Makói Ujság, 1939. augusztus (5. évfolyam, 173-197. szám)

1939-08-20 / 189. szám

1939. augusztus 20. Az Olvasót illeti a szó! A városi képviselők parcellabérletei. A Makói Újság ez év augusztus 6-ikai számában „Mely képviselők bérelnek a várostól szőlőföldeket" című cikkre szabad legyen a követ­kező megjegyzéseket tennem: Én a cikket közömbösen vettem, mert rám nézve a cikk sértéseket nem tartalmaz, tekintettel azonban arra, hogy a cikk nyomán többen intéztek hozzám kérdéseket, mégis szükségesnek tartom a feltett kérdé­sek nyomán az ügynek tárgyilagos megvilágítását. Mi sohasem tagadtuk, hogy a vá­rostól földet bérelünk. A földmive­­lés nekünk egyedüli és főfoglalko­zásunk s mivel nincs annyi földünk, amely megélhetésünket biztosítaná, odamegyünk a kenyerünk megszer­zéséhez szükséges földért, ahol az nekünk a legmegfelelőbb. A haszon­bért mindig pontosan megfizetjük. Ami a haszonbér mennyiségét illeti, a város költségvetésének a tanúsága szerinti azok között, akik a víz után vettük ki, több parcella az általunk fizetett összegnél alacsonyabb áron kelt ki. Bár ezek az alacsonyabb áron kikelt földek a városhoz egy­két kilométerrel még közelebb is vannak. Ilyen például a landoki 800 négyszögölesek, amelyek nagyrész­ben 12—14 pengőért vannak par­cellánként bérbeadva. A nagyporondi röviddülő, amely minőségre legalább 40—50 százalékkal jobb az általunk bérelt földeknél, egy hold 13 pen­gőért, a másik 25 pengőért és a harmadik 26 pengőért van haszon­bérbe adva. De vannak 400 öles gyümölcsösök is, amelyekért 5—10 pengőt fizetnek a bérlők. Jóllehet, hogy a fásítást már a jelenlegi bér­lők végezték rajta. Ami tehát a városi képviselők ál­tal bérelt földek haszonbérét illeti, a számvevőség kimutatása és bi­zonysága szerint is ez a haszonbér­összeg nem több és nem kevesebb, mint a más bérlők által fizetett ha­szonbérek. Ami pedig a rokkantak és a front­harcosok ügyét illeti, ki kell jelen­tenünk, hogy mi a földet senkitől el nem vettük, senkire rá nem vet­tük a földek haszonbérét, ellenke­zőleg az általunk bérelt földek és több más földek is, az árverésen nem keltek ki, azok igy parlagon maradtak s az igy kimaradt földe­ket a törvényben előirt módon a város vezetősége a képviselőtestület jóváhagyásával adta ki. A földek igy történt bérbeadását jóváhagyta a város képviselőtestülete, a város pénzügyi ellenőre és a vármegye alispánja is, mint a város vagyon­felügyelője. Ami pedig az összeférhetetlensé­get illeti, e tekintetben álljon itt a következő: Ha nem összeférhetetlen az, hogy a város vadászterületét nagy szám­ban bérelik városi tisztviselők és képviselők, nem is olyan nagy árak­ért, hanem összeférhetetlen az, hogy a városi képviselők úgy ipari, mint kereskedelmi közszállításokban a vá­rostól hosszabb idő óta részesednek, sőt az elmúlt évben biztosítást is végeztek, ha­nem összeférhetetlen az, hogy a városi tisztviselők, akik a közgyűlésen szavazatukkal sokszor döntő szerepet töltenek be és a vá­rostól mégis lakásokat bérelhetnek, ha nem összeférhetetlen az, hogy egészséges és teljesen munkaképes emberek a várostól élvezett nagy nyugdíjaik ellenében is képviselők, akkor azt hiszem, hogy nem ösz­­szeférhetetlen az se, ha mi, földből élő kisemberek, illő áron és törvé­nyes eljárás folyamán földet bére­lünk a várostól. Hozzanak olyan községi törvényt, amely ezeket eltiltja, vagyis össze­férhetetlennek minősíti, úgy azonnal szó férhet