Makói Ujság, 1940. július (6. évfolyam, 147-172. szám)
1940-07-11 / 155. szám
2 hölgyek névsorát itt közöljük. Tóth Arisztidné, Brommer Ödönné, Ferenczy Béláné, Horváth Emilné, dr. Sípos Józsefné, dr. Demkó Pálné, Németh Sándorné, Paksi Ferencné, Uray Szabolcsné, dr. Mihálovits Sándorné, Rohály Ferencné, Nagy Gyuláné, Husztik Lajosné, özv. Pekánovits Dánielné, Somogyi Béláné, Kelemen Ferencné, Merényi Elemérné, Hauptmann Béláné, Kotsis Berta, Lieszkovszky Vladimirné, dr. Kiss Károlyné, dr. Bálint Istvánná, Rozsnyai Imréné, özv. Bátory Istvánná, Lélek Istvánné, Bogsán Károlyné, dr. vitéz Domokos Lászlóné, dr. Szirányi Miklósné, dr. Tarnay Lászlóné, dr. Felletár Józsefné, dr. Hervay Kálmánné, Király Jánosné, Holzer Lotti, dr. Dobsa Lajosné, dr. Tóth Aladárné, dr. Szilágyi Gézáné, Udvardy Sándorné, Bugyi Istvánné, özv. Gera Sámuelné, Hajdú Józsefné, dr. Sípos Józsefné (bankigazgató felesége), Szöllősi Jenőné, dr. Vajda Ferencné, Vezényi Gyuláné, özv. Szabó Istvánné, Hadik Kálmánné, Karsay Magda, Kiss Ilonka, Nagy Ica, Burunkai Irén, Szabó Margit, H. Szabó Eszti, Balogh Ili, Homnik Baba, Mály Maca, Erdélyi Pipi, Baróczi Amálka, Baróczi Irénke, Mihalovits Gladys, Halász Magdi, Sztán Bébi, Rusz Juci, Balla Zita, Kiss Lívia, Takács Irénke, Szathmáry Csöpi. Felemelték a sör árát. A makói vendéglős szakosztály a pénzügyminiszter 1296—1940 számú rendelete alapján, amely a söradót, a kincstári részesedést, valamint a forgalmi adót felemelte, elhatározta, hogy a sör árát július 9-től kezdve poharanként két fillérrel felemeli. Ez az intézkedés nem helyi jellegű, mert Budapesten és az ország más vidékein is felemelték a sör árát. Két alagút építését tervezik a Duna alatt. Budapest. Érdekes tervvel foglalkoznak illetékes helyen. Arról van szó, hogy a Duna alatt két alagutat fúrnak, mégpedig azzal a céllal, hogy vízvezetékcsöveket és kábeleket vezessenek rajtuk keresztül. A tervek szerint az egyik alagút a Lánchíd és az Erzsébet-híd közötti részen kötné össze Pestet Budával, a másik alagutat pedig a Ferenc József-híd és az összekötő vasúti híd között építenék meg. Az érdekes terv gyakorlati megvalósítása attól függ, hogy milyen összeg keretében volna megvalósítható az építkezés. Az erre vonatkozó számításokat most végzik. Nem lehetetlen, hogy rövidesen hozzá is kezdenek az alagutak építéséhez. Emelkedik a postai megbízás értékhatára. Budapest. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki az okiraton alapuló postai megbízás öszszeghatárának fölemeléséről. A rendelet a postai megbízáshoz tartozó okiratok alapján beszedendő tartozások végösszegét belföldi forgalomban a jelenlegi 1200 pengőről 5000 pengőre emeli föl. Ha a beszedendő összeg 1200 pengőnél több és azt utalványon küldik meg a megbízónak, 1200 pengőig az eddigi utalványdíjat kel levonni, 1200 pengőn felüli összeg után pedig 100 pengőnkéntminden megkezdett száz pengő után, tíz fillér utalványdíjat kell fizetni. Naponta 70SZS ezer ember olvassa a „Makói Ujság“-ot! MAKÓI ÚJSÁG A polgármester személyesen ellenőrzi az aratási munkálatokat. Gyenge a termés, erősek a napszám-igények. Az aratás a makói határban is megindult, egyelőre csak húsz százaléka érett be a termésnek. Az aratáshoz fűződő nagy honvédelmi érdekre való tekintettel a hatóságnak i s beleszólása van az aratási munkákba. Ez okból járta be ma a határ egy részét dr. Bécsy Bertalan