Makói Ujság, 1941. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-16 / 39. szám

4. Cina bácsi féllábon állt a sarkon, mint a gólya. — Mi az öreg, tán gólyának kép­zeli magát, hogy féllábon áll ? — Nem én, hanem így próbállom, hogy állok még az európai eggyen­­sujjal, vagyis megreckérozhatom-e asztal, hogy a szeme elé kerüljek Técámnak. — Miért van erre szükség? — Mer ma kivételessen nappal akarok hazamenni, oszt félek, hogy e szokatlan természeti tüneménybüli Técám asztal gondolja, hogy mán ijen rövid idő alatt sikerült becsics­­csantanom. — Tán feltette magában, hogy most már megjózanodik ? — Úgy igaz! Komor foglalkozás után is nézek. Fölcsapok nyulas­­körösztösnek. — Hát az mi a csuda? — A makaji nyúlások körösz­­tény összeszövetkezése, röviden: nyulaskörösztös párt. Én vállalom a kannyulakat, merhogy azokkal ke­vesebb baj van. — Na akkor ki is nevezem ken­det kanfelügyelőnek. — De én szerzöm be ám a ta­­karmánt is! — Akkor pláne kinevezem takar­mányfőtanácsosnak. — Na mos mán címmel el leszek látva, csak a nyulak is igen bőke­zűek legyenek, mint a tekintetes ur. Mán is fölhagytam az iskolánkivüli népművelés két intézetinek a látogá­­sával. — Hát azok hol vannak? — A zéggyik a rendőrség tüvibe, úgy hitják Zokogó majom, a másik meg a Mega. — Ez meg mit jelent? — Asztal, hogy Mega­kad a­z em­­ber itten, ezér is hijják népakadé­miának. — Hát annyi szent, kend már el­végezte ezt az akadémiát is, levizs­gázott sokszor. — Most más oskolába járok. — Na hova? — A városi faiskolába mér el nyulakat fogni. De mongya mán te­kintetes ar, ha már itt tartunk, ki vól az a pizsamás naccsága, akki tavaszi tárlatot rendezött a faluba a falusi kamaszok épülésire? — Rend is mindenre kiváncsi. Az csak olyan példálódzás volt. Akinek nem inge, pizsamája, nem veszi ma­gára. — Ikább tréninget vennék ma­gamra, de hun lehet asztal kapni ? A MAK-pályáin nem árulják, csak hirdetik. — Milyen tréningre gondol kend ? — Hát olanra, akkit a háborúba a trének, meg a kájzerjágerek vi­seltek ! — Jáger alsóra gondol kend. Az­tán minek az most, amikor már kezd kitavaszodni ? — Mer versenyezni akarok, oszt asztal olvastam a zed újságba, hogy akkinek nincs tréninge, az mind el­­veszejti a versenyt. — Mi jó újságot tud? Kendtek felé dülnek-e a házak? — Ammán nem is szó ! A tér­­nap e­gy rendőr gyütt a Csuka ci­­gányokban valami kézbesítéssel. Nem vót otthonn senki, hát a szomszé­dokat kérdezte. Ammeg az eggyik nagy könnyelműen asztal tanára mondani: Zörgessen csak előjössen, mer otthon vannak, csak alszanak! A röndér erre úgy megtanáta rázni a putriajtót, hogy a­z egész putri dugába dűlt, a röndér meg hanyatt esett a­zajtókilinccsel. Sok vót az eres a putrinak. MAKÓI ÚJSÁG Farsang az éterben. A föld táncának és tartásának hatása. Sokan nem is hinnék, mennyire befolyásolja egész életünket a Nap. A Földnek a Nap körül való forgá­sán alapszik egész időbeosztásunk: az év. Kisebb egység az az időtar­tam, míg a föld megfordul saját ten­gelye körül, mert miközben körül bolyongta a Napot, másik mozgást is végez , mint a keringő táncospár a csillár alőtt kerül a táncteremben állandóan kering a Föld is és forog saját tengelye körül is. Különös táncos azonban ez az öreg Föld. Keringés közben görbén tartja magét, kissé elhajlik és ezért a táncterem minden pontjén nem éri­­egyformán a csillár ragyogó fénye. Meg azután a sok keringésben kissé eltorzult szép, szabályos, égi