a mi kisbérletünkhöz is, de az ideig nem. Ami pedig az ártéri földek ol­csóságát illeti, szabad legyen rámu­tatnom, hogy a víz után egy méter­mázsa búza 8—10 pengő volt, már­pedig azokért a Maros kiöntésének kitett földekért 20—30 pengő, ami akkor két-három mázsa búzának fe­lelt meg, előre kifizetve, azt hisszük, hogy éppen elég. Ami viszont a jelent illeti, kérdés, hogy az állam meddig tudja fenn­tartani a 20 pengős búzaárakat ? Az ideig ez a bérlet valóban elő­nyös, de ha bekövetkezik a búza árának a csökkenése, abban az eset­ben az általunk fizetett haszonbér bizony nem sorozható az alacsony bérek sorába. Végezetül pedig a bérlet az ősz­szel lejár s így akik olcsónak talál­ják, vagy tőlünk, földből élő kisem­berektől irigylik, jelenjenek meg az árverésen és árverezzenek úgy, amint a pénzük futja. Mi kijelenthetjük, hogy nekünk se most, se a jövő­ben két-három mázsa búzánál ezek a földek többet nem érnek, mert a haszonbért akkor is meg kell fizetni, ha a Maros vize arat a parcellákon. Nagy György Mihály. DIBROSOMHG:­­ W116 für 1 tintamatyi ' Ruha-, haj-, fog-, köröm-, fényosk­e-, sar­kolók leg­olcsóbbak 2287 BHBYI CHOSÉfflflM. MAKÓI ÚJSÁG Rendkívül kedvezményes üdülés Hévízen a Friedrich-Royal szállókban augusztus 22­10. szeptember 30-ig, így szet­ teljes ellátás elsőrangú, folyóvízzel ellátott szobákban, étlap szerinti háromszori bőséges étkezés, az összes közadókkal és borravalók­kal együtt, továbbá uilkillütég gyorsvonat III. osztály Jövet menet önzeten P 57* , illetve P 59­—. Meghosszabbításnál minden következő nap P 6­80 Főszezon­­árainkról prospektusaink nyújtanak tájékoztatót. Jelentkezés és felvilágosítások: Friedrich szálló, Hévíz. Tel.: Hévíz 13. és az IBUSz Menetjegyirodáknál: 1193 Még ebben az évben megvalósulhat a tanyai telefon. A város képviselőtestülete még jú­niusi közgyűlésében elhatározta, hogy Rákoson postai ügynökséget állít fel s ezzel kapcsolatban kiépíti a tanyai telefonhálózatot is. Ennek folytán telefonhoz jutna a hat tanyagóc, ami a városnak csupán 5200 pengőjébe kerülne, ezt is távíró­ oszlopok és fu­varok alakjában nyújtaná. Az oszlo­pok pedig a város erdejéből kerül­nének ki. Az összköltség ellenben ennél jóval többet, 19 ezer pengőt tenne ki. Az 5200 pengőn felüli költségek elengedését, illetve átvál­lalását kérte a város a postától, il­letve a kereskedelmi minisztérium­tól s ebben az ügyben a napokban kezdett tárgyalásokat a város pol­gármestere a szegedi postaigazgató­ságnál, valamint a budapesti posta­vezérigazgatóságnál és a kereske­delmi minisztériumban. A tárgyalá­sok még nincsenek befejezve, de valószínűnek látszik, hogy a több­letköltségek jó részét elengedik a városnak, amit pedig nem engednek el, azt a postakincstár hosszabb időre, mondjuk 10 esztendőre, meg­hitelezi a városnak, amely így egé­szen kis törlesztésekben szabadul­hat e tartozásától. A döntés a tanyai telefonhálózat ügyében két héten belül remélhető s ha a képviselőtestület is hajlan­dónak mutatkozik a részleteket ma­gára vállalni, úgy még ebben az esztendőben megvalósul a tanyai telefonok terve. Ezzel együtt megoldást nyerne a tanyai kézbesítések ügye is, mert — mint ismeretes — a rákosi tanya­­központban létesítendő postaügynök­ség már elhatározott és jóváhagyott dolog. A csongrádi Éli. Szent Imre gimnáziummal kapcsolatos fiuinternátus az ország egyik legolcsóbb in­ternátusa, melynek tájékoztató­­ját minden érdeklődőnek