Makói Ujság, 1940. május (6. évfolyam, 98-121. szám)
1940-05-01 / 98. szám
Ára 8 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Makó, Szegedi u. 1. Balaton : 33. Kiadja a Makói Friss Újság nyomda- és Lapkiadóvállalat. Hirdetések felvétele este 6 óráig. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. vitéz GALAMB SÁNDOR. Felelős szerkesztő: Dr. GYENGE MIKLÓS. Szerda, 1940. május 1. VI. évfolyam 98 számt Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve egy hétre 56 fillér, egy hóra 2 , 40 fil. Hirdetések díjszabás szerint közöltétnek. Találkoztak az német haderők körül Hitler napiparancsa a norvégiai haderőhöz. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlin. A délről északra előrenyomuló német csapatok ma elfoglalták Dombaast, az északról délre nyomuló hadoszlopok pedig a közelében lévő Opdalt s ezzel helyreállították a szárazföldi összeköttetést a német megszálló hadoszlopok közt. Hitler vezér és kancellár, mint a német véderő legfőbb parancsnoka a Norvégiában harcoló német csapatokhoz a következő napiparancsot intézte: — Fel nem tartóztatható előretörésük során a német csapatok helyreállították a szárazföldi összeköttetést Oslo és Trondhjem között. Ezzel véglegesen meghiúsult a nyugati hatalmaknak az a szándéka, hogy Németországot Norvégia utólagos megszállásával mégis térdre kényszeríthessék. Az óriási feladatot, amely elé a betétek és erőtökbe vetett hitben állítanom kellett benneteket, megoldottátok. Büszke vagyok rátok! A Nemzet rajtam keresztül köszönetet mond nektek! — Az elismerés és köszönet külső jeléül Falkenhorst tábornoknak, a norvégiai erők főparancsnokának a vaskereszt lovagkeresztjét adományozom. Parancsnokaitok előterjesztésére ki fogom tüntetni közületek a legvitézebbeket, de valamennyiőtök számára a legnagyobb jutalom már most az a meggyőződés lehet, hogy népünk legnehezebb sorsdöntő harcában, amelyben a létről vagy nemlétről van szó, döntő részt vettetek. Tudom, hogy a jövőben is teljesíteni fogjátok a kitűzött feladatot. — Éljen a mi nagy Németországunk ! Hitler Adolf. Oroszország ismét kosarat adott Angliának. Kedvetlenség Parisban a norvégiai kudarc miatt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Páris: Szovjetoroszország nem fogadja el Anglia javaslatát, hogy kössön vele kereskedelmi szerződést. Nem fogadja el azzal az indokolással, hogy az ilyen szerződés Szovjetoroszország Németországba irányuló kivitelét korlátozná. Párisi politikai körök véleménye szerint ez a tény elejét veszi minden együttműködési lehetőségnek a szövetségesek és Oroszország között. Egyesek azt mondják, ezek után Oroszországgal kapcsolatban fel kell hagyni minden illúzióval. A párisi esti lapok enyhíteni igyekeztek azt a rossz benyomást, amelyet a norvégiai vállalkozás sikertelensége okozott a francia közvéleményben. Vigasztalásul leírják azokat a nehézségeket, amelyeket a szövetséges csapatoknak le kell küzdeniük. A Journal de Debats nem érti, hogy a németek könnyű szerrel bonyolíthatják le csapatszállításaikat a Skagerrakban. Erélyes magyar intelem a kötekedő szlovák « Nem fogunk habozni cselekedni sem. — Szüllő Géza megdöbbentő beszéde a felsőházban s Csáky külügyminiszter válasza. A felsőház mai ülésén Szüllő Géza volt csehszlovákiai magyar képviselő bátor hangon adott hangot a magyar felháborodásnak azok felett a szlovák támadások és kihívó megnyilatkozások felett, amelyek az utóbbi időben egyre féktelenebb modorban hangzottak el felelős szlovák vezetők részéről. A Hlinka-gárda parancsnoka, dr. Turcsek Rudolf például Nyitra városházának az erkélyórái óriási taps között azt ordította bele a türelmes levegőbe, hogy aki Nyitrán és Szlovenszkóban magyarul beszél, annak ki kell tépni a nyelvét. Ugyanakkor Pozsonyban rendőri asszisztencia mellett verték be tüntető szlovák diákok és mesterlegények a magyar követség ablakait. Szüllő Géza beszéde méltó felháborodást keltett a felsőház minden tagjánál. A beszédre Csáky István gróf külügyminiszter így válaszolt: — Mélyen tisztelt felsőház ! Magyarország volt az első, amely elismerte az újonnan megalakult szlovák