Makói Ujság, 1941. augusztus (7. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-24 / 192. szám

1941. augusztus 24. MAKÓI ÚJSÁG Az olvasót illeti a szó! Hozzászólás a 20 millió magyarhoz. Kedves Barátom! A Makói Újságban e hó 8-án álta­lad írott „Húszmillió magyart" című­ cikkhez szeretnék én is valamit hoz­zászólni. Az elgondolás úgy a Te ré­szedről, valamint Korponay András úr részéről nagyon jó, csak még va­lamit mind a ketten kifeledtetek és ez az a valami, amit most én szeretnék megírni. Ha visszapillantunk egy kicsit ma­gyar múltúnkra és történelmünkre, az volt mindig az oka annak, hogy a földszerető magyar ment minden­felé, Amerikába, Brazíliába, meg mindenhová, mert itthon nem tudott megélhetéshez jutni. Néhány szóval Rákosi az „Elnémult harangok" ban is reámutat a hibákra. Tűnődünk, csodálkozunk, ankéte­­zünk, hogy mit kellene tenni az „egyke" ellen, de azt, hogy egy is elkezdené, amit egy dunántúli­­„pa­raszt" is tud, azt sem nem mondjuk, sem nem csináljuk. Én ezt nagyon egyszerűen tudtam meg, még csak el sem kellett men­nem Baranyába, mert helyettem ezt elvégezte a szomszédom. Ráérő időnk­ben elbeszélgettem vele és megkér­deztem, arra hogyan élnek az em­berek, mivel foglalkoznak, milyen a családi életük stb. így tértünk rá az egykére. Azt mondja a szomszédom, hogy nagy veszedelemben volt a ter­ményével, amikor ott bérlő volt 10 évig, mert nem kapott munkást. Kér­dem tőle, hogy miért? Azt mondja, azért, mert nincs ember. Minden embernek van 10—15 hold földje és azt megmunkálja, aztán nem dolgo­zik, de nincs is gyereke, mindössze egy. Megkérdezte a szomszédom, hogy hát miért nincs több gyermek ? Azért — volt a válasz, — mert nem jut neki föld. Ha neki 10 gyermeke volna, akkor tízfelé kellene osztani a földjét és nem jutna csak 1—1 hold föld a gyermekeknek, már pe­dig abból nem tudna megélni. Az uradalom pedig nem ad még csak egy talpalatnyi földet sem bérbe, sem örökáron, hogy egy kicsit tudná foglalkoztatni a család­ját a szegényember. Itt a hiba ! Megvan, nem kell ke­resgélni, sem ankétezni felette. Abban az időben, amikor a hit­­bizományt csinálták, lehet, hogy nagy­szerű intézmény volt, de most, ami­kor minden közteher, amit addig a hitbizományi uradalmak teljesítettek, a mi nyakunkba szakad, igazán ide­jét múlt dolog és megérett arra, hogy eltegyék, mint a Csemeghy-kódex­et. Földet kell a magyar földműves em­ber kezébe adni, hogy ha kimegy a harctérre, legyen neki mit védeni: földjét és kis családját. Megszűnik a kommunizmusra való izgatás rög­tön, mert még olyan kommunistát nem láttam, aki azt mondta volna, hogy el kell osztani a saját földjét. A hitbizományról még azt akarom mondani, hogy abban az időben, amikor azok az urak azt a földet kapták, akkor ők annak a jövedel­méből kötelesek voltak bizonyos számú katonát tartani, etetni, ruházni, fegyverrel, lőszerrel, lóval, nyereggel, szerszámmal ellátni, a lónak takar­mányt adni, a­ falvakban, városok­ban, ami az ő körzetébe tartozott, papot, tanítót tartani, fizetni, iskolát, templomot építtetni, azt karban tar­tani, közigazgatást vezetni, utakat csináltatni, karban tartani és igy to­vább. És ez 1848 után mind meg­szűnt, mert kimondták a közteher­viselést, míg a hitbizományi földek urai továbbra is rajta maradtak a jól jövedelmező földeken. Még bé­kéből tudom, hogy volt nekik még egyéb kifogásolni való hibájuk is, mégpedig az, hogy földjüket kiadták zsidónak nevetséges haszonbérért, 50 kiló búzáért kataszteri holdját. Vég­eredményben ez a föld nem is az övék, hanem az Államnak, a Nem­zetnek, a Szent Koronának a földje. Hisz nincs egyik hitbizományi úrnak sem adásvételi szerződése arról, hogy földjét készpénzért, mikor vette és melyik járásbíróság írta át a nevére. A Bácskában már megkezdett te­lepítést kell tovább folytatni. Haza kell hívni a kivándorolt véreinket mind, földet kell nekik adni. Nem kell akkor tovább félni a kommu­nizmustól, mert én három és féléves orosz hadifogságom alatt soha nem láttam és nem találtam olyan orosz parasztot, aki kommunista lett volna. Ezért nem megy még most sem sem­mire a kommunizmus ott, mert mikor az orosz paraszttól elvették erőszakkal ingyen a gabonáját, amit termelt, az úgy ütött vissza, hogy