postamen­­tesen megküldi a gimnázium igazga­tósága, Csongrád, Kossuth tér 1. sz. 1823 Minden nap frissen fej­tett Szent István Családi sör a Polgári Pincésze­ténél, másfél literes üve­gekben, Teleki­ utca 2. Az Alföld páratlan hatású gyógyfürdője Kakasszékfürdő Hiúim, csoz, feösztö?, in és izületi bántalmak gyógyítása terén országosan egyedülálló eredményt ér el a kakasszéki víz és iszap használatával. Olcsó, kényelmes szál­lodák és villa-lakások. Éttermi és házi étkezés. Természetes partfürdő és május 1 től október 31-ig meleg kádfürdők. Kérjen ismertetőt. — Válaszbélyeg küldését kérjük 1447 t­ l ajánljuk a hölgyeknek. hogy saját érdekükben használják rendszeresen a híres nagy egyedi K­OVÁCS­­KRÉMET a nagyeny­edi KOVÁCS borax­­szappannal. A legelhanyagoltabb arcbőrt is rövid idő alatt tökéletesen rendbe hozza! 11 j­ó­n vMéza színnyépületének a megépítése a láthatáron. Zárt ajánlatra hívják fel a vállalkozót. A városháza szárnyépületének épí­tése már a megvalósulás stádiumába lépett azzal, hogy a belügyi kormány megengedte a zárt ajánlatok útján való építkezést s ennek megfelelően a város polgármestere a jövő hét elején felhív 5 vállalkozót, hogy te­gyen ajánlatot. Erre 15 napos határ­időt szabnak, úgyhogy az ajánlatokról már szeptember első felében dön­teni lehet s ilyenformán az építke­zést még az idén meg lehet kezdeni. Az építkezés 150 ezer pengőbe kerül, amihez a város 60 ezer pengő államsegélyt kért. Szó volt a közgyűlési terem kar­zattal való ellátásáról, ezt azonban a terem a­acsony volta miatt el kel­lett ejteni. Bellik a legfontosabb iMityi táplálék? Kellően nem ismerve a növények táplálkozásának bonyolult kérdéseit, azt hinné az ember, hogy az a leg­fontosabb növényi táplálék, amiből legtöbbet találunk a növényben. Tén­yleg, még előkelő szakkönyvek­ben is találunk olyan kimutatásokat, amelyek rendszerint oszlopokban mutatják, milyen anyagból mennyit tartalmaz a növény s régebben még szaktudósok is azt vélték, hogy ugyanilyen arányban kell a növé­nyeket trágyával ellátni. A növényben, mint szerves anya­gokból felépített testben pld. szén­ből találunk a legtöbbet, mégsem jut eszébe senkinek, hogy a növé­nyeket általánosan szénnel, helye­sebben szénsavval táplálja. Foszfor­ból viszont a legtöbb növény csak aránylag igen keveset tartalmaz. Ha­bár a talajban kát, holdanként és cm. mélységig rendszerint több ezer kilogramm foszfort találunk, mégis azt látjuk, ha 150 kg. szuperfosz­fáttal adunk kát, holdanként 27 kg. könnyen felvehető foszforsavat, ak­kor átlagban 200 kg. a búzaszem­­terméstöbblet. Növények táplálásánál tehát nem indulhatunk ki a növények felépítő anyagából, mert a növények táplál­kozása nem egyszerű számtani mű­velet, hanem igen bonyolult tevé­kenység, amellyel teljesen ma még nem is vagyunk tisztában. Azt azon­ban tudjuk, hogy a növények csak könnyen felvehető növényi táplálé­kokból tudnak hasznot húzni, ezért mindig az a legfontosabb növényi táplálóanyag, amelyből kevés áll felvehető alakban a növény rendel­kezésére. Hazai körülmények között az őszi­­búza rendszerint foszforsavból talál aránylag és legkevesebbet felvehető alakban a talajban. Ezt a körülményt a tanulékony magyar gazda már régen felismerte, amikor a könnyen felvehető foszfor­­savat tartalmazó szuperfoszfátot előnyben részesíti. A mészben sze­gény (savanyú) talajokra pedig a mészfoszfátot tartja megfelelő foszfor műtrágyának.

Next