Makói Ujság, 1942. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

Apa to fillér Csutsik­ore, 1942. január 1. Vili évfolyam 1. 3 tim. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Makó, POLITIKAI APILAP Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva Szegedi-u 1. Telefon: 33. Hirdetések Jel- wAmunkatÁrs• Fö-z-ri Felelős szerkesztő- vagy vidékre portán küld-e egy hétre vétele este 5 óráig, hirdetések díjszabás T’* * r a n J f­u sivnon n. rwsTZr Av 66 fillér, egy hóra 2 P 50 fillér, negyed­aszerint közöltéin®*, vitéz VÁR­ADY LÁSZLÓ Dr, vitéz O 8 aANDOR Dr, GYENGE MIKLÓS évre 7 P 20 fillér. Irta : Ifj. FEJÉR MIKLÓS stílspön Az elm­últ 1941. év a legnagyobb magyar, Széchenyi István születése 150 ik éves évfordulójának jegyé­ben csúcsosodott ki az utolsó hóna­pokban. Különböző szempontokból különböző kiváló tulajdonságait mél­tatták országszerte, példaképen ál­lítva a jelenkor nemzedéke elé. Po­litikai, közgazdasági, tudományos, társadalmi művei, alkotásai, elvei mind-mind lelkesítő kincsei a jelen magyar életnek is. És ha vizsgáljuk, hogyan volt képes mindarra, amit Széchenyi cselekedett, egy ember, arra­­a megállapításra kell jutnunk, hogy ennek alapja a minden körülmények között való kötelesség-teljesítés volt. Széchenyi életéből a kötelesség-telje­sítés eposzát lehetne megírni. És kü­lönösen ma kell a legnagyobb ma­gyarnak ezt a jellemvonását magunk elé állítani, amikor nagyon sok, ta­lán minden, talán egész nemzeti és állami létünk azon múlik, hogy mind­nyájan, együtt és egyenként, hogyan teljesítjük kötelességünket. Az emberi élet számos megnyil­vánulásának megfelelően számosak kötelességeink is. Magyar mivoltunk, keresztényi hitünk, hivatásunk, csa­ládunk, társadalmi állásunk, esetle­ges vagyonunk, mind-mind köteles­ségedet rónak ránk, melyeket mara­dék netven­ teljesítenünk kell. Kizárt dolog,­hogy becsületes, igaz ember­ként a különböző kötelességek össze­g­zésbe kerülhessenek. -A haza és k­h iránti kötelességeink sohasem entétesek, hanem kiegészítik egy- „ Minden más pedig bennfog­­­ttatik a haza iránti kötelességben, mert hiszen családunk, hivatásunk, társadalmunk része a hazának, a nemzetnek. De a kötelességet nemcsak úgy kell teljesíteni, különösen ma, hogy épenhogy megtegyük azt, amit kell, hanem úgy, ahogyan legjobb tudá­sunktól, erőnktől, tehetségünktől te­lik, akár aktát intézünk, akár ve­lünk, akár aratunk, akár iparilag készítünk valamit, akár katonásko­dunk. Minden felületes munka, min­den elnagyolt kötelesség-teljesítés, minden pontatlanság, minden lelki­ismeretlenség kárt okoz annak, aki­vel szemben a kötelességet teljesíteni kell. És nemcsak akkor kell teljes lelkiismeretességgel megtenni mindent, ha abból megélhetésünkre, egyéni cél­jainkra, jövőnkre haszon származik, hanem akkor is, amikor a kötelesség­­teljesítéssel lemondás, áldozat, nél­külözés, önfeláldozás jár. A mai világtörténelem események­ben az önfeláldozó kötelesség­telje­sítés legragyogóbb példáit épen a velünk rokon nemzetek, finnek és japánok fiai szolgáltatják, akik ha­zájuk szolgálatában büszkén és bol­dogan áldozzák fel életüket, mert szemükben ez a legnagyobb dicső­ség. Honvédeink semmiben sem ma­radnak el tőlük, hiszen a magyar ka­tona sohase törődött önmagával, csak a haza, a nemzet győzelme volt a fontos. Ámde a totális háborút nem­­csak­ a harctéren fegyverekkel vívják, hanem az íróasztaloknál tollal, a mű­helyekben kalapáccsal, a földeken ekével és kaszával, a gyárakban gé­pekkel, a kórházban késsel és orvos­sággal és minden más polgári fog­lalkozásban is. Épen ezért ma min­denkinek, bárhová állította a Gond­viselés a magyar életben, legjobb tu­dásával, ereje teljes megfeszítésével, minden tehetségével kell teljesíteni minden kötelességét. Hála Istennek, kiveszőben van már az a magyar, aki örömét leli abban, hogy az „államot“, a „kincstárt, a „hatóságokat becsapja, virtuskodás­ból, hetvenkedésből, szokásból vagy épen önzésből. Nem oly régen még dicsőségnek gondolták adót nem fi­zetni, szűzdohányt szívni, jövedelmet letagadni. Ez talán helyén volt a Bach-korszakban, menthető volt az osztrák-magyar közösség korában, de teljesen ostoba, sőt hazafiatlan dolog ma, amikor az egész állami gépezet a szuverén magyar nemzeté, kizárólag azt szolgálja. Ugyanezzel a logikával elvonhatnánk a takar­mányt a lovaktól, az olajat a trak­toroktól, amik szintén azért vannak, hogy a gazdájukat szolgálják. Nem gondolják meg ezek az „álhazafiakét, hogy ellenzékieskedésükkel elvonnak egy falat kenyeret a magyar honvé­dektől, egy napszámot a magyar földművesektől, egy cipőt a A gyerekektől, egy kanál orvcuM nincstelen elaggodt m­agyamm soktól, a saját vérünktől B testvérünktől. Ill Csak az a nemzet gyöZrek­nek fiai készek a (tóVt'/me.HH z a m síin telje­sí­ten­i. So­kszo ■gl lelki erőnket, erősítsük iHH h­azuj is­ágú tikat teljes itsii tmh?