Makói Ujság, 1941. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-01 / 74. szám

“ FERENCJOZSEF KESERÜVIE idején több temesvári újságíró is le­­utazott a dunai városkába. Vissza­­jövet már hangoztatták, hogy a Bán­ság most nem kerülhet haza. A la­kosság nem hitte el. Készültek az ünnepre, melynek számításuk sze­rint nemsokára be kell következnie. Megindul a népvándorlás. — De az ünnep helyett egészen más következett. Bécsben kimondot­ták a döntést. Az emberek egyszerre összeroppantak. Egy-két napig teljes lelki bénultságban éltek. Mi lesz most? A­­ teljes tanácstalanságban csak egy szervezetre lehetett számí­tani. Tömegesen mentek a Népkö­­zösség irodájába tanácsot kérni. Egy része azért, mert újabb behívó cé­dulát kapott a hadseregtől. A másik sürgősen el akarta hagyni a Bánsá­got, hogy átköltözzék a felszabadult területekre. — Csakhogy nem ment ám olyan könnyen. Akit semmi nem kötött oda, sietve csomagolt és futott, aho­gyan tudott. Az első napokban kö­rülbelül ötezer ember hagyta el Te­mesvárt, többnyire munkás, cseléd, napszámos, kisalkalmazott. Aradról még többen menekültek. Akinek in­gatlan vagyona volt, vagy nagy csa­ládja, üzlete stb. nagyon meg kel­lett fontolnia, hogy mit cselekszik. Két magyart leszúrnak. — Nem volt sok idő a gondol­kozásra. Ilyenkor senki sem tudott tanácsot adni. A megriadt ember ment az ösztöne után. Giroda nevű külvárosban leszúrtak két magyart. A hatóságok nem siettek megállapí­tani a bűntett körülményeit. Megér­keztek az első román menekülők is.­­ A Kolozsvárról futók Temesvárra, a szatmáriak Lugosra, a nagyváradiak Aradra. A román hatóságok minden menekültet azonnal elhelyeztek. A menekülők, hogy helyzetüket a ha­tóságok előtt biztosítsák, rémmesé­ket találtak ki a magyarok kegyet­lenkedéséről, vérengzéséről, így in­­­dokolták futásukat fajtestvéreik sze­mében. Pazar életük van Temesváron a román menekülteknek.­ ­ A hatóságok hamar megtalál­ták a módját annak, hogy a lelki összeroppanás előtt álló román köz­hangulatot megmentse. Hagyomá­nyos módszerekhez nyúltak. Rásza­badították a kisemberekre, főleg pe­dig a magyarokra. Őket állították oda a román bajok okául. Az így előkészített talajon aztán megkezdték az új keretekre visszaszorított állam­élet berendezését. Első súlyos kérdés a menekültek elhelyezése, ellátása, anyagi meg­alapozása volt, hogy új életet kezd­hessenek. Erre is volt eshetőség. Sietve bevezették azt a rendszert, hogy kormánybiztost ültettek a ma­gyar és zsidó vállalatok, nagykeres­kedések élére. Melléje pedig egy el­lenőrt. A kormánybiztosok és ellen­őrök átlag mintegy 30—40 ezer lejt kaptak havonta a kisebbségi vállala­toktól.­­ A megkezdett hajsza gyorsan elharapódzott. Azok a magyar vas­utasok, postatisztviselők, közigazga­tási, pénzügyi emberek, akiket két évtized alatt a román állam eltün­tetett a Regátban, a maga kis Szi­bériájában, most mind megkapták azonnali hatályú áthelyező paran­csukat, mely valamelyik felszabadult erdélyi városba száll.