Makói Ujság, 1942. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

4 lát. Isten segítségével talán ezek- i f­en is előrejutunk. Ám egy világháború kellős­­ közepén végzendő építő munká­ ,­hoz nagy akaraterő s ami a leg­fontosabb, teljes lelkibékesség szükséges. Az­ elmúlt esztendő­ben örvendetesen enyhültek a szociális bajok s igy minden re­ményem meg van arra, hogy az eddig ezekből élősködő kisded harcoknak is végeszakad. A mai világ fegyelmet, rendet és mun­kát követel. Makó népe józan magyar nép, dolgos kezeket irá­nyít rendkívül fogékony értelme, így joggal hiszem, hogy a nagy világégés közepette is bebizonyít­hatjuk városunk sohasem csök­kenő, sőt magasra ívelő életked­vét és kiapadhatatlan energiáját. Ujarcu magyar ifjúság a mepített Európában. Kocka Mihály hadnagy előadása a Szabad Líceumban. A Szabad Líceum kedd esti elő­adását Koczka M­hály tartotta „Uj­arcu magyar ifjúság a megváltozott Európában" címmel. Az előadás csak­nem történetfilozófiai távlatokat nyi­tott meg a hallgatóság előtt. Nagy történelmi olvasottságra valló módon mutatta be, mik voltak az okai a kö­zépkori európai egység széthullásá­nak, hogyan működött közre az an­gol—francia—amerikai vezetés ki­alakításában a liberalizmus eszme­világa s ezeknek következtében ho­gyan alakult Magyarország helyzete. Kifejtette, hogy Magyarország nagy történelmi elhivatottságról tett tanú­ságot, amikor Európában elsőnek foglalt állás a bolsevizmus ellen, majd a tengely mellé csatlakozva elsőnek bizonyította be, hogy kellően értékeli a történelmi erőket és európai érde­keket. A második világháború ismét meg­teremti Európa egységét,s ebben az új európai egységben Magyarország­­nak magyar hivatása az, hogy a maga életterében maga szabjon törvényt, európai hivatása pedig az, hogy köz­vetítsen Nyugatról most már Kelet felé. Ez megváltoztatja a magyar ifjú­ság nevelését és az ifjúság arcát. Az újarcú magyar ifjúság — a leventeintézményben mutatko­zik meg. A leventenevelésnek két jellemző vonása: a hősi élet szemlé­lete, valamint a közösség érdekében villást áldozatokra nevelés. Bemutatta az intézmény szervezetét is. A makói helyzettel foglalkozva kiemelte Bécsy Bertalan dr. polgármesternek, mint leventeegyesületi elnöknek nagy ér­demeit és megemlékezett Kelemen Ferenc volt elnök munkájáról. Az elő­adást a közönség melegen megtap­solta. A makói UZ-tanfolya­­s ünnnepélye. A Katolikus Lányok Szövetsége elsőnek Makón rendezte meg a most elmúlt három napon falusi csoport vezető­képző tanfolyamát, amelyen a hármas csonkamegye 16 községé­ből vettek részt a vezetésre alkalmas és kiválasztott katolikus lányok. A falusiakat a helybeli leányköri ta­gok szülei látták vendégül e három napon át. Kedden este 6 órakor záróünnepély keretében mutatták be a tanfolyam résztvevői,­­mit tanultak a három nap alatt s mit gyarapod­tak szellemben, erkölcsben és hit­ben, hogy méltó vezetői legyenek az iskolából kikerülő falusi leány­­társaiknak. A KALÁSZ jeligét énekelték el elsőnek a lányok, majd dr. Csep­regi Imre pápai praelátus mondott megnyitó beszédet, rámutatva a ka- MAKÓI ÚJSÁG ­­tolikus és nemzeti szellemű leány­­i képzés nagy hasznára és jelentősé­­­­gére.­­ Egyházi és világi énekeket, ma­­­­gyaros játékokat mutattak be a le­­­ányok, szavaltak is, majd sorra meg­­­köszönték fáradozásukat a tanfolyam vezetőinek: Horváth Lajosné megyei KALÁSZ titkárnak, dr. Szilas József oktató lelkésznek, ki vallásos kép­zésükről gondoskodott s lelki gya­korlatukat vezette, L­eitner Andrea országos központi kiküldöttnek, Sá­gi István előadónak, Héber János kántornak, ki az énekeket tanította be s végül dr. Csepregi Imrének és a kedves tesvérek főnöknőjének. Meglepő volt, hogy e három rövid nap alatt milyen sokat tanultak a falusi és néhány makói kislányok. Nagy sikerük volt kánonszerűen elő­adott régi magyar népdalaikkal. Stettner Andrea központi kikül­dött még utolsó