polgármester s amig az aratás tart, sorra látogatja az egyes határrészeket, hogy az esetleg mutatkozó zökkenőkön átsegítse a gazdákat. A mai napon a rákosi-ut mentén egészen a tótkomlósi határig szemlélte meg az aratást s azt a meggyőződést szerezte, hogy a munka jól halad. Ma 160 közérdekű munkaszolgálatost kellett munkába állítani. Azért csak ennyit, mert időközben a gazdák jelentették, hogy sikerült megegyezniük a szabad arató munkásokkal. Eddig mindössze tíz olyan eset fordult elő, hogy a kirendelt munkaszolgálatos nem jelent meg a munkahelyén. Ezeket karhatalommal állítják majd elő s példásan szigorú büntetéssel verik a fejükbe, hogy ilyenkor szabotálni hazaárulás. Egy-két nap múlva teljes lesz az aratás, mert beérnek a gabonák mind. A polgármester, ahol mutatkozott némi bizonytalanság, vagy nézeteltérés az aratási munkákat illetően, nyomban intézkedett. Holnap az igási részen folytatja aratási szemléjét a polgármester. Ha késve is, de elérkezett a búza aratásának ideje s ma holnap kaszára-villára kell kapnia minden épkézláb embernek, hogy sürgősen betakarítsa az aggodalommal várt termés minden szemét. Örömmel láttuk, hogy az itthon maradt mezőgazdasági munkásság is igy gondolkozik s a mai hetipiacon öregje-fiatalja, kicsinyjenagyja a Korona előtti „gáton" sorakozott, hogy aratási munkát vállaljon, mert pénteken, szombaton szerte a határban megkezdik a búza vágását. Nagy volt a részest kereső gazdák száma is s hamarosan megindult az alkudozás. A gazdák a tavalyi, azaz a szokásos béreket ajánlották meg, amely szerint katasztrális holdanként 90— 100 kilót talponálló búzánál, 120— 130 kilót dőlt búzánál kommenciót, 1 kilogram szalonnát, só és paprika pénzt fizetnek a részesnek. A munkások azonban ezt keveselték és 130—160 kiló búzát és a járulékokat kérték holdanként. A gazdákat meglepte a munkások magasabb igénye, azonban hosszasabb alkudozások után mégis csak megtalálták a középarányosat és megegyeztek. Több gazda azonban magasnak találta a kért béreket s nem fogadott részest, megvárja a pénteki napot, amikor is, délelőtt 10 órakor a vármegyeházán összeül a legkisebb mezőgazdasági munkabéreket megállapító bizottság s megállapítja gazda, munkás részére egyaránt a fizetendő béreket. " Milyen lesz az új Európa? Olasz diplomata nyilatkozata egy erdélyi újságírónak. Ma nyilvánosan és a falak mögött is nagyon sokan kérdik vájjon milyen lesz az új Európa ? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban rendkívül érdekes riportot közöl egy erdélyi magyar hírlapíró, aki hosszabb beszélgetést folytatott egy olasz diplomatával. A riport közérdekességű részleteit alább ismertetjük. Franciaország gyarmatbirodalom marad. Olasz felfogás szerint a háború célja nem az, hogy a francia-angol uralom helyébe német olasz uralom lépjen, hanem csak az hogy a népek osztályharcában megteremtsék az egyenlőség elvét és hogy a számban szegény, de szellemben gazdag, kicsiny európai népek is kivívják helyüket a nap alatt. Olaszország mint ismeretes, ez európai területekből Korzika szigetét és Nizzát akarja, mert ezek olasz őstelepülések és lakosságuk többsége ma is olasz, az afrikai francia területekből Tuniszi, amely olasz föld. Eenkívül Dzsibutit, mert ez az afrikai francia kikötő az olasz Abesszínia egyik kapuja és a dzsibuti-eddisabebai vasút tulajdonjogét. A hivatalos olasz felfogás más igényt nem