Makói Ujság, 1940. szeptember (6. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-01 / 198. szám

2 felépítés, óriási teljesítmény, legnagyobb biztonság, előkelő külső jellemzi a * készüléken. Standard­­ rádió a rádiók rádiója/* Óriási választék Kucses Károly cégnél Mohó, Szegedi­ utca 11. szám. Kedvező fizetési feltételek. 1584 Készséggel bemutatja, minden vétel­kényszer nélkül. Kedvező fizetési feltételek mellett: Horváth Emil rádiószaküzlete Makó, 1541 közéjük s a magyarság közé. Ünnep ez a mai nap, de sokunk­nak fájdalmas ünnep az. Sokan va­gyunk itt, akiknek szülőföldje idegen igában maradt. Én hiszek abban, hogy a történelem logikája tovább is a megkezdett úton halad. Felejt­sük tehát a fájdalmat és bízzunk a jövőben, amely a Maros és a Temes vidékén is megtermi majd gyümöl­csét. A képviselőtestület egyhangú lel­kesedéssel és örömmel fogadta és kísérte a polgármester megnyitóját, majd elhatározta, hogy a Kormányzó Urat, Magyarország megmentőjét és gyarapítóját jegyzőkönyvi kivonattal köszönti, hódolatát és háláját tolmá­csolva fenkölt személyének. Hasonló lelkesedéssel adta egyhangú hozzá­járulását a képviselőtestület ahhoz a két távirathoz is, melyet a polgár­­mester Teleki Pál miniszterelnöknek és Csáky István külügyminiszternek küldött a következő szöveggel: Nagyméltóságu széki TELEKI PÁL gróf miniszterelnök urnak Budapesten. Makó város közönsége a második belvederei döntés reggelén szinma­­gyar szívének büszke dobbanásával köszönti Nagyméltóságodat, a ma­gyar igazság vértelen küzdelmeinek győztes harcosát. A Trianontól a Belvederéig eltelt húsz év alatt a magyar nemzet böl­­cseségét, nemesült, rendíthetetlen ki­tartását Nagyméltóságod személye­sítette meg, nagy tudásával, vala­mint hatalmas barátaink előtt be­bizonyult becsületes hűségével pedig a nemzet ügyét Nagyméltóságod vitte diadalra. A makói magyar nép hálája övezi Nagyméltóságod személyét és buzgó imája kiséri folytatandó munkája során. Kelt Makó város képviselőtestüle­tének 1940. évi augusztus hó 31-én tartott közgyűléséből. Dr. Bécsy Bertalan polgármester. Nagyméltóságu körösszeghi és adorjáni CSÁKY ISTVÁN gróf külügyminiszter urnak Budapesten. Makó város közönsége lelke min­den melegével köszöni meg Nagy­méltóságod fáradságos munkájának dús e­rdményeit. Az a két esztendő, melynek szá­munkra oly lassú pergése alatt Nagy­méltóságod rendületlenül mivelte a magyar jövendő ugarát, nemzetünk történelmének uj, dicsőségekkel teli időszaka marad mindenkor. A makói nép hálája és fohásza kiséri Nagy­méltóságod személyét. Kelt Makó város képviselőtestüle­tének 1940. évi augusztus hó 31-én tartott közgyűléséből. dr. Bécsy Bertalan polgármester. A polgármester javaslatához, me­lyet a képviselőtestület tagjai felállva hallgattak, elsőnek Szöllősi Jenő kép­viselő szólott hozzá. A Kormányzó érdemeinek elismerésével kezdte be­szédét, mely alatt a képviselőtestü­let lelkesen ünnepelte vitéz Horthy Miklós kormányzót. Nem ellenzi azonban az örömtel­jes üdvözlést. Ki kell fejezni tehát az ősi Csanád csonkán hagyása fe­letti bánatunkat. Meg van győződve, hogy a kormány feje minden lehetőt elkövetett. Dr. Bécsy Bertalan leszögezi, hogy a képviselőtestületet nem a bécsi döntés alkalmából hívta össze. Hogy fáj nekünk Arad, Temes elmaradása, azt kidomborította beszédében. Le­hetetlennek