Makói Ujság, 1942. május (8. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

A ro ■ i n MOSOLWO SilROtC A főnök úr alkalmazottat vesz fel Közben megkérdezi: — Tud maga eszperantóul? Egy­két fejemmel ugyanis" eszperantóul kell leveleznem. Az új alkalmazott nagyot néz, de nem jön zavarba: — Mi az, hogy tudok? Tíz évig éltem eszperantóban. x — Rémes ez az én fiam. Egy ve­szedelmes lump — mondja az egyik apa. — Látod — feleli a másik — e tekintetben én szerencsés vagyok. Az én fiam nem iszik, nem dohány­zik, nem kártyázik. — Na és hány éves? — Kéthónapos.­ — Tegnap felásták a parkomat és találtak egy többezeréves csont­vázat — meséli egy úr a profesz­­szornak. — Na és tisztáztad magad a gya­nú alól? — kérdezi aggódóan a professzor.x Rendező: Szerencsétlen, nem megmondtam, hogy bundában jöj­jön? A második felvonás Szibériá­ban játszódik le. Bonviván: Sajnos, bundám nincs, de alul jó melegen fel vagyok öl­tözve. R­ÁDIÓ PÉNTEK, MÁJUS 1. 6.40 Torna. 7.00 Hírek. Közlemé­nyek. 7.15 Májusi nótás köszöntő. 10.00 Hírek. 10.15 Szórakoztató ze­ne. 11.10 Vízjelzőszolgálat. 11.20 Zongoraszámok. 11.40 A szembeteg­ség megelőzése. Orvosi előadás. 12.00 Harangszó. Fohász. Himnusz. 12.10 Országos Postászenekar. 12.40 Hirek. 1.20 Időjelzés, vízál­lásjelentés. 1.30 Honvédeink üze­n­­nek. 2.00 Szalonzenekar. 2.30 Hirek. 2.45 Műsorismertetés. 3.00 Ifolyam hirek, piaci árak, élelmiszerárak. 3.20 Cigányzene. 4.20 Az életkor ke­rülgetése. Előadás. 5.00 Hirek ide­gen nyelven. 5.15 Pécsy Sebestyén orgonái. 5.40 Sportközlemények. 5.50 A Zrínyi Csoport műsorából. Adassék tisztelet !Zrinyi emlékének. 6.20 Német hallgatóinknak. 6.40 Májusfa. Néprajzi előadás. 7.00 Hírek magyar és idegen nyelven. 7.20 Tánczene Berlinből. 7.40 Há­rom hindu népvezér. Előadás. 8.05 Balassa Bálint Egerben. Előadás. 8.35 Egy régi majális. Irta és össze­állította Szathmáry Antal. 9.40 Hi­rek. 10.10 Zenekari művek. 11.00 Hirek idegen nyelven. 11.25 Cigány­­zenekar. 12.00 Hirek. 0.15 Üzen az otthon. BUDAPEST II. 6.20 Rendőrzenekar. 6.55 Az 1848—49. szabadságharc magyar hadimestersége. Előadás. 7.30 Az Operaház előadásának közvetítése. 1. A bűvös szekrény. Magyar ősbe­mutató. Vígopera két felvonásban 2. Szerelmi álmok. Táncjáték. Liszt Férnc zenéjére. — A bűvös szekrény után: Hirek. KENŐSZAPPAN ÉS AMÓNIÁK IGÉNYLÉSE A szőlő- és gyümölcstermelő gazdák ez évben a nyers nikotin, kvasszia, rovarpor stb. permetezé­séhez szükséges kenő-(káli) szap­pan szükségletüket sürgősen, lehe­tőleg május 5-ig jelentsék be a hegyközségek útján az illetékes Hegyközségi Tanácsnak, ha pedig nincsenek hegyközségbe tömörülve, az Országos Gyümölcstermesztők Egyesületének (vidéki fiókjaik út­ján), illetve a Szőlősgazdák Orszá­gos Egyesületének. Aki nem jelent­kezik, az később nem tarthat szá­mot kenőszappanra. A kenőszappan igényléssel egyidejűen kell bejelen­teni a keményvíz lágyításához hasz­nált ammóniákszódaszükségletet is. MAKÓI ÚJSÁG Megtörténtek az előkészületek a vasárnapi vízügyi nagygyűlésre Megemlékeztünk arról, hogy a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­mara és a Csanád-Arad-Torontál Vármegyei Gazdasági Egyesület május­ban, vasárnap délelőtt 10 órakor Szegeden a városháza nagy­termében az Alföld déli részét ka­tasztrofálisan érintő vízügyi kér­dések megbeszélésére nagygyűlést tart. A nagygyűlésen minden időszerű vízügyi kérdés szóba kerül. Rész­letesen ki fognak térni a vízproblé­­mák megoldásának lehetőségére, valamint a Duna-Tiszaközi-csatorna megépítésének szükségességére. Előreláthatólag az értekezleten több miniszter, államtitkár, mint­egy 40 országgyűlési képviselő, az érdekelt törvényhatóságok főispán­jai és alispánjai, valamint a gazdas­­sági egyesületek vezetői vesznek részt. Elnöki megnyitót intéz P­u­r­g­­­y Emil ny. földmivelésügyi mi­niszter mond, a gyűlés megrendezé­sének indokait Nicsovics György gazdasági egyesületi alelnök is­merteti. Ezután a vízrendezés nem­zetpolitikai jelentőségét különös tekintettel a vízkárokra, ismertetik az előadók, mégpedig bevezetőül dr. Gesztelyi Nagy László kamarai­ igazgató terjeszt elő határozati ja­vaslatot, majd