Makói Ujság, 1940. június (6. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-01 / 122. szám

1940. június 1. HÍREK Naplór. 1940 junius 1. szombat. — Róm. kath.; Pamfil vt. — Protestáns; Pamfil. — Nap kel 3 óra 51 perckor, nyugszik 7 óra 33 perckor. Hold kel 01 óra 28 perckor, nyugszik 02 óra 53 perc­kor. Gyógyszertári szolgálat. Ezen a héten a déli és éjjeli szolgálatot a Főtéren Istók patikája és az Ur váro­si patika tartja. Várható időjárás a követ­­k­és­kező huszonnégy órára. Erős északi, északnyugati szél, sok helyen további esők, délkeleten zi­vatar. A hőmérséklet nyugaton alig változik, keleten még csökken. — A polgármester itthon. Dr. Bécsy Bertalan polgármester szabad­ságáról ma este visszaérkezett s szombaton reggel át is veszi hiva­talát. — Halálozás. A makói gazdatár­­sadalomnak egyik igen tekintélyes és közbecsü­lt tagja dőlt ki az élők sorából. Baranyi Sándor Kálvin ut­cai gazdálkodó tegnap este 10 óra­kor hosszas betegségben meghalt. Szombaton délután 3 órakor teme­tik a Kálvin­ utca 26. számú gyász­háztól a református ótemetőben lévő családi sírboltba. — Kinevezés: Az igazságügymi­niszter a makói királyi járásbíróság­hoz joggyakorlatra bocsátott dr. Schlögl Győzőt jelenlegi alkalma­zási helyén bírósági joggyakornokká nevezte ki. — Tűzharcosok ! A deszki zász­lóavatásra nem tehergépkocsin, ahogy terveztük, hanem kerékpáron me­gyünk. Indulás a makói városháza elől vasárnap reggel 7 órakor. Napvédő szemüvegek Klein látszerésznél. — Az epekövek, az idősült epe­hólyaggyulladás és a hurutos sárga­ság kezelésében reggelenként éhgyo­morra egy-egy pohár természetes „Ferenic József" keserűviz, kevés for­­róvizzel keverve és lassan, kortyon­ként elfogyasztva, gyakran rendkívül hatásos, kérdezze meg orvosát ! — Kiismerés a MÁVAUT autóbusz­­járatain. A mozalkát, gázolajat és egyéb üzemanyagokat terhelő adók nagymértékű emelésére tekintettel a m. kir. kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter engedélyt adott a közhasználatú gépjárművállalatoknak arra, hogy viteldíjaikat 12 százalék­kal emeljék. Ennek megfelelően folyó évi június 1-vel kezdődőleg a MÁVAUT is átlagban 12 százalék­kal felemeli az eddig érvényben lé­vő viteldíjait. Az átlagszámítási táb­lázat a MÁVAUT személyzeténél az utazóközönség rendelkezésére áll. Tenisz-ütők, Biutazások Klein látszerésznél. — Aradon így intézik el a légvé­delmet. Az aradi kereskedelmi és iparkamara hivatalos közleményt bo­csátott ki, amelyben köztudomásra hozza, hogy július 1-ig minden ke­reskedő és iparos köteles saját költ­ségén légvédelmi felszerelésről gon­doskodni. Gumiharisnya, lúdtalpbe­tét KLEIN látszerésznél. — Ha az arcszíne fakó, szürkés­­sárga és tekintete bágyadt, ha han­gulata nyomott és nehéz álmok gyöt­rik, azért, mert makacs székszoru­lás, a bél túlságos rothadási folya­matai, epepangás és gyomorégés kí­nozzák, olyankor tanácsos néhány napon át reggel felkeléskor egy-egy pohár természetes „Ferenc József„ keserűvizet innia. Kérdezze meg or­vosát ! MAKUI UJSAD ­ ---------------------------------------------------------------------­Értesítés. Az álkotmánybiztosság rendelete alapján a szikviz árát 1340. évi június hó 1-től félliterenként 1 fillérrel emeljük. Tisztelettel: Bossnyai Imre, ifj. Salogii Ferenc, Szűcs Antal, Amblt Károly, özv. Kun­al Jánosné, Halpert Mór, Felberbauer Ignác, ezikvizkészitők: 10­8 Bocskai sapkát, füstszürke egyenruhát kapnak a tű­zoltók. A belügyminiszter elrendelte, hogy az ország egész tűzoltóságát egy­forma színű és szabású egyenruhá­val lássák el a közületek. A sokfajta és sokszor egymástól eltérő egyenruházat és rangjelzés a magyar tűzoltóságnak a nemzetvé­delmi szervezetünkben elfoglalt he­lyét kellő módon nem fejezte ki. A belügyminiszter a honvédelmi mi­niszterrel egyetértően most a ma­gyar tűzoltóságnak egyenruháját és