Makói Ujság, 1940. szeptember (6. évfolyam, 198-222. szám)
1940-09-01 / 198. szám
2 felépítés, óriási teljesítmény, legnagyobb biztonság, előkelő külső jellemzi a * készüléken. Standard rádió a rádiók rádiója/* Óriási választék Kucses Károly cégnél Mohó, Szegedi utca 11. szám. Kedvező fizetési feltételek. 1584 Készséggel bemutatja, minden vételkényszer nélkül. Kedvező fizetési feltételek mellett: Horváth Emil rádiószaküzlete Makó, 1541 közéjük s a magyarság közé. Ünnep ez a mai nap, de sokunknak fájdalmas ünnep az. Sokan vagyunk itt, akiknek szülőföldje idegen igában maradt. Én hiszek abban, hogy a történelem logikája tovább is a megkezdett úton halad. Felejtsük tehát a fájdalmat és bízzunk a jövőben, amely a Maros és a Temes vidékén is megtermi majd gyümölcsét. A képviselőtestület egyhangú lelkesedéssel és örömmel fogadta és kísérte a polgármester megnyitóját, majd elhatározta, hogy a Kormányzó Urat, Magyarország megmentőjét és gyarapítóját jegyzőkönyvi kivonattal köszönti, hódolatát és háláját tolmácsolva fenkölt személyének. Hasonló lelkesedéssel adta egyhangú hozzájárulását a képviselőtestület ahhoz a két távirathoz is, melyet a polgármester Teleki Pál miniszterelnöknek és Csáky István külügyminiszternek küldött a következő szöveggel: Nagyméltóságu széki TELEKI PÁL gróf miniszterelnök urnak Budapesten. Makó város közönsége a második belvederei döntés reggelén szinmagyar szívének büszke dobbanásával köszönti Nagyméltóságodat, a magyar igazság vértelen küzdelmeinek győztes harcosát. A Trianontól a Belvederéig eltelt húsz év alatt a magyar nemzet bölcseségét, nemesült, rendíthetetlen kitartását Nagyméltóságod személyesítette meg, nagy tudásával, valamint hatalmas barátaink előtt bebizonyult becsületes hűségével pedig a nemzet ügyét Nagyméltóságod vitte diadalra. A makói magyar nép hálája övezi Nagyméltóságod személyét és buzgó imája kiséri folytatandó munkája során. Kelt Makó város képviselőtestületének 1940. évi augusztus hó 31-én tartott közgyűléséből. Dr. Bécsy Bertalan polgármester. Nagyméltóságu körösszeghi és adorjáni CSÁKY ISTVÁN gróf külügyminiszter urnak Budapesten. Makó város közönsége lelke minden melegével köszöni meg Nagyméltóságod fáradságos munkájának dús erdményeit. Az a két esztendő, melynek számunkra oly lassú pergése alatt Nagyméltóságod rendületlenül mivelte a magyar jövendő ugarát, nemzetünk történelmének uj, dicsőségekkel teli időszaka marad mindenkor. A makói nép hálája és fohásza kiséri Nagyméltóságod személyét. Kelt Makó város képviselőtestületének 1940. évi augusztus hó 31-én tartott közgyűléséből. dr. Bécsy Bertalan polgármester. A polgármester javaslatához, melyet a képviselőtestület tagjai felállva hallgattak, elsőnek Szöllősi Jenő képviselő szólott hozzá. A Kormányzó érdemeinek elismerésével kezdte beszédét, mely alatt a képviselőtestület lelkesen ünnepelte vitéz Horthy Miklós kormányzót. Nem ellenzi azonban az örömteljes üdvözlést. Ki kell fejezni tehát az ősi Csanád csonkán hagyása feletti bánatunkat. Meg van győződve, hogy a kormány feje minden lehetőt elkövetett. Dr. Bécsy Bertalan leszögezi, hogy a képviselőtestületet nem a bécsi döntés alkalmából hívta össze. Hogy fáj nekünk Arad, Temes elmaradása, azt kidomborította beszédében. Lehetetlennek