egy­szerűen nem termelt. Ezért vallott kudarcot az a nagyon dicsért és hir­detett 5 éves gazdasági terv a trak­torokkal, gazdasági gépekkel. Hol tartanak az oroszok az árak­kal most az 1914—1915 évekhez ké­pest ! Hol van az az idő, amikor egy font barnakenyér 2 kopek, azaz 4 fillér, a fehér 3 kopek: 6 fillér, a hófehér 5 kopek: 10 fillér volt, en­nél drágább kenyér nem is volt, a hús fonta 8—10 kopek, azaz 16—20 fillér stb. Bajtársi szeretettel üdvözöl: Galamb Ferenc. Tisztelettel értesítem a n. é. Hölgyközönséget, hogy több éves budapesti tar­tózkodásom után, Makón, Széchenyi-tér 20. szám alatt (Gróf Apponyi Albert­­utcai oldalon) N­ŐI DIVAT SZALONT nyitottam. Kérem nb. pártfogásukat. Tisztelettel Bánszky Mihály női szabó mester.1676 Szerelem és hal­­ítb­a a „Havasi napsete”-ben. Az egyszerű kocsmárosnak a régi magyar adoma szerint megmagya­rázták, hogy a szőlőből is lehet bort csinálni. Most a magyar film­gyártás egyre-másra adja bizonysá­gát annak, hogy író és költő is ír­hat filmet, nemcsak filmiparos. A magyar film színvonala örvendetesen ivel a magasba, az egyforma­­vígjá­tékok után, most Hunyady Sándor irodalmi szempontból is kifogásta­lan „Havasi napsütés“-ét filmesítet­­ték meg. Valóban jóleső havasi le­vegő áramlik ebből a filmből. A nap éles fényében, az átlátszó fenyőizű azonban az emberek megmutatják igazi arcukat. A „Havasi napsütés"­­ben költészet és mosoly találkozik, a szerelem és a halál örök játékát érezzük. Tolnay Klári mélyenjáró alakítása élete egyik legszebb sze­repe. Az emberábrázolás lenyűgöző erejével emelkedik ki Rajnay Gábor, aki ismét orvost játszik bajuszosan, szakállasan, Makay Margit pedig doktorkisasszonyt. Túras Ida, Vértes. 3 JSZÉGYES SZUPER EXTRA SZUPER KONCERT SZUPER ELIT SZU­PER ELIT SZUPER LI SZUPER AZ TELEP SZUPER SZU­PERA2 A CSÚCS SZUPER Mály Gerő játsza a többi szerepet. Ráthonyi Ákos rendezte a filmet az író elképzeléseihez méltóan. Komoly siker. Iskolai beh­atások. Az 1941—42. iskolai tanévre az összes elemi és ismétlő iskolákban, iparos- és kereskedő tanonciskolák­ban, valamint a többi tanintézetben az iskolai behatásokat az alábbi időben tartják: Szegedi-utcai állami iskolában szep­tember 1., 2. és 3-án. Deák Ferenc-utcai állami iskolá­ban szeptember 1., 2. és 3-án. Bajza-utcai állami iskolában szep­tember 1., 2. és 3-án. Római katolikus iskolákban szep­tember 1., 2. és 3-án. Református iskolákban szeptember 1., 2. és 3-án. Görögkatolikus iskolában szeptem­ber 1., 2. és 3-án. A fenti iskolákban délelőtt 8 órá­tól 12 óráig tart a beiratás. Iparos tanonciskolában szeptem­ber 1., 2. és 3 án délután 2 órától 6 óráig. Gazdasági iskolában (Vásárhelyi­utca) szeptember 1., 2. és 3-án dél­előtt 8—12-ig és délután 2—4-ig. Kereskedő tanonciskolában szep­tember 1., 2. és 3-án délután 3—5 óráig. Felhívjuk a szülőket, gyámokat, gazdákat, munkaadókat, hogy a ne­velésük, illetve gondozásuk alatt álló 6—15 éves mindennapi és ismétlő tanköteles gyermekeket múlhatatla­nul annál is inkább írassák be a jelzett időben és a megnevezett is­kolák valamelyikébe, mert az 1921. évi XXX. tc. 8. § a értelmében ki­hágást követ el az, aki a törvény­nek eleget nem tesz s 10 pengőig terjedő pénzbüntetésre számíthat. Ez a pénzbüntetés behajthatatlanság esetén elzárásra változtatható át. — Befőzési cukorigénylés. A vár­megyei Gyümölcsés­zeti Egyesület minden régi és most belépő tagja, akinek gyümölcsfái vannak, ha még nem jegyzett, kaphat 10—15 kg. be­főzési cukrot még akkor is, ha gye­­mekek után már kapott. A jelentke­zéskor a tagok 1 pengő tagsági dí­jat és 20 fillér kezelési költséget fi­zetnek. Jelentkezni lehet augusztus 27-éig a Ráday utca 19. szám alatt délelőtt 8—12 és délután 3—7 óráig. Az utalványok megérkezését lapunk­ban tudatjuk. Biztosítson tűzkár ellen, kára megtérül! Foto anyagot vasárnappá. KLEIN látszerésznél hét­köznap vegye! Hölgyeim! Jöjjenek hozzám, meglátják, érdemes! Petőfi­ utca 6. sz. alatt női kalapszalont nyi­tottam. Áraim meglepő olcsók! Minden igényt és ízlést ki tudok elégíteni, mert dús választékban van­nak: modell kalapok, bársony kalapok és tur­bánok, leányka és gyer­mek kalapok. P. Huszár Mici Petőfi­ utca 6. Tanuló leányokat felveszek* 1676

Next