­­ Miközben Iorga úr és mások Párisban kérkedtek a romániai nem­zeti kisebbségek nagyszerű jólétével, itthon a nemzeti munkavédelmi tör­vény alapján elvették a kenyeret is a magyar embertől. Sőt, mikor a nagy csapás után összegyűltek a resicai munkások, hogy szülői érte­kezletet tartsanak a felekezeti iskola sorsáról, a hatóságok 116 munkást és a református lelkészt letartóztat­ták. Legtöbbjüket megkínozták, ami akkor a napilapokba is belekerült. Ilyen volt a magyarság élete az utolsó hónapokban az ősi magyar városokban és községekben. MAKÓI ÚJSÁG *1% *1V ›1 * 9*9 * 1|« ›** 1941. április 1. A világháború lapjairól, 1915. márc 30. E napon Szemlén L­jos volt po­zsonyi 13. honvéd gyalogezredben hadezredjelölt a magyar határok men­tén vívott Kárpáti csatában a Zemp­lén megyei Kis-Topolyétól északra fekvő 922-es magaslat megrohamo­zása alkalmával, szakasza élén ha félmegvető bátorsággal elsőnek tört be az oroszok vonalába és ott kézi­tusában több oroszt küzdött le. Bár megsebesült, szakaszával még két el­lentámadást vert vissza és foglyokat is ejtett. Kiváló bátorságáért, a nagy ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. 1915. március 31. E napon Nagy József volt nagy­szebeni 23. honvéd gyalogezredbeli szakaszvezető, az Uzsoki szorostól keletre vivott állásharcok alatt tün­tette ki magát. Az Obleszcei magas­lat ellen támadó oroszok ama cso­portját, amely honvédeink egyik előre állásába betört, kis járőrével teljesen rejtőzötten megközelítette, majd hír­telenül kézigránátokkal megtámadta. Az oroszok zöme erre ijedtében el­­iramodott. Néhány emberük azonban észrekapott­ás ellenért, de Nagy Jó­zsef szakaszvezető rájuk rontott és elszánt kézitusában leküzdötte őket. Vitéz magatartásáért a kis ezüst vi­tézségi éremmel tüntették ki. rádió Kedd, április 1­­ 6.40 Ébresztő. Torna. — 7.00 Hírek. Közlemények. Étrend. Hanglemezek. — 10.01 Hírek. — 10.20 Egy horvátországi család a Felvidéken. — 10.45 Élettudó- Sitás. — tl.ro Nemzetközi vízjelző szol­­gálat. — IV’0 Harangszó. Himnusz. — 12.10 Honvédzenekar. — 12.40 Hírek. — 1 .20 Időjelzés és vízállásjelentés — 1.30 Zöldy Sándor hegedű! — 1.55 Bólya Mária zongorázik. — 2.30 Hírek. - 2.45 Műsorismertetés. — 3.00 Árfolyamhirek, piaci árak, élelmiszerárak. 3.20 Hang­lemezek — 3.40 Mit főzzünk ? — 4.10 Tarka gyermekdélután. — 4.45 Időjelzés, hirek — 5.00 Hírek szlovák és ruszin nyelven. — 5.15 Cigányzene. — 6.00 Mindnyájunk gondjai. — 7.00 Hirek ma­gyar, német és román nyelven. — 7.21­ Szalonzenekar. — 8.10 Április elseje. Vidám tarka est. — 8 20 Balakirev: Thamar — szimfónikus zenekar. — 9.40 Hirek. — 10.00 A Mezőgazdasági Kiállí­tás hírei és eredményei. — 10.15 Melles­­zenekar. — 11.00 Hírek német, olasz, angol és francia nyelven. — 11.25 Ci­gányzene. — 12.00 Hirek. BUDAPEST II. — 5.15 Ruszin műsor. — 5­45 Leidenfrost Ica énekel — 615 Francia nyelvoktatás. — 6­45 Táncleme­zek. — 7.20 Mezőgazdasági félíra. 1­8.00 Hírek. U­E­O E­n­y. Küzdelem a boldogságért. Irta: Katolnay László. Egy szegény világtalant köny­­nyű slámítani, főképen ha olyan becsületes és hiszékeny, mint Elemér, de kétszeresen bünte­tésre méltó az, ki ilyen lelki­ismeretlen csalásra vetemedik. De mit törődött ezzel Lola? Ha elég vakmerő volt becsapni Elemért, mikor még látott, mennyivel bátrabb volt most, mikor tudta, hogy gazsága nem fog egyhamar kiderülni ? Tehát diadalmaskodott s újra ott találta magát azon a pol­con, melyről letaszították. Fel is tette magában, hogy ezt a helyet minden áron meg­tartja és többé nem engedi át senkinek sem. Nem fog meg­hálálni senki előtt sem. Ebben a tudatban nyugodt és boldog volt. De ugyan ki is fogja lerán­tani az álarcot? Van valaki, aki a szerencsétlen világtalant fel tudná