Makói Ujság, 1942. június (8. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-02 / 123. szám

ÜBA 16 FILLÉR KEDD, 1942 JÚNIUS 2. * VIII. ÉVFOLYAM, 123. SZ. Tek. Kírán­i Ügyészség M AM­I UJS­ta Szerkesztőség és kiadóhivatal: Makó, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak : Helyben házhoz ki-Sasegedi­ utca 1. szám. Telefonszám: 33. Pfimunkatárs • Főszerkesztő • Felelős szer­jesztő • hordva vagy vidékre postán küldve egy Fürdetések felvétele este 5 óráig. Hir- „­­omunkatárs,­­ főszerkesztő. Felelős szerkesztő: hétre 66 fillér, egy hónapra 2 pengő­getések díjszabás szerint közöltétnek. Dr. vitéz v­ÁRADY LÁSZLÓ Dr. vitéz GALAMB SÁNDOR Dr. GYENGE MIKLÓS 50 fillér, negyedévre 7 pengő 20 fillér. „Szentség a magyar föld" mondotta néhány évvel ezelőtt a magyar föld akkori minisztere. Szentség, amelyre csak áhitatos lé­lekkel és megszentelt érzelmekkel szabad nyúlni. A zsidóbirtokok igénybevételéről szóló törvényjavaslat képviselőházi tárgyalásán pedig a javaslat elő­adója hangoztatta, hogy a magyar föld nem kereskedelmi árucikk s nem hasonlítható egyéni vagyon­tárgyakhoz. A Kállay-kormány fajvédelmi alapon megalkotott földbirtokpoli­tikai törvényjavaslata visszaemeli a magyar földet arra a helyre, amelyre csak áhitatos lélekkel néz­hetünk fel s gondoskodik arról, hogy a magyar sorsot jelentő földet ne bitorolhassák a magyarságtól ide­­genfajú és felfogású elemek. Ez a törvényjavaslat, amely a miniszter­­elnök bemutatkozó beszédének el­hangzása után alig néhány héttel már a Ház elé került, amellett, hogy fényt vet a kormány munka­tempójára, a fajvédelmi politika egyik elsőrendű megnyilvánulása is s tulajdonképpen csak azt a célt valósítja meg, amelyeknek elérésé­ért Magyarország a történelem fo­lyamán annyit küzdött. Ez a cél: ki­zárni a zsidókat a föld birtokolásá­ból. Erre irányultak nagy királya­ink, Szent László, Kálmán, Nagy Lajos, Mátyás és egyes habsburg­­házi uralkodók törvényei is, midőn tilalmat állítottak a zsidók földbir­toklása elé, vagy legalább is a lehe­tőségekhez képest korlátozták azt. Hogy mégis 1939-ben a magyar földbirtokoknak húsz százaléka zsi­dó kezekbe került, annak oka abban rejlik, hogy az 1848-as jogegyenlő­­ség megvalósítása után a zsidó szí­vósság és összetartás következete­sen törekedett az anyagilag nehézi helyzetbe került nemesi birtokosz­tály és a gazdasági megalapozottság nélkül földhöz jutott felszabadult jobbágyság ingatlanainak megszer­zésére. Ennek a folyamatnak vet most véget a zsidók mező- és erdő­­gazdasági ingatlanainak igénybevé­teléről­­ szóló törvényjavaslat, amelynek során — szemben az 1939. évi IV. tc. szerint zsidóknak minősíthetők hétszázezer holdat ki­tevő földjével — az 1941. évi XV. törvénycikk alapján állapítja meg a zsidók fogalmát s igy 830.000 katasztrális hold zsidó kézen lévő birtokot juttat a magyar nép, az ősi föld birtokosainak kezébe. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a zsidó kézen lévő erdőbirtokok mennyisége közel félmillió holdat tesz ki, szem­mel láthatóan érzékelhetjük a ja­vaslat óriási horderejét. A népi fajvédelem politikájának egyik nagyszerű érvényesülését je­lenti a javaslat, amely törvényerőre emelkedve, lehetővé teszi, hogy a magyar föld újból azok kezébe ke­rüljön, akik valóban szentségnek tartják s színtiszta magyar szárma­zásuknál és történelmi múltjuknál fogva és a föld iránti mérhetetlen szeretetükkel annyira egybeforrtak vele, hogy nélküle el sem tudják­­ képzelni az életet. Ezeknek a föld mindent jelent, élethivatást és ha-­­­zát s ők valóban méltók arra, hogy ne csak robotosai legyenek m­ai földnek, hanem tulajdonosai is, mert ők nemcsak megmunkálják, hanem szükség esetén életükkel és­ vérükkel meg is védik azt. A német vaskereszttel tüntették ki a kharkovi csata magyar hőseit Néhány száz brit repülőgép éjszakai támadása Köln ellen 44 repülőgépet lelőttek belőlük Telefonjelentés: A véderő főparancsnoksága közli : A keleti harctér középső és északi szakaszán saját helyi táma­dó cselekményeink sikerrel jártak. A mögöttes területen magyar kö­telékek két hétig tartó harcokban bolsevista bandákat semmisítet­tek meg. Az ellenség ennek során sok foglyon kívül több mint 4300 halottat, 21 löveget, 97 gránátvetőt és géppuskát, vala­mint nagy tömeg kézi tűzfegyvert vesztett. A hétfői hadijelentés kiegészí­­tő képen közölték az NTI-val. A kharkovi bekerítő csata győzel­mes befejezése következtében te­kintélyes német és szövetséges­ erők szabadultak fel és