Makói Ujság, 1942. március (8. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-01 / 49. szám
4 ki a textíliákat. Hála Istennek, az országban annyi csalán van, hogy ezt nem kell dekázni, jegyre adagolni. A belőle nyert kotonin képezi tehát a jövő textíliájának legfontosabb alapanyagát. A jövőben az elhasznált katonaruhákat isfelhasználjuk, mert ezek összezúzva, alapanyagát fogják képezni annak a hulladékanyagnak, mely textilgyártási rendszerünkben olyan fontos szerepet játszik. A standardizálás jelentősége különösen akkor fog kidomborodni, ha március végével megjelennek a piacon az áruk. A legolcsóbb gyapjúszövet ára 10 P lesz, a legdrágábbé 14 pengő. A lábbeliellátás. Legutóbbi tájékoztatás alkalmával azt mondottam, hogy a textil és a bérhelyzeten állunk vagy bukunk. A textilhelyeztet röviden ismertettem. A Lábbeli Központtal kereken 5 millió 200.000 pár cipőt gyártunk ki egy évben. Ebből a mennyiségből 4,200.000 pár teljesen bőrből és bőrtalppal készül, 750.000 pár műtalpból, a többi pedig mozaiktalp felhasználásával. Ezen felül 6,200.000 pár cipőt lehet fejeltetni, javítani feltalpalással. Ez kereken 11,400.000 párt tesz ki. Még nem az a szám, amelynek elérésére törekszem, de sajnos, nincs több bor. Az első hónapra előirányzott mennyiség már készen van s rövidesen kiosztásra kerül. Minden erőmmel azon leszek, hogy teljes tervszerűséggel legyártsuk minden hónapban a megfelelő mennyiséget. Arra törekszem azonban, hogy a cipőhelyetten facipő gyártásával és széles körben való elterjesztésével segítsek. Berendezzük a facipők tömeges gyártását és gondoskodunk arról, hogy a fogyasztók a fapapucshoz is igen olcsó áron, 3,80 pengőért jussanak hozzá. Minden erőmmel arra törekszem, hogy ezt a facipőt elterjesszem, divatbahozzam és megszerettessem. A továbbiakban a tervem az, hogy a facipő előállításával foglalkozó kisembereket és kisüzemeket anyagilag megsegítsem, mert a termelést hetenként 5000 párra kívánom felfokozni. Őszintén megmondhatom, hogy a műtalpú cipők a gyakorlatban nem váltak be, mert ellenük tartósság és a kivitel szempontjából igen sok panasz érkezett. Ezen a téren tűrhetetlen állapotok voltak. Lehetetlenség, hogy valaki műtalpú cipőt vegyen sí csücskét, keze hozzáért a hideg kis testhez, megborzadt: — Hiszen a gyermek halott! Nagy Istvánná szembenézett a katonával: — Igen, az én gyermekem. Ma reggel halt meg. Halott gyermekre nincs szüksége Szerbiának. Magammal viszem. Magyar földben temetem el. És keblére szorította a gyermeket. A katona káromkodott, aztán jelentette a tisztnek: — Egy asszony a halott gyermekét viszi. . . A tiszt dühös volt, majd parancsot adott és Nagy Istvánné karjaiból kitépték a gyermeket. Éjszaka volt. A hold fényesen izzott az égen... A kiutasítottakat szállító vonat indulásra készen füstölt. Negyedóra múlva indul. * A teherkocsik mellett sötét árnyék suhant. Lopva ment, mint a bujkáló macska. Az őv hetykén lépegetett a vonat mentén. Az árnyék az utolsó kocsinál tartott, lehajolt, gyorsan átment a síneken, felállt és futott a vasúti raktárhoz, ahova a halott gyermeket tették. Nagy Istvánné volt. Besuhant a raktárba és ellopta halott gyermekét. Haja az arcába csapott, szemei zavaroska voltak s az ujjai görcsösen összeszorultak. Keblére szorította a gyermeket és a vonat felé rohant... * Az öv megáll. A holdfényben jól látszik a futó asszony... Valamit írisz ... Valamit lopott. Az ör lekapja válláról a puskát és a futó után kiált: — Sztáj! Állj! Nagy Istvánné nem hall, csak az induló vonatot nézi és rohan, rohan. Az ör céloz s meghúzza