Makói Ujság, 1939. október (5. évfolyam, 224-248. szám)
1939-10-08 / 229. szám
Ára 16 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Makó, Szegedi u. 1. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva, vagy felelőn : 33. Kiadja a Makói Friss Újság nyomda- és Főszerkesztő: Dr. vitéz GALAMB SÁNDOR, vidékre postán küldve egy hétre 56 fillér, egy hóra Lapkiadóvállalat Hirdetések felvétele este 6 óráig. Felelős szerkesztő: Dr. GYENGE MIKLÓS. 2 P 40 fill. Hirdetések díjszabás szerint közöltetnek. Vasárnap, 1939. október 8. V. évfolyam 229. szám. Barátságos jugoszláv felhívás a magyarromán határmenti erők csökkentésére. A magyar-jugoszláv barátság mint a délkeleteurópai béka alapja. MTI. A jugoszláv kormány szeptember 24-én budapesti követe útján azt a kérdést intézte a magyar kormányhoz, vájjon nem volna-e célszerű, ha a magyar-román határon Magyarország és Románia kölcsönösen csökkentené csapatai létszámát. Hasonló kérdést intézett a román kormányhoz is a jugoszláv kormány bukaresti követe útján. A magyar kormány szeptember 30-iki jegyzékében válaszolt a jugoszláv követnek a feltett kérdésre s értesítette őt arról, hogy kész a határmenti csapatok felemeltlétszámát csökkenteni. Egyúttal rámutatott a magyar kormány arra is, hogy bizonyos katonai rendszabályokat amúgy is hatálytalanított. Magyarország bukaresti követével Románia is közölte, hogy hajlandó ugyanolyan katonai intézkedéseket foganatosítani, mint amilyeneket a magyar kormány végrehajtott. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlin: “A béke szilárdulása a dunai vidéken" cím alatt az Essener Nazionalzeitung a magyar-jugoszláv viszonnyal foglalkozva a többek között ezeket írja: „ A Magyarország és Jugoszlávia közötti évszázados hagyományos barátságot a legutóbbi évtizedek eseményei csak rövid időre szakíthatták meg. Ma a magyar kormány és az egész magyar nép élénk érdeklődéssel kiséri Jugoszláviának erőteljes egységgé való fejlődését. Bizonyos, hogy a magyar-jugoszláv barátságnak, ha egyes kérdésekben is tovább kiépül, a leggyümölcsözőbb hatásai lehetnek nemcsak a két ország közötti béke fenntartása, hanem Európa e részének politikai és gazdasági fejlődése szempontjából is. — Jólértesült helyen úgy tájékoztattak bennünket, írja tovább a német lap , hogy ez a felfogás megfelel annak a nézetnek is, amely Magyarországon széles körben uralkodik. Budapesten a jugoszláv közeledést a legnagyobb rokonszenvvel kisérik és úgy tekintik, mint a két ország közötti kapcsolatok további fejlődésének kezdetét, amely nagy szolgálatot tehet a dunavölgyi béke megszilárdulásának. Budapest és Belgrád barátságos együttműködése a legjobb biztosíték a háborús veszély elhárítására e részében. Hitler békeajánlata foglalkoztatja az egész . A hinduk feladták a leckét Angliának. A kanadai csapatok még csak januárban indulnak az európai harctérre. Milliók hallgatták a világ különböző pontjain Hitler kancellár pénteki beszédét, amelyben utoljára vetette fel a nagy kérdést: béke, vagy háború? Ha ez a békeajánlat nem talál meghallgatásra, akkor már csak a fegyverek dönthetnek, — mondotta a vezérkancellár, aki megrázóan sötét színekkel ecsetelte ennek a fegyveres leszámolásnak várható borzalmas pusztításait. Az új Keleteurópa rendezése azonban kizárólag Németországra és Oroszországra tartozik — folytatta Hitler beszédében —, mert ennek a két államnak életterébe esik úgy Kelet-, mint Délkeleteurópa. Hitler beszéde magyar szempontból is nagyjelentőségű megállapításokat tartalmazott. A német-magyar határral kapcsolatban a vezérkancellár