tartja, hogy a bécsi dön­tést követő napon a képviselő­­testületben ne emlékezzék meg há­lával Teleki Pál érdemeiről. A szavazásnál 33 an álltak fel a polgármester javaslata mellett, a szocialisták is felálltak, ellenben ülve maradt az a 8 ember, aki a Szöllősi féle módosítást kívánta. Mi jár a papoknak ? Ezután a polgármester megnyi­totta a rendkívüli közgyűlést s első­nek a lelkészek járandóságát vette tárgyalás alá. Megállapította, hogy a canonica visitatioban kikötött járan­dóságot megvonni a lelkészektől nem lehet. Ennek ellenére a város képviselőtestülete 1934-től kezdve azok egy részét megvonta abban a hitben, hogy „segélyek" a vá­ros részéről. 1281 pengőt kell emiatt a jövő évi költségvetésbe pótlólag beállítani, az 1934 óta elmaradt já­randóságot pedig szintén meg kell fizetnie. Ezzel szemben se az újvá­rosi római katolikus, sem a reformá­tus, valamint a belvárosi zsidó egy­házaknak semmiféle segély nem jár. Nagy György Mihály elképesztő tájékozatlansággal szólott hozzá a tárgyhoz, illetve kalandozott el a tárgytól hanggal igyekezve pótolni tudásbeli hiányait. Maga dr. Nacsa Mihály is megcáfolta Nagy György Mihályt, miután ő már vette magá­nak azt a fáradságot, hogy elolvassa a canonica visitatio eredeti okmá­nyát. H. Szabó Imre annak a nézeté­nek adott kifejezést, hogy a refor­mátus egyháznak adták meg 1859 - ben a járandóságot s nem a bel­városi református egyháznak, mert hisz akkor csak egy lelkésze volt az egyháznak. Másik baj, hogy a református egyház nem tud erről s a lelkészi díjlevelek megállapításá­nál számításon kívül is hagyta. Farkas Imre azt vitatja, hogy ak­kor segítségképen adták a papok­nak a városi támogatást, mert ke­vés egyéb jövedelmük volt, de az­óta lényegesen megváltozott a hely­zet. A képviselőtestület­­ kivételével a polgármester javaslatát elfogadta. Megírtuk, hogy a belügyminisz­ter mennyire és milyen okokból ragaszkodik a városi ingatlanátru­házási illeték felemeléséhez (1 szá­zalékról másfélre) s milyen súlyos következményekkel járhat a városra az emelés megtagadása, ez azonban nem tartotta vissza Nagy Ernőt attól, hogy az emelést meg ne el­lenezze. Szerinte ingatlanokat csak kisemberek vásárolnak s azokra nagy teher a félszázalékos emelés. Dr. Bácsy polgármester rámuta­tott a várható súlyos hátrányokra s kiemelte, hogy akinek 2500—3000 pengője van egy-egy hold földre, annak kell, hogy telljen illetékre is. Szöllősi Jenő is szociális szem­pontok hangsúlyozásával ellenzi az emelést. Elismeréssel nyilatkozik, a város pénzügyi ellenőrzése iránt. És ezért csodálkozik, hogy az államse­gélyt ilyen feltételhez köti. Dombi Mihály az iparosok szo­ciális szempontjából nagyobb igaz­ságtalanságnak tartja az ingatlan­illeték áthárítását az iparosokra pót­adó formájában. Akinek pénze van föld, vagy ház vásárlására, vállalja az átruházási illetéket is s ne má­sokkal fizettesse meg. Dr. Csorba János is arra muta­tott rá, hogy aki örököl, vagy ingat­lant vesz, könnyebben el­bírja ezt a félszázalékos illetéktöbbletet, mint a pótadót fizető kisegzisztenciák százai és ezrei. Ez az igazi szo­ciális igazság. Arra felé kell terelni a közterheket, ahol könnyebben el tudják viselni. Beszéde végén azon­ban megijedt az igazságtól s a kö­vetkeztetések levonását kinek-kinek a belátására bízta. Erdélyi Antal reámutat, hogy a földvásárló kisembernél alig 5 pen­gőt tesz ki az ingatlanátruházási illeték. Felhozza az aradi példát, ahol az érték szerint emelték az is- MAKUI UJSAO Szemorvosi rendelésre szemüveget a legmegbízhatóbban azonnal készit retz első vizsgázott látszerész mester, ^ M JsL J&, ÜL JL ÜL ^í. ül, szemben a városházával. ZEISS és KODtNSTOCK szemüveg lencsék. Modern márki - szemü­veg keretek. 