Makói Ujság, 1939. szeptember (5. évfolyam, 207-223. szám)

1939-09-12 / 207. szám

2 Négyszáz holdat már le­jegyeztek a mezöhegyesi olcsó hagymabérföldekből Péntek óta a mezöhegyesi ked­vezményes bérű hagymaföldekből 400 kát. holdat már lejegyeztek a makói hagymások. Ebben benne vannak azok a 400 n­öles feles bér­letek is, melyeket minden hold után vállalni kell. A még hátralévő 200 holdat is a napokban lejegyzik. A magyar adófizető dicsérete. Érdekes bejelentést tett ma a vár­megye alispánja a közigazgatási bi­zottságban. Elmondotta, hogy a vár­megye több községében az ország fokozott készenlétére való tekintettel az adófizetők nagy része hazafias indokolással fokozott igyekezettel fi­zeti be adóját. Azt mondják a de­rék adófizető magyarok, hogy most a hazának nagy szüksége van a pénzre s ez a legkisebb, amit jó ha­zafi most a hazának adhat. Miniszteri döntés a vár­megyei gazdasági egyesü­let segélye ügyében. A vármegyei gazdasági egyesület­től nem lehet megvonni a vármegyei segélyt. A földmivelésü­gyi miniszter jóváhagyta a vármegyei ebadóalap 1939. évi költségvetését az abban foglalt ama határozattal együtt, hogy az alapból a vármegyei gazdasági egyesület 2000 pengő évi segélyben részesül. Ezt a határozatot Szöllősi Jenő megfelebbezte. Ring Béla al­ispán a közigazgatási bizottság hét­fői ülésén hivatkozott arra, hogy a legtöbb vármegye ennél sokkal je­lentősebb mértékben támogatja gaz­dasági egyesületét, például Tolna vármegye évi 18 ezer pengővel. Ilyen­formán Szöllősi Jenő felelebbezését a földmivelésügyi miniszter elutasí­­totta. A rémhírterjesztőket azonnal át kell adni a rendőröknek. Az 1939: X. t. c. 2. §-a szerint vétséget követ el és egy évig ter­jedhető fogházzal büntetendő, aki olyan hirt kohol, vagy olyan valót­lan hírt terjeszt, amely a közrendet, vagy a köznyugalmat zavarhatja, vagy az ország külpolitikájának érdekét veszélyezteti, avagy az ország gaz­dasági helyzetét vagy hitelét káro­san érintheti. Miután a rendőrség azt tapasz­talja, hogy egyesek nagyon is nyil­vánvaló célokból a közönség nyu­godt hangulatát igyekszenek meg­zavarni, felhívja a közönséget, hogy az ilyen rémhírterjesztőket azonnal adják át a rendőrségnek, hogy elle­nük érdemük­ szerint eljárhassanak. is virilis névjegyzékek közszemlén. Ring Béla alispán a hétfői köz­­igazgatási bizottsági ülésen bejelen­tette, hogy a zsidótörvény által meg­követelt módosításokat a virilis név­jegyzékeken a központi választmá­nyok keresztülvitték s a jegyzékek most közszemlére bocsáttattak A határidő pár nap múlva lejár, az ez alatt befutó felszólamlásokat a köz­ponti választmányok elbírálják. Ha­tározataik ellen az érdekeltek pa­nasszal élhetnek a közigazatási bí­rósághoz. A vármegyei virilisek első cso­portjában a legnagyobb adóösszeg 40.181 pengő, a második csoport­ban 1725.45 pengő, a harmadikban pedig 991.82 pengő. Szemüvegek Klem­­iszertsnél. MAKÓI UJSÁG 1939. szeptember 12. A hallatlan tankönyv­drágaság ellen maga az alispán kelt ma ki a közigazgatási bizottságban. Felírnak kultuszkormányhoz a tarthatatlan állapot megszüntetésére. Általános a panasz és az elkese­redés a szülők körében az tanköny­vek horribilis drágasága miatt. Ezek­nek a panaszoknak és ennek a az elkeseredésnek maga Ring Béla alis­pán adott ma kifejezést a közigaz­­tási bizottságban. Kezében tankönyv­árjegyzékkel sorolta fel az alispán a hajmeresztő számokat. Egy elsős gimnazista tankönyvei 37 pengő 76 fillérbe kerülnek, egy hatodikosé 123 pengő 10 fillérbe, egy nyolca­dikosé pedig 141 pengő 80 fillérbe! Hol az a szülő, akinek a költség­­vetésébe ekkora összeget be lehet­ne állítani?! És még ehez hozzá kell számíta­ni a füzetek, festékek, rajz- és író­szerek, valamint egyéb taneszközök árát! Az a látszat, hogy egyenesen­­ a tehetségek kontraszelekcióját segíti elő ez a tanszer és könyvdrágaság.