a ravaszt: — Bumm! — dörren a puska. Nagy Istvánné kezéből kiesik a halott gyermek, aztán maga is hoszszan elnyúlik a sínek mellett. Nagy István felordít, aztán leugrik az induló vonatról. Véreső permetez a kerekekre ... Az árván maradt kislány keservesen sirdogál a zörgő marhaszállítókocsiban és felzokog benne a szeretet: — Anyám!... Anyám! A szolgálatvezető tiszt lát mindent, mosolyogva nyakalja a rabolt pálinkát és elégedetten szól: — Lassan kint kisöpörjük a bitangokat... MAKÓI ÚJSÁG azt alig kétnapi viselet után eldobja, mert a cipő talpa teljesen tönkrement. Ezen az állapotán sürgősen változtatni kell, mert nem lehet megengedni azt, hogy a műtalpú lábbelikkel a vásárlókat károsodás érje, amikor a vásárlók nagy része szegény ember. A miniszter tájékoztatása végén, közölte, hogy rövidesen sor kerül a szappankérdés rendezésére is. A kék plakátok. A hét elején az ország egész területén újabb hatósági árjegyzéket függesztenek ki. A közellátási miniszter intézkedésére e kékszínű plakátokon mintegy száz olyan iparcikk legmagasabb árát tüntetik fel, amelyek főként a mezőgazdasági lakosság számára nélkülözhetetlenek. A magyar árpolitika voltaképpen 1939. augusztus 26 án kezdte meg az árak irányítását, bizonyos árrögzítéssel. Az első árrögzítés nem kötötte meg teljesen az árakat, mert káros lett volna az egész közgazdasági életre a tökéletes megmerevítés. A cél elsősorban az volt, hogy a háborús pánik árdrágító hatását viszszaszorítsa, másrészt pedig az, hogy kiinduló alap legyen az áralakulások irányítására. Ekkor kezdődött meg a magyar irányított árrendszer kiépítése, amelynek igen nehéz feladatai voltak, mert hiszen figyelembe kellett venni az egyéni, helyi és minőségi különbözőségeket. Az árukat és árakat e szempontok szerint csoportosítani kellett s a gazdasági élet elkerülhetetlen nyomása alatt a rögzített egyéni árakhoz úgynevezett felárakat kellett engedélyezni. Rozvaczy Lajos közellátásügyi minisztériumi államtitkár a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges eszközök ármegállapításáról szólva hangsúlyozta, hogy az első időben hozott árrögzítő jogszabályok tulajdonképen csak elvi jelentőségűek voltak. Az árszabályozó rende Szemüvegeket orvosi rendelésre azonnal készít Márkás üvegek és keretek : a jamji ja jugi Zelm, Busch, stb. OflWAIf TI Korom* épület. 202 vizsgázott lawzerenzioester leteket bonyolultságuk miatt jóformán csak a szakemberek értették meg, mert minden rendelet javarészt árkiszámítási képletek, könyveléstechnikai rendelkezések, kalkulációs sémák sorozata volt. Mégis ez intézkedésekkel sikerült megakadályozni a háborús viszonyok között is a nagyobb áremelkedéseket, a veszedelmes drágulást. Emlékezetes még, hogy a múlt év őszén a legmagasabb árak kiplakátkozásával fékezték meg a drágulást. Valamenynyi piacon minden élelmiszerárusító üzletben külön plakátokat függesztettek ki, mintegy száz közszükség-leti cikk legmagasabb árának feltüntetésével. E plakátoknak köszönhetően, valamint a közönség fegyelmezettségének és a magyar kereskedelem becsületességének segítségével sikerült hatályosan ellenőrizni az árakat, üldözni a jogtalan és lelkismeretien árdrágítást. A közellátási miniszter harca a drágaság ellen folyamatos munka, amely most újabb fejezetéhez érkezik. Az árplakátrendszer sikere indokolttá teszi e rendszer további kiépítését. Ezúttal elsősorban azoknak az iparcikkeknek árrögzítéséről van szó, amelyek a mezőgazdasági népesség számára nélkülözhetetlenek. Amint az államtitkár jelezte, körrendelet ment a közigazgatás valamennyi szervéhez