3088 Napvédő emüvegek raktára. 1940. szeptember 1 IGMÁNDI KESERŰVÍZ minősége egyedüli letéket, vagyis például aki az 1000 pengős .A földet két év múlva eladta 2000 pengőért, magasabb illetéket fizettettek vele. Farkas Imre is azokra kívánja tolni a közterhet, akiknek van pén­zük ingatlan­vételre. Bécsy Bertalan dr. ismételten hangsúlyozta, hogy más út a város szanálására nincs, mint a bevételek növelése, aminek egyik része az in­gatlanforgalmi illeték emelése is. A képviselőtestület 33 szavazattal 6 ellenében meg is szavazta az ille­tékfelemelést. Csak sikerült IOO % fölé tornázni a pót­­adót! A zsidó szegényház segélyének megvonása után a képviselőtestület áttért a jövő évi költségvetésterve­zet tárgyalására. Erdei Lajos, a vá­rosi számvevőség főnöke ismertette a költségvetés összeállításánál kö­vetett főbb elveket és célokat a tőle megszokott alapossággal és szak­szerűséggel. Farkas Imre a hozzászólások so­rán főleg azt kifogásolta, hogy sok az ideiglenes munkaerő a városnál, majd a Maros partszakgatásainak meggátlását sürgette. Dr. Nacsa Mihály azután olyan széleskörű számvevőségi szakcseve­gésbe fogott, hogy egymásután dőlt ki a hallgatóság s ez a sors érte a sorok íróját is. Este fél 8 órakor jelentik, hogy Nacsa dr. még beszél, de már ala­posan megtizedelte a képviselőtes­tületet. A költségvetés vitája ismét bebi­zonyította, mennyire indokolt Makó városánál a pénzügyi ellenőrzés s milyen bőkezűen bánik a köz­pénzekkel, jobban mondva a lakos­ság keservesen kiizzadt pótadófillé­reivel a városatyák egy része, akik a saját népszerűségük érdekében költ­séget és fáradtságot nem kimélnek s mindent megszavaznak, ami ki­felé jó hatást gyakorol s népszerű­ségüket növeli. Kisült, hogy hiába igyekezett a város számvevősége 100 százalék alá nyomni a pótadót (98 százalék), a gazdasági, pénzügyi és takaré­kossági bizottság már 100 száza­lékra emelte ezt a kulcsot, a kép­viselőtestület pedig a megfelelő táv­­szónoklás után 103 százalékra tor­názta fel a pótadókulcsot. Reméljük, a város adózó közönsége hálás lesz nekik ezért az igyekezetért. A rendkívüli közgyűlés este 8 óra után végkimerülésben ért véget. Mennyivel gyarapodtunk ? A trianoni Magyarország területe 93.073 négyzetkilométer volt 9 millió 100.886 lakossal. A visszacsatolt Felvidékkel 12.012 négyzetkilométert kaptunk. Ezen a területen 1.056.657 lakos él. Kárpátalja 664.826 lakosa 12.061 négyzetkilométernyi területtel gyarapította Csonkamagyarországot és tegnap délelőttig a hazatért Fel­vidékkel és Kárpátaljával együtt Magyarország területe 117.146 négy­zetkilométer volt 10.822.369 lakos­sal. A visszatérő Erdély kereken számított 44 000 négyzetkilométernyi területe két és félmillió lakossal most már 161.146 négyzetkilométerre nö­veli az ország területét. A megna­gyobbodott területen a mostani szá­mítások szerint 13.322.369 lakos él. Naponta ZOSZS ezer ember olvassa a „Mamu­ Ujság“-ot!

Next