világosítani és fel­fedné előtte a förtelmes csa­lást, melyet rajta elkövettek? Ki tudna behatolni hozzá az ő hite és tudta nélkül? Elemér úgyszólván légmen­tesen van elzárva. Senki sem férhet hozzá. Lola éjjel nappal mellette van, mindenre és min­denkire ügyel. Elemér nélküle egy lépést sem tesz és nem jól érzi magát, ha csak egy percig is nélkülöznie kell őt. Csak egy lett volna, ki előtt a kastély ajtajait meg kellett volna nyitnia, ez Szentiványi Géza gróf volt. Erről a részről nincs mit félnie. Géza gróf jelenleg Mor­­vay doktor tébolydájában van és ott olyan biztosan el van temetve, mint a koporsóban. Onnét tehát ő ki nem sza­badulhat soha. Morvay örül, hogy kezébe kapta őt és fel fogja használni a kedvező al­kalmat, hogy őt megkínozza. Talán bele is hal a szeren­csétlen ? — Annál jobb, — gondolta magában Lola. — Akkor leg­alább örökre megszabadultam tőle. Sajnálom a szerencsétlent, de utoljára is tulajdon érde­kem, tulajdon boldogságom az első. Megpróltam az életet Elemér nélkül. Megizleltem az élet nyomorát, elég volt abból egyszer. Másodszor nem kérek belőle. Hát még ki van, aki árthat nekem ? Talán Rédey Irma? — Ettől sem kell tartani, ő talán azt sem tudja, hogy ők már Földváron vannak. Elég baj neki Géza gróf rejtélyes eltűnése. Elég dolgot ad neki uj meg uj nyomokat keresni, a rendőrséggel érintkezni, a hír­lapokat bújni, minden rendőri hírt figyelmesen elolvasni, uj meg uj módokat kitalálni, me­lyek talán a rejtély megoldá­sára vezetnének. Lessen nem mulasztotta el Lolának megírni, hogy Rédey Irma valahogy megtudta bécsi tartózkodását és kérdéseket in­tézett hozzá az eltűnt grófra vonatkozólag, sőt keresésével is megbízta őt és gúnyosan hozzátette, hogy az okos Rédey Irma macskára bízta a hájat. „Nagyon örülök, ha boldog vagy, — irta levele végén. — Környezetedre vigyázz. Ami a legveszedelmesebb embert, tud­niillik Szentiványi grófot illeti, tőle ne félj, reád nézve már nem létezik. Ő nem fog bol­dogságodban háborgatni." (Folytatjuk.) Gumiharisnya, lúd­talpbetét méret után KLEIK látszerésznél. Burgonya fogyasztók, kereskedők és pékek részére kicsinyben és nagyban 636 állandóan kapható a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szö­vetkezete Islakói Kirendeltségénél, Főtér. Közgazdaság. Makói piac. Budapesti sertésvásár. A ferencvárosi sertésvásárra ma 157 darab sertést hajtottak fel, előző napi maradvány 6 darab volt. — Élénk irányzat mellett 157 darab kelt el. Árak: uradalmi nehézsertést 162 164 közép 153—154, szedett közép 150—152, szedett könnyű 146—148, silány 145—146 fillérért vették élősúly kilogrammonként. Nyomta:Ott a Makói Friss Újság nyomán és lapkiadóvállalat nyomdájában, Mákért. Kiadó és laptulajdonos­­ dr. vitás Galf­­fe Sándor. — Felelős mlvezeté­s&Hal Járta Búza 78 ka ob — — 22.50—22.5© Árpa — — — — 22 00-24.00 Zab — — — — 20.00—22.0© Csöves tengeri — — 15.00—15.50 Morzsolt tengeri -17.55—(19.00) Korpa — — — 1600—26.05 Vöröshagyma — — 17.00—20.00 Fokhagyma I. — — 55.00—60.00 „ közép — 50 00—55.00 „ II. — — 46.00—50.0© Burgonya — — — 14.00—15.00 Petrezselyem — — 14 00-15.00 Répa — — — — 7.00— 8­00 Torma — — —60.00—100.00 Dughagyma — 100.00—105.00 Baromfiak: Tyuk — — — — 1.60— 1.65 Csirke - — - 2.00- 2.00 Liba - - — - 2.00- 2.20 Kacsa - — - 2.00- 2.20 Gyöngyös — — — 1.30— 1.32 Pulyka — — - 1.30- 1.30 Tojás 1 kg. — — — 1.55

Next