gömb alakja, miért is egyes pontjaira hol hosszabb, hol meg rövidebb ideig esik fény. Ma ezután jól is járnánk, ha pon­tosan napkelte és napnyugta szerint akarnók beosztani időmértékünket. Ebben az 1941es évben például február közepén 14 perccel és 21 másodperccel hosszabb, november elején pedig 16 perccel és 23 má­sodperccel rövidebb volna a napunk Szegény óráink ugyancsak zavarba jönnének, ha nem iktattuk volna be az időkiegyenlítést s ha 1893 ban be nem vezették volna a középeuró­pai időszámítást. Lássuk most közelebbről ezt az 1941 es évet. Közönséges esztendő, szerdával kezdődött és szerdával végződik. A hónapok közül január és október szerdával, február, március és no­vember szombattal, április és július keddel, szeptember és december hét­fővel, május csütörtökkel, június va­sárnappal és augusztus péntekkel indul. A tavasz kezdete nálunk március 21-én 1 óra, a nyáré június 21 én 21 óra, az esié szeptember 23-án 12 óra, az­­élen pedig december 23-án 1 óra. Ebben ez esztendőben már­cius 13 án lesz részleges holdfogyat­kozás, nálunk azonban ez sem lát­ható. A bolygók közül ebben az évben szabad szemmel csak ötöt láthatunk : a Merkúrt, Vénuszt, Marsot, Jupitert és Szaturnuszt. A Merkúrt június 24-ike és eug. 5-ike közt láthatjuk reggel, február 1—20, valamint május 8 ika és jú­nius 10 ike közt pedig este. A Vé­nusz május utolsó napjaitól ez év végéig este tűnik fel ez égen. A Marsban szeptember 1- től október 10 ig gyönyörködhetnek szerelmesei. A Jupiter november 19 ike és de­cember 20 ika között estétől kezdve jól megfigyelhető. Tizenegy hold fö­lett uralkod­ó, a négy nagyobb tév­esével is jól látható. A Szaturnuszt október 23-ától no­vember végéig figyelhetik el amatőr csillagászok is. Tíz holdja közül a legnagyobb: a Tién, még a Jupiter holdjánál, a Ganymedesnél is hatal­masabb. rendelésre szemüveget *,, % pontosan készít: Mfcesis/ ffaisaMuf órás és lókizerés* mester 5 cBWMjrf Makó, Koronty- épiiel Márkás üvegek: ZEISS, BODEHSTOCK, BUSCH stb. 9 törvényszék elítélte, a Tábla felmentette az eleki földbirtokost, aki elütötte a lovascsendőrt. A szegedi tábla Elemy-tanácsa tegnap délelőtt tárgyalta Hammer Boldizsár 44 éves eleki földbirtokos bűnügyét, aki gondatlanságból oko­zott súlyos testi sértéssel volt vádolva. Hammer Boldizsár a mú­l év augusztus elején autón igyekezett Gyulára. Az autóban foglalt helyet Hammer Boldizsáron kívül a fele­sége, valamint a sógora is a felesé­gével. Amikor három kilométernyire lehettek Gyulától, Hammer a reflek­tor fényénél észrevette, hogy előttük az országúton jobboldali két lovas­csendőr halad. Az autót azonnal le­fékezte s 50 kilométeres sebességgel haladt tovább. Abban a pillanatban, amikor az autó a lovasok mellé ért, Varga József csendőrőrmester lova a reflektor fényétől megijedve hátrafor­dult. Az­ autó elkapta a lovat s a következő pillanatban a csendőrőr­­mester lezuhant a lóról. Haramer a vérző csendőrmestert azonnal a ko­csijába vette s a gyulai kórházba vitte, ahol orvosi kezelés alá vették. Annak idején a gyulai törvényszék tárgyalta le az ügyet, ahol Hammer azzal védekezett, hogy kürtőit is, ezenkívül előírés szerint világította meg maga elött ez országutat. Ha tudta volna, hogy Varga őrmester lova ideges, ijedős állat, akkor leállt volna , megvárta volna, míg a járőr vagy letér, vagy elhalad előtte. Hang­súlyozta a vádlott, hogy 20 éve ve­zet autót, tehát a gyakorlott