rangjelzését egységesen megállapí­totta. Az új tűzoltó egyenruha korszerű és a tűzoltói szolgálatnak teljesen meg­felelő, füstszürke színű, a tiszteknél kihajtott fazonú, a legénységnél pe­dig lehajtott lengyel galléra, mind­kettőnél derékbaszabott ruha. A rangjelzés a tűzoltóság színét feltüntető szinű vállpánton, illetve vállszalagon van. A hivatásos tűz­oltóság vállpántjának színe piros, az önkéntes tűzoltóságé sötétkék, a kö­telezett tűzoltóságé kávébarna, a vállalati (magán) tűzoltóságé fűzőid, a tűzrendészeti felügyelői karé vilá­goskék, a tűzoltószövetségieké (tiszt­viselői) pedig bordólila. A tisztek díszben oldalfegyvert is viselnek. A tiszti sapka tányérformájú, míg a legénység „Bocskai“-sapkát visel. 3 Az árvízkárosultak részére folyó gyűjtés mai végösszege 4,100,234 pengő 21 fillér. Még 399 ezer 765 pengő 79 fillérre volna szükség, hogy a négy és fél millió pengő együtt legyen s minden káro­sulton segíteni lehessen. Adakozzunk. A főispán­­községlátogatásai. Dr. Fejér Miklós főispán ma is folytatta megyéjében a községek lá­togatását. Ezúttal a két Dombegyháza voltsoron és Battonya. A főispánt köz­séglátogató körútján elkísérte Sár­­mezey Endre országgyűlési képvi­selő, dr. Szilágyi (Siana) Pál fő­szolgabíró s az egyes községekben az elöljáróság. A községek ügyes­bajos dolgainak megtárgyalása után a főispán meglátogatta a MÉP helyi pártszervezeteit is s mindenütt be­szédet mondott, melyben tájékoz­tatta a népet a belső politikai hely­zetről. Magyar fasözenség. Nem hízelegni akarunk nemze­tünknek, amikor a magyar faj Euró­pai elhivatottságának problémáját óhajtjuk taglalni, hanem a Széchenyi István által közszükségletül odaállí­tott „nemzeti önismeret" alapjára helyezkedünk a nagy magyar múlt s a nagy jövő határmesgyéjén, de egyúttal a nemzetet fenyegető ször­nyű szakadék szélén világos, lehe­tőleg leegyszerűsített szavakkal, min­denki által érthetően óhajtva kifej­teni azokat az alapelveket, amelye­ken a múlt kiválósága közel ezer éven át alapult s amelyek felkaro­lása teszi egyedül lehetővé, hogy az európai imperializmusok s az elhi­vatottságot nélkülöző, azonban ra­gadozó vágyú kis nemzetek törté­nelmileg rég lejárt, megbukott alan­tas ösztönei közepette ne csak létün­ket biztosíthassuk, hanem arra a te­kintélyes pozícióra emelkedhessünk, amelyre nemzetünket úgy a nagy magyar múlt, mint a még mindig elsőrendű néplelkiség a Duna völ­gyében egyenesen predesztinálja. Mindenekelőtt azzal legyünk tisz­tában, hogy Európában egész csomó nemzetet állít a mai időkben is a történelmi sors a döntő próba elé, van-e kellő elhivatottságuk, képvi­selnek-e oly haladási elvet,, amely mentődeszkaként tartja felszínen a viharzó hullámok tetején, avagy belső alkatuknál fogva halálra vannak kár­hoztatva, amelyet költői cicomával esetleg „nagyszerűnek lehet beállí­tani. Európában a népeknek e pró­batétele már több mint száz eszten­deje megindult s már Széchenyi Ist­ván, a legnagyobb magyar korában voltak szorongó hazafiak s maga Széchenyi annak az aggodalomnak esett áldozatul, lehet-e ezt a nem­zetet a régi nagyság útján tovább vezetni, avagy az idők árja el fogja temetni. Az európai népek e próbatétele állította a lét és nemlét kérdése elé például a közelmúltban Spanyolor­szágot, mely csak két és félévi ször­nyű belháboru után tudta fejlődésé­nek további feltételeit biztosítani s önmagát a nemzeti bukástól meg­óvni. E próbatételen ment keresztül a múlt években Csehország, mely azon bukott el, hogy a nagy szóval hirdetett nemzetiségi békerendszer helyett sorra nyomta el a csehen kí­vüli nemzetiségeket, még a fajrokon tótokat sem kimérve s az ezeknek írásban adott pittsburgi egyezményt sem akarta betartani. E próbatételen ment keresztül Lengyelország, Finn­ország, az utóbbi hősies küzdelmei­vel bámulatos belső életerejéről, jövő elhivatottságáról téve tanúságot. E próbatétel elé kerültek a skandináv államok s ez előtt kell számot adnia 1—2 éven belül „Nagyromániának" is. Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoz­nunk, hogy ezeréves létünk maga megcáfolhatatlan bizonyítéka a nem­zet felsőrendűségének, amelynek bir­tokában semmiféle megpróbáltatás és harctéri szerencsétlenség megdön­­teni nem tudna. A Szent István által felállított alapelveknek a középkor sötét szá­zadain keresztül való következetes gyakorlása bámulatos erőt szerzett a nemzetközi zivatarok által gyakorta meglátogatott nemzetnek s ma is kétségtelen igazság, hogy nemcsak nemzetünk, hanem a Dunavölgy többi nemzetei is csak az esetben érik el az annyira óhajtott fellendülést, ha a további szervezkedésben a szent­­istváni tanok alapjaira helyezked­nek. E tanok lényege az, hogy a nemzetnek úgy az egyes államok keretén belül, valamint a nemzet­közi együttélés terén a kölcsönös megértést, a békés összeműködést kell keresniük és kerülniük kell az egymás elnyomására való törekvést. Oly fölösleges elvek ezek, hogy a vadon Amerika ez elvek segélyével egy évszázad alatt fölébe kerekedett a vén Európának, amely amiatt nem bir nyugvópontra jutni, mert az ó és középkorban ösztönösen gyako­rolt s azóta felismerhetőleg elbukott, bellum omnium contra omnes és az imperializmus elveihez ragaszko­dik. Ez elveket követi Európa leg­több nagy és kis nemzete, figyel­men kívül hagy azt, hogy ez elvek mellett nem lehet megvalósítani az általános leszerelést, ellenkezőleg oly őrületes fegyverkezési verseny indult meg, amely úgy a kis, mint a nagy nemzetek legjobb erőit egyenesen elsorvasztja. Az általános harci készséggel és harci állapottal szállott szembe ki­­lencszáz évvel ezelőtt Szent István, aki gyakorlatilag is kimutatta, hogy ez elv szolgálatában áldozatot is le­het hozni, amikor a támadó Konrád német császárt leverve Bécset is megszállotta. Békét kötött Konráddal anélkül, hogy a német császárság területi megcsonkítását kívánta volna. Szent István magas eszmemenetét újabban Washington György formu­­lázta az amerikai függetlenségi nyi­latkozatban s az eszmei beállítást gyakorlatilag is keresztül tudta vinni annyira, hogy utódai, a nagy köz­­társasági elnökök, Monroe, Lincoln stb. magukévá tették s Amerika terü­letén az államoknak egymás elleni fenekedését kiküszöbölték. Az észak­amerikai unió joggal hivatkozhatik arra, hogy a 48 tagállam egyike sem került erőszakkal a nagy állam­­szövetségbe. Az a körülmény, hogy e fejlődési elvvel hazánk 800 évvel megelőzte a civilizált világot, mindennél éke­sebben igazolja a nemzet nagyrahi­­vatottságát, felsőrendűségét. E felső­­rendűséget tapasztalhatjuk napjaink­ban is. Az, hogy a magyar fajta a nemzetközi vetélkedésekben annyi­szor kerül élre, az olimpiászokon maga mögött hagyva oly nemzete­ket, mint az angol, francia, német, olasz, japán, amelyek száz­milliók közül válogathatják ki versenyzőiket, nem véletlen, hanem a nemzeti ki­válóságnak fizikai megjelenése, a századok folyamán megvalósult se­­lectionak eredménye. Ezt a felsőrendűséget kell a nem­zeti élet minden terén érvényesíteni. A legtöbb teendő gazdasági téren van, ahol a nemzet erősen vissza­maradt, hiszen a 25-ik helyen állunk a termelékenység tekintetében. Nem tartjuk lehetetlennek, hogy pár év­tized alatt, ha komolyan fogunk hozzá, gazdasági téren is lényeges előretörést érhetünk el s nemzetünk az igazi virágkor felé fog közeledni. De ehez nagy elhatározás s komoly, szívós, céltudatos munka kell, má­ról-holnapra megvalósítani ezt nem lehet. Dr. Horváth József. * * — Anyakönyvi hír. Elhalt: Bara­nyi József (Kálvin­ u. 26.) 59 éves korában.* A nagy utazó: És mondja csak, uram, nem tudta szerencsétlen úti­­társát megmenteni az emberevők kezéből ? — Sajnos, nem. Mire odaértem, már az étlapról is törölték.

Next