kijelentette, hogy ez a határ a végleges és Németországot Magyarországhoz a hagyományokon felül régi barátság fűzi. Hitler beszédének a kisebbségi kérdés rendezésére vonatkozó s bennünket, magyarokat legközelebbről érintő része szószerinti magyar fordításban a következő: — A legfontosabb feladat a néprajzi viszonyok újjárendezése, azaz a nemzetiségek olyan átformálása, hogy a fejlődés végén a mainál megfelelőbb elválasztóvonalak legyenek. Ebben az értelemben azonban nemcsakerre a területre korlátozott problémákról van szó, hanem sokkal messzebb nyúló feladatról. Mert Európa egész keleti és délkeleti része telve van a német népiség nem fenntartható töredékeivel. Épen ez az egyik alapja és egyik oka a folytonos nemzetközi zavaroknak. A nemzetiségi elv és a faji gondolat korszakában utópia lenne azt hinni, hogy minden további nélkül asszimilálhatják egy annyira értékes népnek ezeket a hozzátartozóit. Az európai élet széles látókörű rendezésének feladatai közé tartozik tehát az, hogy itt áttelepülések történjenek és ilyen módon az európai viszályanyag legalább egy részét kiküszöböljék. A külföldi sajtó Hitler vezér és kancellár tegnapi nagy beszédével foglalkozik. Az olasz Giornale d’Italia azt írja, hogy kívánatos volna, ha London és Páris válaszában számot tudna vetni népei igazi érzelmeivel, valamint nagy és könnyen sebezhető birodalma igazi érdekeivel. Mussolini már 1922-ben szóvátette Európa új rendezésének szükségességét. Hitler beszédével kapcsolatban a nyugati államokban még csak a sajtó és a rádió foglalkozott s foglalt állást. Chamberlain hír szerint a legközelebbi napokban, talán az angol alsóház szerdai ülésén foglalkozik a beszéddel. Daladier pedig állítólag rádióban fejti ki álláspontját. Az amerikai politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy Páris és London nem követi Hitler békefelhívását. Erre lehet következtetni különben az angol és francia sajtó cikkeinek hangjából is. A francia Journal vezércikkben hangsúlyozza, hogy Franciaország és Anglia nem tehet engedményeket. London. A Press Association illetékes helyen kapott tájékoztatásra hivatkozva jelenti, hogy az angol kormány Hitler békeajánlatait mostani alakjukban sok tekintetben határozatlanoknak és homályosaknak tekinti. A békejavaslatok ugyanis nem ajánlják fel a jóvátételt azokért a bántalmakért, amelyek szerintük más népeket Németország részéről értek.Mindamellett a javaslatokat gondosan megvizsgálják és ez ügyben tanácskozásokat folytatnak az angol domíniumok és Franciaország kormányaival. Nem tekintenek elfogadhatatlannak semmi olyan javaslatot, amely ténylegesen megszabadítja Európát a megtámadással való fenyegetéstől. E körökben valamivel többet kívánnak a német kormánytól, mint kijelentéseket ahoz, hogy helyreállítódjék a bizalom. Egyes angol politikai körök nem tartják kizártnak, hogy az angol kormány felvilágosításokat kér Hitler beszédének néhány, határozatlannak tartott részére nézve. Ez lehetővé tenné, hogy a beszéd e részeinek jelentését is világosan ítéljék meg . . . Török-orosz és németorosz tárgyalások Moszkvában. A Stefani olasz hírszolgálati ügynökség moszkvai jelentése szerint a török-orosz tárgyalásokat a legnagyobb titokban tartják. A tárgyalásokhoz a török lapok nem fűznek semmi megjegyzést. A Stefani tudósítójának megítélése szerint az előző szorús légkör lassanként enged. A török kormány hozzájárult ahoz, hogy Berlin és Ankara között újból meginduljon a repülő közlekedés. Ribbentrop német külügyminiszter legutóbbi moszkvai látogatása alkalmával megállapodott Molotov szov