támaszt. Németország is külön igényekkel lép fel, de senki sem hirdeti, hogy a tengelyhatalmak célja a francia birodalom megdöntése. Célunk csak az — mondotta az olasz diplomata — hogy a birodalom és Itália is jogos területet kapjon. Ezt a felfogást hirdeti ma is a hivatalos olasz álláspont. Az angol domíniumok önállósulnak. Az olasz lapok már megírták ! ...PARK MOZI ..................11 Július 11-én, csttktartoKon Az olasz filmgyártás hatalmas alkotása Történelmi világfilm! Pompei végnapjai BULWER világhírű regénye nyomán rendezte CARMINE GALLONE, A főszerepekben: Bernard Goetzke, Várkonyi Mihály és Korda Mária. Ufa Híradó. Fox Híradó. Az előadások 7 és 9 órakor kezdődnek. 1940. július 11. FERENC JÓZSEF KESERN VIZ megszüntetjük az igazságtalanságot, hogy Anglia a Földközi tenger csendőre legyen. Gibraltár a spanyolokat illeti, hiszen vitathatatlan hogy spanyol terület. A módszerekben pedig megmutatjuk, hogy a mi célunk egy igazságosabb rend megteremtése és ezért Szuezt nem vesszük el, hanem nemzetközi ellenőrzés elé helyezzük és ebben mint egyenjogú fél, résztvesz minden olyan hatalom, mely kereskedelmi forgalmat bonyolít le a Szuezon. A többi olasz követelés elsősorban Málta, hiszen része az olasz földnek. Más területet Olaszország Angliától nem igényel, ezzel szemben Németország csak volt gyarmatait és kisebb gyarmati területi igazításokat. A domíniumok — az olasz sajtó felfogása szerint — önállósulni fognak. Hiszen ez alap — Anglia erkölcsi tekintélye — szétporladt. Nem lesznek megszállott államok. Az olasz sajtó ezt a kérdést is nyíltan boncolja. Ezek az államok a háború után visszanyerik függetlenségüket, Belgium, Dánia és Lengyelországon kívül, területi engedmények nélkül. Megszállott államok nem maradnak. Külön része lesz azután az új európai rend megvalósításának a nagyarányú lakosságcsere-A zsidókérdés. A zsidókérdést is napirenden tartja az olasz sajtó. A felfogás ebben a tekintetben is teljesen humánus : elvben ki kell mondani, hogy a zsidó népet független állam illeti meg. Hangsúlyozni kell itt, hogy elvben, mert ennek a független zsidó államnak a gyakorlati megvalósítására esetleg csek jó idő múlva kerül sor. Egy példa: a békeszerződések esetleg kimondják, hogy a független zsidó állam Lublin lesz. Ez a szabad állam azután az egész világon diplomáciai képviseleteket fog felállítani, állampolgárai érdekeinek a megvédésére. A zsidó azonban, akit a gazda nép — érdemei alapján — saját fiának fogad el, meg fogja őrizni régi hazájának állampolgárságát. Hogy ez a felfogás mennyiben fog érvényesülni a béketárgyalásokon, azt a j jövő fogja megmutatni. Szép eredménnyel végződött az IBUSz múlt évi működése. A Magyar Vidéki Sajtótudósító Budapestről jelenti, hogy most tartotta az IBUSz r. t. 1939. évi közgyűlését, amelyen Lenn Ottó bejelentette az IBUSz elnökségéről való lemondását s ugyanakkor az igazgatóság egyhangúlag Láner Kornél m. kir. titkos tanácsost, a MÁV ny. elnökét választotta meg az IBUSz elnökévé. Az IBUSz múlt évi működése minden tekintetben szép eredménnyel végződött. A vagyontételek összesen 10,916,045,19 pengőt tesznek ki. Ezzel szemben a 2,400,000 pengős részvénytőkén kívül 128,000 pengő tartalékalappal és 622,852.62 pengő értékcsökkenési tartalékalappal rendelkezik a vállalat. A hitelezők 7,649,945.78, az átmeneti tételek 19,758 pengővel szerepelnek. A kiadások és bevételek egyen