vezető. A gyulai törvényszék annak idején 10 napi fogházra átváltoztatható 50 pengő pénzbüntetésre ítélte Hammert, aki az ítéletben nem nyugodott meg, hanem föllebbezett. A tábla a pénteken megtartott tár­gyaláson az elsőfokú bírósági ítélet­tel szemben­­ felmentő ítéletet ho­zott. Az ügyész az ítélet ellen fölle­­bezést jelentett be. Így az ügy rövi­desen a Kúria elé kerül. fl téglatitonyon csak a téglagyárak teljes erőkifejtése segíthet. A Magyar Vidéki Sajtótudósító bu­dapesti jelentése szerint az árvizek, főleg azonban az ország különböző részein fellépett talajvizek nagyon sok vályogból készült parasztházat mostak el s ezek újraépítéséhez igen nagy mennyiségű téglára lenne szük­ség. Ez nagyban hozzájárul a tégla­piacon fellépő áruhiányhoz, amit az is fokoz, hogy újabban igen sok kis téglaégető üzem tulajdonos, vagy bérlő iparengedélyével kapcsolatos okokból nem folytatja tevékenységét. De hozzájárul az áruhiányhoz, hogy sok millió nyerstégla vár kiégetésre, amit a szénhiány és az érmegálla­­pítás késleltetnek. Leghelyesebb lenne, ha a téglagyárak és a mészhomok­téglát előállító vállalatok is éjjel-nap­ 1941. február 16. pal dolgoznának, mert feltétlenül vál­toztatni kell a jelenlegi helyzeten, ugyanis a tavalyi termelésnél mintegy 20—25 százalékkal kisebb az idei produkció. A téglagyárakat minden erővel ösztönözni kell a termelés fo­kozására, nehogy az építkezési tervek végrehajtását megakadályozza e tég­lahiány. Szenzációsnak ígérkezik az Iparos Ifjak teaestje febr. 16-án a hát, körben Mmm­éios áron ezer tenyészkost osztanak ki. A földmivelésügyi miniszter az idén körülbelül ezer törzskönyvek­ juhá­szaiból származó, egy hároméves fé­­süsgyapjas és cigája tenyészkost osz­tat ki igen kedvezményes áron, még­pedig 40 pengő lefizetése ellenében. A gazdák a kosokat nyirós élőt­ kap­ják , mivel a gyapjú értéke 20—30 pengő, a gazda tehát csak 10 —20 pengőt fizet a 60—80 kilós kosért, mert a többi megtérül a gyapjúból. I­gen kedvezményes áron csak köz­ségek, legeltetési társulatok és olyan juhtenyésztők, vagy feles juhászatok kaphatnak kosokat, akiknek legfel­­jebb 150 anyajuhuk van. Az igénye­ket az illetékes gazdasági felügyelő­ségnél kell bejelenteni. 11 említjük meg, hogy a Juhte­­nyésztők Országos Egyesülete (VIII., Eszterházy utca 3.) az állami akció részére tenyésztésre alkalmas fiatal anyajuhokat és jerkéket keres. Azok a fésűs és cigótatenyésztők, akik ilyenekkel rendelkeznek, eladótételei­ket sürgősen jelentsék be az egye­­sületnek. A világháború lapjairól. 1916. február 16. E napon a volt nagyváradi 37., a pécsi 52. és a székesfehérvári 69. gyalogezred egy egy zászlóaljából ala­kított harccsoport megrohanta az Isonzó melléki Görz városától nyu­gatra eső Oilavia körüli magaslato­kat, amelyeket az olaszoktól estig vissza is foglalt. E támadás közben Szeley Márton, volt komáromi ár­­kászzászlóaljbeli őrme­ier tüntette ki magát, aki háromszor előrekúszott az olasz akadályok közelébe, amelye­ket a döntő roham előtt felrobbantott. A továbbiakban rohamra vezette ka­tonáit, akikkel az olaszok hétsőbb árkait is elfoglalta. Vitéz és bátor magatartásáért az arany vitézségi éremmel tüntették ki. A Hahói Iparos Asszonyok Egyesülete február 22-én este 8 órai kezdettel rendezi meg szokásos M FARSANGI J§§§ JELMEZES BÁLJÁT az ipartestület összes termeiben. Belépődíj: M­­LM- 1­5­­ p Zenét Klss Tóni szalonzenekara adja.

Next