lelki útravaló­­val látta el a falukba visszainduló csoportvezető leányokat, majd dr. Csepregi Imre mondott zárószót. Végül ének és közös ima zárta le a lélekemelő és biztató ígéreteket feltáró kis ünnepélyt. A háború az utolsó három hónapban dől el Vitéz Várady László beszédének második része a ma­kói politikai szemináriumban. Amerikában, amely dúsgazdag, százszorta, ezerszerte gazdagabb ná­lünk, nincs annyi szociális beren­dezése, hogy ha valakinek a zse­bében nincs 200 dollár, vakbélgyul­ladással akármelyik kórházba beme­hessen. El kell pusztulnia az utcán, mert ott ugyan könyörületből vagy szociális belátásból egy kórházba sem engedik be. Az az Amerika nem tud szociális öntudatra ébredni, ahol a munkást máról hónapra az utcára dobják. Nincs jóléti intéz­mény a számára, amelynek segítsé­gével át tudná vészelni az ipar pan­gását, vagy azt az időt, amíg má­sutt munkához jut. Normális élet az, hogy Amerika csak úgy tudja megoldani a munkanélküliség kér­dését, hogy háborúba sodortatja ma­gát. Őrültség, mert az így felfoko­zott termelésre csak olyat termel, ami elvesz, megsemmisül. Minden csak a rombolás szolgálatában áll. Ezután a független, a magyar fa­­jiságnak és öntudatnak megfelelő politika követésére hívta fel a hall­gatóságot. Ennek a nemzetnek a maga sajátosságai szerint kell meg­oldania az átalakulást, is. A munkáskérdésről szólva elmon­dotta vitéz Várady László, hogy el­kell jönnie az időnek, amikor meg kell becsületesen és bátran mondani a munkásságnak is. Ám kapsz tisz­tességes bért, de adj tisztességes munkát érte, mert egyik magyarnak nem szabad a másikat se becsapni, se megrövidíteni, akár a munkaadói, akár a munkavállalói oldalon áll is.­­ Az új nép- és családvédelem lé­­­­nyegéről szólva rámutatott arra, hogy­­ induló tőkét, támogatást csak olyan­­ magyar ember kaphat, aki azt be­csülettel forgatja s munkával, foko­zott kötelességteljesítéssel érdemes­nek mutatkozik rá. Kiáltó például a rosszul alkalmazott szocializmusra felhozta az angliai munkanélküliek­­ életét, akik 1926 - 30 ban francia-­­­országi fürdőhelyeken és nagyvárod­­­sokban üdültek s csak a hónap­­ vége felé hajóztak vissza Londonba,­­ hogy felvegyék a munkanélküli se­­­­gélyt, amely számukra ezt a könnyű és fényűző harcéletet lehetővé tette.­­ Szólt a kisgazdahitbizományokról­­ is, mint amelyek a legalkalmasab­­­­bak a földhözjuttatást ésszerűen megoldani. A földbirtokpolitika nem olyan probléma, amit meg lehet egyszer s mindenkorra oldani. Ez a probléma tart ezer esztendeje s tar­tani fog még további ezer eszten­deig, mert a nép , hál Istennek szaporodik, a föld ellenben nem. A nemzetnevelésnek kell felvér­teznie a nemzetet az ellen a veszély ellen, ami 1918 ban bukásunkat okozta. Megtanulhattuk, hogy a há­borúnak a legnehezebb szakasza az utolsó három hónap. Akkor kell a legelszántabbaknak, legfegyelmezet­­­tebbeknek lennünk, mert amelyik nemzet elveszti kitartását és fegyel­mezettségét, elpusztul. Kemény harc folyik, nagy a kö­­zösség, mérhetetlen a felelősség, amely a vezetőkön nyugszik, erő­sítjük meg őket azzal, hogy egész­ségesen mögéjük állunk, megbí­zunk bennük. Nem mi döntjük el a háborút, de a legvégén a magunk sorsát mégis csak mi döntjük el. Válasz­úton vagyunk. Messze a cél, ke­mény a küzdelem, amelyet csak összefogással, együttes erővel tu­dunk megnyerni. Csak a szeretet jegyében vívhatjuk meg ezt a nagy harcunkat. A szereldében, mely le tud hajolni a legkisebbhez, a leg­szegényebbhez, le tud dönteni vá­laszfalakat s eggyé tud ölelni egy nagy nemzetet, ha még nagyobb akar lenni. . SPORT 9 lak a 111. helyen aspurt a szegedi alpetigbin. Igy az év és az őszi szezon vé­­­­gén a sportban is visszapillantást , s raktunk vetni hogy csapataink mi­­­lyen eredményekkel és sikerekkel­­ szerepeltek az elmúlt idényben. Az elmúlt év nyáron, amikor a­­ Mák vezetősége hozzákezdett az eld­i török építéséhez