* kötelességünket, akkor a telem nem marad el és a 1942. év meghozza a bétáim és vele a boldog Nagyar­szágot. H — Harminc pangó a vágy­ság búza ára. A pénzügyin! a mezőgazdasági ingatlanok ei­váltsága fejében fizetendő bun 1942. évi január hónapra mor­­zsánként 30 pengőben álla­ meg. 1943. A németek benyomultak szevasz­topol erődművű m­axBwími partraszállásaikkalkísértő toxik (Budapesti tudósítónk telefonjelen­­tése.) Vezért főhadiszállás, december 31. A véderő főparancsnokság közli : A Krímen rendelkezésre álló ösz­­szes német és román erők összefo­gásával december 17 e óta folyik a tervszerű támadás Szevasztopol erdei­jei ellen. Még mielőtt az ellenség idejében gondoskodhatott volna a védelemről, nagyszámú s részben páncélozott szovjet védőművet si­kerül­ nehéz részletharcokban el­foglalni s mélyen betörni az ellen­ség védelmi rendszerébe. Szevasz­­topol védelmének tehermentesítésére az ellenség az utóbbi napokban is­mét nagyobb erőket tett partra a keresi félszigeten és Feodoszjánál. A megfelelő ellenintézkedések meg­történtek. A keleti arcvonal több más sza­kaszán a legkeményebb hidegben elkeseredett elhárító csatákra került a sor. A német nehéztüzérség hatá­sos tűz alá vette Leningrád hadi­fon­tosságú berendezéseit. A légi­erő hatásos mélyrepülések­kel támogatta a hadsereg elhárító harcait az arcvonal középső szaka­szán. Több helyen támadásra össze­vont ellenséges gyalogságot és lá­­zasságot verjünk szét, az ellenség­nek súlyos veszteségeket okozva. Északafrikában sikeres harci tevé­kenység volt az Agedabiatól keletre eső térben. Repülőink brit gépko­csioszlopokat, üzemanyagraktárakat és sátortáborokat bombáztak s Cyre­­naicában és Marmaricánál erős tü­zeket okoztak. Malta szigetén német harci repü­lőgépek több repülőteret és más ka­tonai berendezést támadtak. Ausztrália elégedetlen csapatai túlságos felhasználása miatt. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése) Berlin. Illetékes német részre­ közük : Német körök felfogása sze­rint Churchillnak a kanadai parla­mentben elmondod beszéde lénye­gében csupán ismétlése mindannak, amit Churchill az utóbbi időben bi­zonyos alkalmakkor elmondott. Épen ezért kijelentései, mint itteni körök­ben megjegyzik, nem érdemelnek különös figyelmet, ha csak annyi­ban nem, hogy több, általa nem érintett kérdést érdekesnek kell tar­tani, így például ezt, hogy Ausztrá­liában észrevehető elkedvetlenedés mutatkozik az ausztráliai csapatok­­ tervszerűtlen, a világ minden lehető­s csataterén való bevetése miatt. Amit Churchill francia nyelven Franciaország címére kívánt üzenni, német felfogás szerint azzal intéz­hető el, hogy Anglia vonta be Fran­ciaországot a háborúba, Dünkir­­chennél viszont cserben hagyta, ké­sőbb pedig Dakarnál szabályszerűen rárontott, végül éhségzárral akarta , megfojtani. Churchill szemére ve­tette a franciáknak, hogy nem en­gedik meg, hogy hazájukban a zűr­zavar uralkodjék. London. Az angol köröket na­­gyon nyugtalanítja az Egyesült Ál­lamok, különösen pedig az ameri­kai hajóhad magatartása. Minden­ angolnak az a meggyőződése, hogy az Egyesült Államok eddig igen keveset, jóformán semmit sem tettek a szövetségesek ügye érdekében.­­ A Daily Telegraph Washington tudósítása szerint Londonban a vége felé közös nyilatkozatot tesz­nek a háromhatalmi egyezményiflB lab­aival szemben álló valamflH szövetséges nevében. Ez a kozat Churchill washingtoni­­flBlj mo~' rg/CH ■■j»Sia MAKÓI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASAI A bank és takarékpénztári üzlet Érdekközösségben. Mindennemű gazda- és egyéb­­ összes ágával foglalkozik. a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankkal, Budapest, kölcsönöket folyósít.­­ PT Takarékbetétek alán legmagasab kamatot téríti, j

Next