vethetők harcba más helyeken. A magyar kötelékek, amelyek a kharkovi csatában kitüntették ma­gukat, az arcvonal mögött elterülő erdős vidéken erős bolsevik orvlö­­vészbandákat kerítettek be. Ezek a bandák­ azokat a fegyvereket használták, amelyeket a bolsevik katonák az elmúlt év nagy csatái után az erdőkben hagytak, vagy el­rejtettek. A kiválóan harcolt dunántúli csapatok parancsnokának, Abt Ot­tó vezérezredesnek a német főpa­rancsnokság ebből az alkalomból az I. osztályú német vaskeresztet adományozta s a szép kitüntetést ünnepélyes keretek közt adták át neki. De mintegy 150 honvéd is megkapta a német vaskereszt II. osztályát. Észak-Afrikában tovább folyik a harc a német, olasz és brit pán­célos kötelékek között. A harcok igen kemények, mert csaknem ki­zárólag válogatott kötelékek állan­­ nak egymással szemközt.­­ A brit légihaderő a május 30-31-i légiharcokban 42 repülőgépet vesztett Észak-Afrikában, a Kölni ellen lefolytatott megfélemlítő tá­­madás pedig a brit légierőnek 44­ repülőgépébe, került.­­ Német katonai körökben rámu­tatnak arra, hogy a Köln elleni an­gol légi támadást az ellenséges­ propaganda mesébe illő számokkal­ azért igyekszik felnagyítani, hogy­ egyrészt elterelje a figyelmet a­ keresi és kharkovi súlyos veszte­ségekről, másrészt enyhítse a tá­madó gépekben okozott nagy vesz­teséget. A Köln elleni támadásban­ néhány száz repülőgép vett részt,, nem pedig ezernél több, mint­ ahogy azt az angolok híresztelték. A kitűnő német elhárításnak kö­szönhető, hogy a támadás nem oko­­­zott még nagyobb pusztításokat. A hazafias öntudat szellemének jegyében indult a „nemzetvédelmi Hét" A Hősök­ napja és az országzászlóavatás ezrekre menő tömeg­­­jelenlétében zajlott le Vasárnapra zászlódíszbe öltözött a város. A piros-fehér-zöld triko­lor színei díszesen lengtek a boly­hos bárányfelhők közül előtündök­­lő nap arányában.. Mélységes ün­nepi hangulat ülte meg a levegőt, az utcák megélénkültek. Makó tár­sadalma számos vidéki vendéggel együtt köszöntötte a napot, mely Csanádmegye oly sok megpróbálta­tást megért szinmagyar népének s a megye­székhely lakosságának szeretettel é és Összefogása jegyé­ben indult, hogy minden mozzana­ta a hazafiuság lángját szitja és­ minden megmozdulása a fronton harcoló véreink örömére és a nagy idők parancsának felismerésére szolgáljon. A harangok hozsannája minden teret betöltött zengő-zugó Hangáradatával, a májusi illat, a­ természet végtelen pompája, az ün­nepi öltözetek s­ a lelkekre neheze­dő mámor gazdag erőivel növelte a hangulatot. A levente zenekar pattogó indu­lót játszott és a levente díszsza­­kasz srü­szke, katonás léptekkel kö­vette a zene ütemét a római kato­likus plébánia templomig, majd a református templomig, hogy ott a­ szent zászlót a szokásos szertartási keretében ajánlják megáldásra. A többi templomokban pedig a nem­zet hőseiről történt megemlékezés és hangzott el ima a múlt, jelen és jövő hőseiért és családtagjaiért. Díszes felvonulás. Kevéssel délután fél 4 után meg­indult­­a tömeg áramlása a Hősök szobra felé. Elsőnek az iskolák helyezkedtek el a számukra kije­lölt helyen. A tanulók, diákok legnagyobb része magyaros, vagy magyar ruhában jelent meg az ün­nepségen. Zászló alatt vonult ki az­ ünnepségre a­­vitézek, frontharco­sok csoportja, a MANSz asszonyok és MANSz leányok, a Makó és Vi­déke Ipartestület, a Toldi Bajtársi Egyesület, a Kereskedelmi­­Kör, a Gazdasági Egyesület csoportja. Mi­után a Levente Egyesület szaka­szai, a levente zenekar és az ének­karok elfoglalták helyüket, megje­lent a csendőrség díszszázada, majd dr Fejér Miklós főispán, dr Ferenczy Béla alispán, dr Bécsy­ Bertalan polgármester, a katonai­ parancsnokság, a rendőrkapitány­ság, a csendőrség tisztikara, to­vábbá a hatóságok, hivatalok, tár­sadalmi egyesületek vezetői tűntek fel a városháza kapujában. A le­vente zenekar közben harsány in­dulót intonált, azután eljátszotta­ a Himnuszt.­­ Több ezer főre rugós tömeg állott kemény vigyázzba, il­letve vette le kalapját. A környező épületek emeleti ablakait szintén az üneplők foglalták le. A Himnuszt követően dr Dió­­szeghy András kereskedelmi isko­lai tanár lépett a szónoki emel-e­vényre. Mély érzésekkel, a hason­latok szines áradatával, az öntuda­tos hang­­eszményítő villanásával telitett beszédében köszöntötte­ ezeréves múltúnk harcainak bátori hőseit és haláluk példáját gazdag páthosszal jelöle meg örök út­mutatónak az életre, a mi életünk­re. (A nagyhatású értékes beszéd

Next