és a pálya korsze­rűsítéséhez, a kék fehérek lelkes láb­i baza­­kokban abban reménykedett,­­ hogy a csapat hálós igyekezettel el­éri azt az előkelő helyezést, amely Korzó Mozi Január 2 -án és 3 án, PÉNTEKEN és SZOMBATON 6 és 8, 4-én, VASÁRNAP 3, 5, 7 és 9 órakor az idei szezon mindennél aktuáli­sabb és izgalmasabb filmszenzációja. Csak az angyaloknak van szárnyuk Ennek a hatalmas repülő filmóriásnak egész cselekménye a halálve­­szeddmek, szomorú vigasságok és kemény megpróbáltatások lebilin­­cse­sen érdekes sorozata. A szereplők sorsa a szárnyas gép sorsával fonódik össze, mígnem a véletlen közéjük sodor két asszonyt.­­ A film főszereplői: Carry Grant, Jean Arthur és Richard Barthelmes. Magyar híradó. Bérletszelvények minden előadáson érvényesek. 1642. január 1. az NB 111. osztályba jutást bozta meg. Ilyen előzményekkel indult a csa­pat a bajnokságnak , a kezdeti si­kertelenség (Vasutas II—Mák 4:2) után 8 mérkőzést nyertek meg — egy döntetlennel fűszerezve — egy­másután. A győzelemsorozatba a fi­nisben két kecskeméti vereség ve­gyült, majd itthon döntetlenül vég­ződött a szezon. A vezetők szerint a csapat inga­dozó játéka itt ott a játékosok ko­molytalan készülődésével indokolható. Átlagosan jól csak Suba játszott, Fo­dor kapus többet tud, mint ameny­­nyit az ősszel produkált. Juhász H. is megállotta a helyét, Rácz, de fő­leg Tóth és Erdei mutattak ingadozó formát, Fuxák nem mutatott kellő komolyságot a cs­apat szereplése iránt, Vida nem tudta kifejteni teljes tudását, Joó II. kezdő formáját csak egyszer igazolta. Juhász I kezd ki­öregedni, H .dobástól többet vártak, Mars­i katona s így nem állt rendel­kezésére csapatának. A csapat csatársora a szezonban 40 gólt ,64, amely a csatárok között így oszlik meg: Vida 10, Pusztai 7, Joó II 7, Juhász I 6, Hadobás 4, Tóth, Major, Marjai, Kasza, Juhász II, Erdei 1­1 gólt tettek. Büntetés lett a mulatós ég vége. Ifjabb Veres Sándor makói föld­­míves gondatlanságból okozott súlyos testisértés vétségének vádjával került tegnap a vádlónak padjára. Veres Sándor ezév augusztus 12-én a lo­vait hajtotta az utcán. Veres ittas volt egy kicsit s igy történt, hogy elgázolt egy előttehaladó kerékpárost. Nagy János tanyai kézbesítő volt a szerencsétlen ember, aki több napon át gyógyuló sérüléseket szenvedett az összeütközés következtében. Veres Sándort följelentették s a törvény­szék Bókay- tanácsa gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségesen marasztalva­ el, ötven pengő pénz­büntetésre ítélte. 128 lélekkel szaporodtunk az 1941. évben. Az állami anyakönyvi hivatal már összeállította az elmúlt 1941. év népmozgalmi statisztikáját. A kimív­tatás szerint 1941 ben házasára jelentkezett 359 pár (20 as több mint tavaly), házasságot kötött 297 pár (18 párral több mint 1940 ben). Született 1941 ben 717, az előző évi 699 el szemben 18 lélekkel több. Eittalt 1941-ben 589, tehát az évi szaporulat 128 lélek, míg az előző év szaporulata 106 főt tett ki. Ezek a számok azonban nem fejezik ki a város lakosságának tényleges szapo­rulatát, illetve csökkenését, mert ezekben bennfoglaltatik a kórházban történt megyebeli születések és el­halálozások száma is. Üzleti klónk és könyvelési szabadivek illetéke, Budapest. A hivatalos lap szerdai száma közli a pénzügyminiszter ren­deletét az üzleti könyvek és köny­velési szabadivek illetékéről. A rendelet kimondja, hogy ipari vagy kereskedelmi üzletről (vállalat­ról) vezetett minden — akár fűtött, akár bekötött — könyv illetékköte­les. A szabadlapok akkor illetékkö­telesek, ha könyvelési feljegyzéseket tartalmaznak. Az olyan üzleti könyv (könyvelési szabadiv) illetékét, amelybe az első bejegyzés 1941. augusztus 15-én vagy azután történt, de a rendelet szerint járó illeték lerovását egészen vagy részben elmulasztották, 1942 február 28 ig pótlólag le kell róni, illetőleg ki kell egészíteni. Rádiót Kncsestól vásá­­r­oljon.

Next