köztársaságot 1938-ban. A rákövetkező hónapok folyamán megkíséreltük, hogy a békülékenység politikáját folytassuk és szlovák szomszédunkkal helyreállítsuk azt a testvéri viszonyt, amelyben évszázadokon keresztül élt a két nemzet. Nem tagadom, hogy sok keserű pillanatot okozott a magyar kormánynak és talán még több csalódást a magyar nemzetnek, hogy a baráti jobb, amelyet a szlovákok felé nyújtottunk, nem talált megfelelő fogadtatásra, sőt a szlovákság egyes — igaz, hogy csekély — rétegei a magyarság közeledését először gyanakvással, később egyenesen rosszakaratú rágalmazásokkal igyekeztek lehetetlenné tenni. Ebben az igen veszélyes külpolitikai helyzetben, amelyben egész Európa és talán Ázsia sínylődik, kettőzött óvatosságra és önuralomra van szükség és ennek érdekében méltóztassék megengedni, hogy a magyar-szlovák viszony jelenlegi stádiumának részletes és teljesen beható taglalásától eltekintsek. Mint régi európai nemzet, tudjuk, mi a kötelességünk földrészünk eme sarkában, de annak is tudatában vagyunk, hogy van egy felső határ, amelyen a pohár megtelik és akkor esetleg olyan intrikákat és okvetlenkedéseket is megfelelő módon utasítunk vissza, amelyek mellett egyelőre csak vállvonogatva megyünk el. A türelem határa ott ér véget, ha nem látják azt, hogy a Szlovákiában lakó magyarság jogait, emberi élethez és vagyonához való jogait csorbítatlanul tiszteletben tartsák. Harmadik államokban zárt ajtók mögött elhangzott ígéreteknek, nem kevésbbé szép beszédeknek és újságcikkeknek megszűnünk jóindulatúig hitelt adni, ha a szlovákiai magyar kisebbséget, hazánk fiait, vagy a magyar állam méltóságát komoly sérelem éri. Ne igyekezzenek nekünk fél, vagy egész hivatalos szlovák személyek a német birodalmat, Szlovákia protektorát állandóan kijátszani, mert mi teljesen megbízunk a magyar-német barátság szilárdságában és azokban a tényezőkben, amelyekben ez a barátság felépül. — Remélem, — folytatta a külügyminiszter , hogy a szlovákok egyes vezetői nem tévesztik el lehetőségeik mértékét, illetve felső határát és komolyan számolnak azzal, hogy a nemzeti becsület védelmében, amelyhez számítjuk véreink életének és jogainak megóvását, nem fogunk habozni cselekedni sem, ha a szomszédaink a józanság utolsó szikráját is elvesztik. — Mélyen tisztelt Felsőházi A magyar kormány a nemzet egyetemével mindig arra törekedett, hogy a megmaradt szűkös örökségben legalább azt, ami nekünk a legnagyobb értéket jelenti: az európai gondolkodást, a várni tudást, a hitet és a rendíthetetlen bizalmat a jövő iránt, valamint elsősorban a nemzeti becsületet, amely épen a mai napokban olyan nagy értéket képvisel, csorbítatlanul, — úgy amint azt elődeink ránk hagyták, — ruházzuk át az utódokra. Ennek a vezérelvnek a szem előtt tartása mellett igyekezni fogok úgy cselekedni, ahogy az leginkább az ország javára válik. — Hangsúlyozom, — folytatta emelt hangon gróf Csáky István — veszélyes volna azt feltételezni, hogy gyengék vagyunk, vagy gyengéknek érezzük magunkat, mert minden életrevaló és életre hivatott nemzet elérkezhet ahoz a határhoz, amikor az erkölcsi erők érdekében minden kockázatot vállal és megfontolást vagy pillanatnyi haszonteóriákat félrevet. (Helyeslés és taps a felsőház minden oldalán.) — Csak azok a népek nem támadnak fel, amelyek nem tudnak, vagy nem mernek élni. Célszerűbbnek látszanék, ha inkább az erő öntudatát látnák az érdekeltek a magyar kormány ama elhatározásában, hogy úgy és akkor cselekszik, amikor ez neki a leghasznosabbnak látszik és nem akkor, amikor erre provokálni szeretnék. A külügyminiszter végül köszönetet mondott Szüllő Gézának felszólalásáért és beszédét a következőkkel fejezte be: — Még csak azt kívánom megállapítani, hogy a magyar kormány továbbra is a türelem és a béke politikáját kívánja folytatni szlovák szomszédjával szemben. MAKÓI NÉPBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANKKAL KÖLCSÖNÖKET FOLYÓSÍT „IBUSZ”HOV.Hivatalos mintjegtrofofiókja. Legmagasabb kamatot térit ooo föld, ház és áru fedezete mellett, ooo 4 , betétek után és azokat minden felmondás nélkül azonnal kifizeti.