arról, intézkedve, hogy az ország egész területén újabb hatósági árjegyzéket kell kifüggeszteni. Az új árjegyzék száz cikke között szerepel a csizma és javításának ára, típuscipők, mezőgazdasági szerszámok, műtrágyák, növényvédő szerek, különféle vaseszközök és zománcedények, stb. Egyelőre 100 ezer plakát kerül kifüggesztésre, de az árhivatal máris gondoskodott további plakátok kibocsátásáról. Bizonyos, hogy mezőgazdasági lakosságunk megnyugvással fogadja a kékszínű plakátokat, amelyeknek segítségével maga ellenőrizheti a megállapított árak becsületes betartását. flNGORi) GYAPJÚT 110 pengőm kte mSyEbTM készpénzért vásárol vagy AfPClarA1 angórafonalra „Angóratex" ijgSSrtí? Budapest, IX. Pápay István utca 12. sz. Gépkszemtl fonódét. 931 HÁZHELYTELEK ELADÓ. Holdutca 26. számú ház Liget utcára menő telke. Értekezni ugyanott a tulajdonossal. 897. 1942 március 1. Dina bácsi kétségbeesetten nézte a Korona sarkán az esőt és az olvadást. — Ha nem félnék, hogy menten kicsordul, kiönt a vízözön, hát mingyán köpnék eggyel elkeseredésembe ebbe az egész randa időjárásba. Fönt víz, lent víz, közbe köd, meg ifluenca ! Ha nem véna itt ez a két hóember, hát öngyilkossági szándékból meginnék eggy vödör hóleves esőt. — Mit ábrázol ez a két nyalka hószobor ? — A zéggyik a Görcsillt, a másik a Hasztalint. — Szóval Churchillt és Sztálint. — Vót rajtuk eggy tábla is, aszongyahogy: Gyün a tavasz, végünk van ! — Hogy közlekedik kend Honvédba s vissza ? — Föltanátam a szánoplánt. — Hydroplánról, monoplánról, biplánról hallottam, de szánoplánról még nem. — Azér nem, mer eztel én tanátam föl. Szántalpas sütőleknő ez. Ahun még maradék kis hó, ott szánnak lehet használni, ahun még viz van, csónaknak. — De ki húzza? — Magad uram, ha szolgád nincs? De még jobb tolni, mint a csónakot, tiddd. A Csamangó szomszéd háza mán pont úgy járt, mint a maga a minapi disznótorba: elázott, oszt lefekütt az árok szélére, meg a kalapját is fére csapta. — Sok baj lesz a vízzel, ebben fő a feje most mindenkinek. — A tüzótókat is sűrűn hijják most vizótáshon. De eggyet mégis rajtakaptak. — Tűzoltáson ? — Casfélén. Éccaka váratlanul tanátak haza gyürni a Sikari urék, oszt hát a szobalánnál nem ott tanálják a tüzólót ? ! Aszongya a nacsoságos ur, maga mit keres itt ? Aszongya a tüzóló, ék kis háztűz, nézőbe gyűltem. Azt hiszem, a dolognak végzetes következménye lessz ! — Na mi? — Hát házasság ... — Mit szól a MÁK—Levente vitához? — Én csak annyitok, hogy az összes makai sportos kislányok tiltakozni készülnek az ellen, hogy a makai sportéletet MAK-talanítcsák. Meg kell asztal is tartani. Nem táplál az olyan alantas gondolatokat, hogy a leventéket ne engeggye be a pályára. Mijen pájára mönnyön a makaji ifjúság, ha már MÁK-pályára se möhet? Minnyájan nem mehetnek el eggyesületi vezetőknek. Asztán, hogyha soká irtogatják a makaji eggyesületeket, hát a végénn teljes ressz az eggyesületlenség. — Rend nagy sportbarát, látom. — Hát van annál szebb passzió, tekintetes úr, mint a sport? Az ember lémén arra a pájára. A mérkődzés elejinn bevesz vagy öt hoszszúlépést, hogy ne fázzon, aztán elnézi, hogy rugdosik az úszónadrágos fiúk a bort a latyakba, meg hogy rúgják ki egymás zápfogát. Néha a mentők visznek el éggy éggy nyarajást. Asztán ha kezd az ember fázni, hát léken éggy-két iskolánkivüli népművelést éggy éggy naszszájának. A végvin asztán, ha nyerünk, örömünkbe, ha vesztünk, bánatunkba leisszuk egymást a sárga fenékig. Csak azokat sajnállom, akkiket bűnre csábít a sport. — Miféle bűnre? — Hát a tribünre, mer azoknak többe kerül.