tartja, hogy a bécsi döntést követő napon a képviselőtestületben ne emlékezzék meg hálával Teleki Pál érdemeiről. A szavazásnál 33 an álltak fel a polgármester javaslata mellett, a szocialisták is felálltak, ellenben ülve maradt az a 8 ember, aki a Szöllősi féle módosítást kívánta. Mi jár a papoknak ? Ezután a polgármester megnyitotta a rendkívüli közgyűlést s elsőnek a lelkészek járandóságát vette tárgyalás alá. Megállapította, hogy a canonica visitatioban kikötött járandóságot megvonni a lelkészektől nem lehet. Ennek ellenére a város képviselőtestülete 1934-től kezdve azok egy részét megvonta abban a hitben, hogy „segélyek" a város részéről. 1281 pengőt kell emiatt a jövő évi költségvetésbe pótlólag beállítani, az 1934 óta elmaradt járandóságot pedig szintén meg kell fizetnie. Ezzel szemben se az újvárosi római katolikus, sem a református, valamint a belvárosi zsidó egyházaknak semmiféle segély nem jár. Nagy György Mihály elképesztő tájékozatlansággal szólott hozzá a tárgyhoz, illetve kalandozott el a tárgytól hanggal igyekezve pótolni tudásbeli hiányait. Maga dr. Nacsa Mihály is megcáfolta Nagy György Mihályt, miután ő már vette magának azt a fáradságot, hogy elolvassa a canonica visitatio eredeti okmányát. H. Szabó Imre annak a nézetének adott kifejezést, hogy a református egyháznak adták meg 1859 - ben a járandóságot s nem a belvárosi református egyháznak, mert hisz akkor csak egy lelkésze volt az egyháznak. Másik baj, hogy a református egyház nem tud erről s a lelkészi díjlevelek megállapításánál számításon kívül is hagyta. Farkas Imre azt vitatja, hogy akkor segítségképen adták a papoknak a városi támogatást, mert kevés egyéb jövedelmük volt, de azóta lényegesen megváltozott a helyzet. A képviselőtestület kivételével a polgármester javaslatát elfogadta. Megírtuk, hogy a belügyminiszter mennyire és milyen okokból ragaszkodik a városi ingatlanátruházási illeték felemeléséhez (1 százalékról másfélre) s milyen súlyos következményekkel járhat a városra az emelés megtagadása, ez azonban nem tartotta vissza Nagy Ernőt attól, hogy az emelést meg ne ellenezze. Szerinte ingatlanokat csak kisemberek vásárolnak s azokra nagy teher a félszázalékos emelés. Dr. Bácsy polgármester rámutatott a várható súlyos hátrányokra s kiemelte, hogy akinek 2500—3000 pengője van egy-egy hold földre, annak kell, hogy telljen illetékre is. Szöllősi Jenő is szociális szempontok hangsúlyozásával ellenzi az emelést. Elismeréssel nyilatkozik, a város pénzügyi ellenőrzése iránt. És ezért csodálkozik, hogy az államsegélyt ilyen feltételhez köti. Dombi Mihály az iparosok szociális szempontjából nagyobb igazságtalanságnak tartja az ingatlanilleték áthárítását az iparosokra pótadó formájában. Akinek pénze van föld, vagy ház vásárlására, vállalja az átruházási illetéket is s ne másokkal fizettesse meg. Dr. Csorba János is arra mutatott rá, hogy aki örököl, vagy ingatlant vesz, könnyebben elbírja ezt a félszázalékos illetéktöbbletet, mint a pótadót fizető kisegzisztenciák százai és ezrei. Ez az igazi szociális igazság. Arra felé kell terelni a közterheket, ahol könnyebben el tudják viselni. Beszéde végén azonban megijedt az igazságtól s a következtetések levonását kinek-kinek a belátására bízta. Erdélyi Antal reámutat, hogy a földvásárló kisembernél alig 5 pengőt tesz ki az ingatlanátruházási illeték. Felhozza az aradi példát, ahol az érték szerint emelték az is- MAKUI UJSAO Szemorvosi rendelésre szemüveget a legmegbízhatóbban azonnal készit retz első vizsgázott látszerész mester, ^ M JsL J&, ÜL JL ÜL ^í. ül, szemben a városházával. ZEISS és KODtNSTOCK szemüveg lencsék. Modern márki - szemüveg keretek. 