Szolnok, Békés, Bács, Csongrád, Szeged, Hódmező­vásárhely, Szabadka és Csanád vár­megyék, illetve törvényhatósági joggal felruházott városok képvise­lői ismertetik törvényhatóságuk helyzetét és rámutatnak a teen­dőkre. Ezután a hozzászólások követ­keznek, majd a határozat. A nagy­gyűlés vitéz P­u­r­g­­­y Emil elnöki zárószavával ér véget. " Két hely települt ifjak­nak A Szeretetszövetség nagy öröm­mel vette kézbe a gyermektelepí­­tési akciót. Elég sok 14—16 éves fiút sikerült­­ az országban (Bara­nyában is!) széthelyezni. A feltétel ez: 120 P összeget adni egy ilyen letelepített ifjú után, továbbá egy rend ruhát (alsó és felső!) és egy pár cipőt. Az ilyen fiúk családtag­ként kezelendők. Becefa-zsibóti gyülekezetben je­lenleg két idősebb s elég­­jómódú özvegyasszony szeretne egy-egy ilyen derék fiút. E magányos, idős asszonynak felmérhetetlen segítsé­get jelentene, ha egy ilyen derék­ fiú lenne otthonukban, akit köny­­nyebb megbízatásokkal, munkák­kal ide-oda küldözhetnének a gaz­daságban, egyszerűbb tennivaló­kat reábízhatnának. Természetesen csak szófogadó, komoly ifjúról le­het szó.­­ Nagyon kérjük ezúton is a bara­nyai kérdést szívükön hordozó re­formátus magyar véreinket,, hogy ha ilyen letelepíthető fiukról tud­nak, lelkészi ajánlással szívesked­jenek hírt adni a becefa-zsibóti ref. lelkipásztori hivatalnak. Florci szerencsét hozott. Floki már nem egy tengeri vállalkozást csinált végig a tengerészekkel. Ép az imént szedte le a gyorsnaszád légvédelmi tüzérsége a negyedik angol bombázó gépet A hajó legénységének öröméből Flokinak is ki kell vennie a részét, 1942. május 1. ______REGÉNY__________ Küzdelem a boldogságért. Irta: Katolnay László. — Legyen hát,­­ mondta Mor­­vay. — Ajánlani akartam, hogy váljunk szét, de belátom, hogy mégis jobb lesz közösbe maradni. De mindenesetre jó lesz külsőn­ket megváltoztatni. Tudod mit gondoltam? — Nos? — Legjobb lenne ma éjjel ezt a bagolyvárat vagy denevérfész­­ket felgyújtani. Mindenki azt fogja hinni, hogy tűzhalált szen­vedtünk. — Nem rossz gondolat. De előbb jó lenne a két Pifferont ,s az öreg szakácsnőt elküldeni. — Sőt az én ellenkezőt szeret­ném, — felelte Morvay. — Ez lenne a legkedvezőbb alkalom megszabadulni azoktól, akik va­lamikor ártalmunkra lehetnének. Úgy gondolom, annak az örömé­re, hogy a rendőrségtől olyan szé­pen megszabadultunk, egy jó va­csorát adunk, leitatjuk a két Pif­feront, a szakácsnéval együtt ... a többit már elképzelheted. — De mennyire, — kiáltott fel Soltész. — A tűz mindent meg­emészt és elpusztít. Éljen a tűz! A két gonosztevő újra kocin­­tott és pokoli tervének sikerülté­re ürítette poharát.­­ A rákövetkező éjjel a város­rész lakosságát nagy tűzvész ri­asztotta fel éjjeli álmáb­ól.Óriási lángoszlop csapott a magasba, mely pirosra festette az eget és a fél várost kicsalta a vész szin helyére. — A bagolyház lángokban áll! — Ez a kiáltás járt szájról szájra és verte fel a nyugalmat még a távolabbi részek lakóinál is. Nem tartott sokáig és már nagy robajjal, kürtőivé jött a tűzoltóság. Oda érve rögtön mű­ködésbe lépett, de rögtön látta, hogy a házat már nem lehet megmenteni. M­i­n­da mellett kötel­ességü­­k­nek tartották a tűzoltók benyo­mulni a házba és megnézni, nin­csenek-e benne emberek, akiket meg kell menteni a tűzhaláltól. Erről nyomban meg is győ­ződtek. A vasrácsos ablakoknál rémült alakok jelentek meg, a szegény elmebetegek, kik velőtrázó üvöl­tést vittek véghez. Többen eszeveszetten rázták a rostélyt, az ablakokat ökleikkel beverték s a vasrudakat fogaik­kal harapdálták. Rémes volt nézni ezeket a sze­rencsétlen embereket, kik úgy­szólván biztos tűzhalálnak néz­tek eléje. A lángok irtózatos gyorsaság­gal harapóztak el. Az egész tető egy lángtenger volt. A tűz már befelé is elterjedt, sőt a legfelső emeleten az ablakok fakeretei már tüzet is fogtak. A­ legbátrabb tűzoltók fu­­l­­lógó sisakkal és asztbesztruhá­­ban valóságos ha­lái megvetéssel nyomultak be az égő házba, hogy kiszabadítsák a szerencsétlen el­mebetegeket, ha még lehetséges. A nép figyelemmel nézte a mentés borzalmas nagyszerű mű­vét. (Folytatjuk.)

Next