar katonadalokat adott elő. Vitéz Hódi István mondotta el ezután ünnepi beszédét. Beszéde elején visszapillantást vetett a negyedszázad előtti eseményekre, majd az elesett hősök emlékét idézte, akik becsületet, dicsőséget szereztek mindenütt a magyar névnek s akiket soha senki sem győzött le, pedig a legtöbbször tízszeres túlerővel szemben kellett megállniok a sarat. Hatszázezer ilyen magyar hős nem tért vissza a harcterekről. De ez a feláldozott 600.000 fiatal, életerős élet nem avatag temető, hanem útmutatás, értünk, élőkért, utánuk jövőkért elszenvedett megváltó váltság. Mire tanítanak az elesett bajtársak ? Hogy minden egyes magyarnak egyénileg is vállalnia kell a sorsközösségből reá eső részt, bátorsággal, hősi önfeláldozással. Magyar szentekké kell avatni gondolatunkban az elesett hősöket s hagyományaikat nemzeti hitvallásként kell megőrizni, továbbadni. Hál’ Istennek a közelmúlt ősz és tavasz megmutatta, hogy az ifjú magyar katonák méltók a hősök szelleméhez. A magyarság újra megtalálta régi önmagát, a helyes utat, amely egy szebb, boldogabb jövő felé vezet. Magasztaló szavakkal szólott vitéz Hódi az ifjú frontharcosok ragyogó teljesítményeiről s a frontharcos táborba invitálta őket. Összetartásra, bajtársi egyetértésre buzdította a magyarokat, mert most van erre a legnagyobb szükség, amidőn nem tudjuk, mely percben fordul ismét történelembe az idők mutatója. A nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadott ünnepi beszéd után ismét a Makói Dalárda szerepelt. A Nem, Nem, Soha című éneket adta elő, majd Vámosi Nagy Lajos, egy fiatal felvidéki frontos szavalt két gyújtóhatásu Gyula-diák verset. A mély átérzés és a nemes, idealista belső tűz szárnyakat adott a költő szavainak s felrázta a lelkeket. Ez több szavalásnál, ez mélységes művészi és teljes átélés volt. A Szózat eléneklésével a Makói Dalárda zárta be a bensőséges emléktábort. Az emlékünnepélyt bajtársi ebéd követte az Ipartestület nyitott folyosóján. Itt csupán két felszólalás hangzott el. Az elsőt dr. szajoli Fejér Miklós főispán mondotta a következőképen: A főispán beszéde. — A frontharcosok, vitézek, hadirokkantak, árvák és özvegyek a Park mozi 2-án, szedán és 3-án, csütörtökön kivételesen 6 és d órakor vígjáték, élték! 1 műsorban 2 remek vígjáték. Magyar film 1TIAGA LESZ A FÉRJEM Zenés vidámság. Irta: Nóti Károly. Zene: Márkus Alfréd. Főszereplők : Jávor Pál, Agai Irén, Caprios Gyula, Kabos, Vízváry Mariska, Kiss Manyi, Mály Gerő Ezenkívül a nyári szezon legújabb, legvidámabb, Makón meg nem látott fimje A meg nem értett férj. Egy nappal a válás után mit tesz bánatában a férj, örömében az aszszony. — Szereposztás ; A meg nem értett férj; Johannes Helmann, Felesége; Luise Ulrich, A megértő barátnő: Hil de Hildebrand, A pilóta: Hans Böhnker. FOX HÍRADÓ Bérletszelvények minden előadáson érvényesek. — Ezek az előadások 6 és 9 órakor kezdődnek. Az esti 9 órai elődás kedvező időben a kertben 1939. augusztus 1. Biztosítson tűzkár ellen, kára megtérül!