­­ Az elszakított területek egy részének visszatérése megmutatta, hogy bár nincs itt szellemi erőkben túlterme­lés, sőt hiány mutatkozik. Elő kell tehát segíteni új erők képzését, de nem úgy, hogy megnehezítjük, szinte lehetetlenné tesszük a kisemberek gyermekeinek a tanulását. Ígéretet, kilátásokat már kaptunk a tankönyv­­drágaság leküzdésére, de a tettek még mindig hiányoznak. Nagy baj és sérelem az is,­­hogy évről évre új tankönyveket írnak elő, amelyeket legtöbbször idejében be se lehet szerezni, mert nem jelennek meg a kellő időben. Az alispán indítványára a közigaz­gatási bizottság feliratban tárja fel ezeket a panaszokat és anomáliákat a kultuszkormány előtt s erélyes és gyors orvoslást kér. A pénzügyigazgatóság havi jelen­tése kapcsán Nagy Ernő ma a köz­­igazgatási bizottságban hangot adott a gazdák ama panaszának, hogy az aszálykárbecslő bizottságba az idén nem az érdekképviseletek (városi mezőgazdasági bizottság és gazda­sági egyesület) útján hívták be a gazdatagokat, a kárbecslő biztos nem hajlandó aszálykárt megállapí­tani, a kukoricásokat rohantempó­­ban, csak az út széléről „vizsgálják meg" s ennek a szemlének az ide­jéről nem tértesítik se az érdekelt gazdákat, de még a csőszöket sem. Beretzky Zsigmond pénzügyigaz­gató védelmébe vette az eljáró pénz­ügyi tisztviselőt s rámutatott arra, hogy 78 ezer kát­­holdat kell rövid idő alatt, amíg a­­termés rajta van, végigvizsgálni. Elemi kárt csak ab­ban az esetben lehet megállapítani, ha a kár legalább egyharmadnyi. A kárbecslők eddig minden esetben egyhangúlag hozták meg a határo­zataikat. Dr. Fejér Miklós főispán javasla­tára a közigazgatási bizottság ki­mondotta, hogy a jövőben közhírré kell te­ni az érdekelt fgazdák köré­ben a kárbecslők helyszíni szemlé­jének időpontját. www»wiiriftiTni»<ihriB*(í-irTifiBnif'i reif'nm—nT—''ír— A gazdát is értesíteni kell az aszály­kárbecslés idejéről. Tíz holdat kap ideiglenesen a gazdasági iskola a hullámtérben. Nagy Gewürz-wita vágóhidi távszónoklással a Hagymaházban. Ezt a városi közgyűlést is a Hagy­maházban kellett megtartani, mivel a városháza közgyűlési terme festés alatt áll. Az érdeklődés igen gyér volt. A gazdasági iskolának ideiglene­sen 10 hold földet bocsátanak ren­delkezésére azzal, hogy 15 hold vá­sárlására elegendő államsegélyt kér a képviselőtestület az iskola szá­mára, hogy az iskola azután alkal­masabb helyen szerezze meg a szük­séges földet. Ezenkívül átengedik azt az 1 holdat is, amely az isko­lával szemben fekszik. A Rákóczi­ utca kikövezését kérte az érdekelt háztulajdonosok nagy többsége. A polgármester bejelen­ —■Park mozi ........ Ma, kedden 7 és 9 órakor utoljára milliós költséggel készü­lt magyar Hím! A magyar filmek sztárja — a magyar sztárok filmje: A varieté csillagai Káprázatos, kiállítás, ragyogó zene és izgalmas mese a cirkusz rejtélyes, színfalak mögötti világból. A cirkusz na­gy táncosnője Bordy Bellas, a céllövök királya Jávor Pét, a bűvészek mestere Páger An­tal, az ügyelő Mély Gerő, az öltöztetőnő Vaszary Piros­ka, akrobatikus tánccsoport Simor Erzsi, Szeleczky Zita és Németh Romosa, szerepelnek még Fethes, Latabár, Makláry Ezenkívül: Nincs itt a nap alatt. Magyar híradó. Bérletszelvények érvényesek. tette, hogy az utcát össze akarják kapcsolni a Csokonai-utcával, ami nagy forgalmat fog jelenteni a Rá­­kóczi-utcának. Dr. Kiss Károly az ő utcájának, a Hajnal-utcának a kövezését szor­galmazta „régebbi szerzett jog“ alap­ján. Mivel a kövezés kétharmadát vállalták az utcabeliek, egyharmadát pedig a városnak kell vállalnia, a polgármester név szerinti szavazást rendelt el. Ennek eredménye: 26:4 a kövezés mellett. Egyhangúlag elfogadták a Szép­utcára vonatkozó javaslatot, hogy t. i. a polgármester az iparügyi mi­nisztériumban járjon el az utca mi­előbbi kinyitása érdekében. Farkas Imre nem érti, mi szük­ség van a földhaszonbérleteknél óva­dékra. (Az okozható károk megtérí­tésére. Szerk.) Az elv egyébként az, hogy a te­lepítést végzőkkel szemben méltá­nyosságot gyakorolnak, egyebekben azonban árverés útján kell a városi földeket bérbeadni. Nagy György Mihály helyesli az óvadékot, mert bizony vannak, akik csak kiélik, kihasználják a bérletet s semmi pótlást, befektetést nem esz­közölnek. Lassanként az összes érdekelt képviselők (kisparcella bérlők) el­mondták nagy beszédeiket a „kis­ember pártolás" hangnemében, csak arra nem adtak feleletet, hogy miért kell a városnak nemzeti ajándékokat osztogatni rá nem szoruló, befolyá­sos embereknek potemberösszegek formájában ? Erdei Lajos pénzügyi szempont­ból világította meg a kérdést. A vá­ros 120 százalékos pótadóval ope­rál. A miniszter a város földhaszon­­bérbevételének fokozásától reméli e teher mérséklését. Kirívó módon ke­vesebbet hoznak a város hullámtéri földei, mint a Rónay-félék. Eddig az volt az abusus, hogy a várostól bérelni jó, mert fizetni nem kell. Erről már sikerült az embereket le­szoktatni. A másik abusus, hogy a várostól olcsóbban lehet bérelni. Kezében van egy 1934. évi képviselőtestületi határozat, melyet Hinkó Ferenc és társai kérésére hoztak s mellyel a szántóföldek bérletét 3, a szőllő­­földekét pedig további 9 évre hosz­­szabbitották meg az előző feltételek mellett, de azzal, hogy előre köte­lesek a haszonbért megfizetni. In­dítványozza a kisbérletek revízióját és pedig parcellánként. Annál na­gyobb szükség van erre, mert a gazdasági iskolának juttatott 10 hold föld is csökkenti a város bevéte­lét. A polgármester rossz néven vette, hogy Erdei tanácsos most állott elő ezekkel, de levette mégis az ügyet a napirendről, hogy a szakbizottsá­goknak módjuk legyen az Erdei által felhozottak mérlegelésére. Szerinte 8 nap múlva úgyis rendkívüli közgyű­lés lesz s az határozhat az ügyben. A felsőkereskedelmi iskola női ta­gozatának ismert elhelyezése a fő­ispán közbenjárására oldódott meg kedvezően, ezért a képviselőtestület a polgármester javaslatára egyhan­gúlag köszönetet szavazott meg dr. Fejér Miklós főispánnak. H. Szabó Imre a Gewürtz-féle il­letőségű ügy kapcsán azt mondotta, hogy „a zsidótörvény hatását a kis zsidók már érzik, de a nagy zsidók vígan élnek tovább." A Szívhez szóló beszédben szállt síkra a Gewür­­tökért. A polgármester felvilágosítja, hogy nem zsidókérdésről, hanem­­szigorú jogkérdésről van szó. Végül is a

Next