3088 Napvédő emüvegek raktára. 1940. szeptember 1 IGMÁNDI KESERŰVÍZ minősége egyedüli letéket, vagyis például aki az 1000 pengős .A földet két év múlva eladta 2000 pengőért, magasabb illetéket fizettettek vele. Farkas Imre is azokra kívánja tolni a közterhet, akiknek van pénzük ingatlanvételre. Bécsy Bertalan dr. ismételten hangsúlyozta, hogy más út a város szanálására nincs, mint a bevételek növelése, aminek egyik része az ingatlanforgalmi illeték emelése is. A képviselőtestület 33 szavazattal 6 ellenében meg is szavazta az illetékfelemelést. Csak sikerült IOO % fölé tornázni a pótadót! A zsidó szegényház segélyének megvonása után a képviselőtestület áttért a jövő évi költségvetéstervezet tárgyalására. Erdei Lajos, a városi számvevőség főnöke ismertette a költségvetés összeállításánál követett főbb elveket és célokat a tőle megszokott alapossággal és szakszerűséggel. Farkas Imre a hozzászólások során főleg azt kifogásolta, hogy sok az ideiglenes munkaerő a városnál, majd a Maros partszakgatásainak meggátlását sürgette. Dr. Nacsa Mihály azután olyan széleskörű számvevőségi szakcsevegésbe fogott, hogy egymásután dőlt ki a hallgatóság s ez a sors érte a sorok íróját is. Este fél 8 órakor jelentik, hogy Nacsa dr. még beszél, de már alaposan megtizedelte a képviselőtestületet. A költségvetés vitája ismét bebizonyította, mennyire indokolt Makó városánál a pénzügyi ellenőrzés s milyen bőkezűen bánik a közpénzekkel, jobban mondva a lakosság keservesen kiizzadt pótadófilléreivel a városatyák egy része, akik a saját népszerűségük érdekében költséget és fáradtságot nem kimélnek s mindent megszavaznak, ami kifelé jó hatást gyakorol s népszerűségüket növeli. Kisült, hogy hiába igyekezett a város számvevősége 100 százalék alá nyomni a pótadót (98 százalék), a gazdasági, pénzügyi és takarékossági bizottság már 100 százalékra emelte ezt a kulcsot, a képviselőtestület pedig a megfelelő távszónoklás után 103 százalékra tornázta fel a pótadókulcsot. Reméljük, a város adózó közönsége hálás lesz nekik ezért az igyekezetért. A rendkívüli közgyűlés este 8 óra után végkimerülésben ért véget. Mennyivel gyarapodtunk ? A trianoni Magyarország területe 93.073 négyzetkilométer volt 9 millió 100.886 lakossal. A visszacsatolt Felvidékkel 12.012 négyzetkilométert kaptunk. Ezen a területen 1.056.657 lakos él. Kárpátalja 664.826 lakosa 12.061 négyzetkilométernyi területtel gyarapította Csonkamagyarországot és tegnap délelőttig a hazatért Felvidékkel és Kárpátaljával együtt Magyarország területe 117.146 négyzetkilométer volt 10.822.369 lakossal. A visszatérő Erdély kereken számított 44 000 négyzetkilométernyi területe két és félmillió lakossal most már 161.146 négyzetkilométerre növeli az ország területét. A megnagyobbodott területen a mostani számítások szerint 13.322.369 lakos él. Naponta ZOSZS ezer ember olvassa a „Mamu Ujság“-ot!