Makói Ujság, 1942. július (8. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-01 / 146. szám
1942 július 1. Nagy kettős ünnepe volt Mezőkovácsháza és széles környéke katolikusságának: az ősi Csanádi egyházmegye közszeretetben és megkülömböztetett, általános tiszteletben álló főpásztora újraszentelte s a hívek és plébánosok bőséges, áldozatkészségével felékesített római katolikus templomot, melyben,ben ugyanekkor ezüst miséjét mondotta a község népszerű plébánosa. Az ünnepi alkalmak csokrát a főpásztor, dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök esperesi kinevezéssel tette teljessé, mely kinevezéssel ,a jubiláns eddig szerzett érdemeit kívánta elismerni és jutalmazni. Az egyházi ünnepségek sorozata már vasárnap délután megkezdődött. A község és a környék katolikus népe már kora reggeltől feszült ünnepi várakozással és örvendező, szeretetteljes készülődéssel nézett főpásztora érkezése elé- A járás, határában dr. Vincze Sándor főszolgabíró Végegyháza község elöljáróságának az élén fogadta a 6 óra tájt gépkocsin érkező főpásztort. _ . Mezőkovácsháza határában lovasbandérium és kerékpáros díszszakasz várta a főpásztort, akit az elöljáróság élén Mezőkovácsháza főjegyzője, Horváth Lajos köszöntött a község nevében. A bandériumok közrefogták a püspök kocsiját s valóságos diadalmenetben kisérték a község főterén felállított diadalkapun át a templomhoz. Itt az egyházközség tagjainak az élén SármezeyEndre országgyűlési képviselő, az egyházközség világi elnöke fogadta a főpásztort s üdvözölte szeretetteljes szavakkal. A püspök és kísérete, melynek lelke és spiritus reetolla a makói Sapsich János prépost kanonok volt, a plébániára vonult, onnan pedig a községháza feldíszített tanácstermébe, ahol fél 7 órakor megkezdődött a mezőkovácsházi római katolikus egyházközség díszközgyűlése. Itt Sármezey Endre országgyűlési képviselő, mint ,az egyházközség világi elnöke nyitotta m meg a díszközgyűlést, üdvözölte a főpásztort ésa közgyűlés résztvevőit, majd felkérte Marycz Győző plébánost, ismertesse a templomrestauráció történetét. Marycz plébános elmondta, hogy a templom átalakításának és feldíszítésének munkáját a Szent Évben, 1938-ban indította meg. (A plébános nem mondta, de mi tudjuk, hogy az adakozás sorát ő maganyitotta meg 500 pengővel sőt azt is láttuk a felszentelt templomban, hogy oltárt és a színes ablakmozaikok közül a Szent Cecíliát ábrázoló színes ablakot ő készíttette el. Szerk.) A hivsek megértő és lelkes áldozatkészsége lehetővé tette, csakhamar azt, hogy a templomnak mind a 14 ablakába méltó színes mozaikkép kerüljön. Azutáni kijavították a templom tetőzetét, majd a belső díszítésre került a sor. Hatalmas falfestmények (alfrescok) kerültek a falakra, Breznay József fővárosi egyházművész alkotásai .A klasszikus egyszerűségű és nemes vonalú oltárt, szószéket és keresztelő medencét Barth Ferenc egyházművész tervezte és készítette el (ugyanő díszítette a magyarcsanádi római katolikus templomot is.) Summa summarum, az egész nagy átalakítás kerek 40 ezer pengőbe került. Dr. Glattfelder Gyula püspök elismerését fejezte ki a plébánosnak dicsérettel szólva a hívek nemes áldozatkészségéről. A plébános agilitásának elismeréseként és jutalmazásául pedig esperesi címmel tüntette ki Marycz , Győző plébánost, ami a hívek körében nagy örömet keltett. Vasárnap este 9 órakor ifjúsági ünnepély keretében mutatták be hódolatukat a főpásztornak Mezőkovácsháza katolikus leányai és legényei, a KALÁSz- és KALOT-szervezet tagjai. Vallásos tárgyú színdarabot adtak elő, szavaltak, énekeltek, a leventék pedig énekkari számot adtak elő. Nevükben vitéz Szalai Sándor levente köszöntötte a püspököt. A katolikus ifjúság minden műsorszámával tanúbizonyságot tett öntudatosságáról, felkészültségéről és vallásos hazafiasságáról. A tulajdonképeni templomszentelési ünnepség hétfőn, Péter-Pál napján ment végbe hatalmas hivősereg részvételével. Nem tudjuk, a hívek kimeríthetetlen áhítatát és buzgóságát, vagy a főpásztor szinte aszkétai és fizikai teljesítményét csodáljuk-e inkább. Magát a hoszszadalmas és kimerítő felszentelési szertartást már reggel fél 9 órakor megkezdte a főpásztor nagy papi segédlettel s kevéssel 1 óra előtt hagyta el azoltárt, illetve a templomot.A színes és fenséges szentelési szertartást, melyből a laikus híveket az egyház törvényei szerint ki szoktákrekeszteni, hangszórókon, közvetítették a templomból a templom előtt összegyűlt hívekhez kellő magyarázattal kísérve a szentelési szertartás egyes momentumát. A hívek a szabadtéri oltár előtt közös imákkal ésénekléssel kapcsolódtak bele a magas jelentésű szertartássorozatba. Kevéssel 12 óra előtt nyíltak meg az immár felszentelt templom kapui a laikus hívek előtt s vette kezdetét a püspöki szent mise. Ennek keretében a főpásztor atyai jóságtól, emelkedettszellemtől áthatott beszédében szólott a hívekhez. Szólott a templomnak, az Isten házának jelentőségéről. — Az Isten háza, — mondotta — a családnak a háza. Itt kell, hogy jól érezze magát a család, minden tagja minden örömében, minden bajában. Az Isten házába pedig nemcsak pénzt kell belefektetni, nemcsak pénzzel megvásárolható dolgokkal kell felékesíteni, hanem erényekkel, hittel, lelki tisztasággal, becsületességgel. Az lesz igazi öröme a vándornak, ki ide majd betér, ha itt népet talál, népet, mely Istent dicséri és az ő törvényei szerint él. Nem chrysmával és tömjénnel, hanem jósággal, tisztességgel kell felszentelni ezt a templomot. Mert a templom a Mennyország útjának kapuja, melyen átlépve megtalálja a lélek azt, akit keres, az Istent. — Ne azt keressétek, hol mondanak nektek kellemeseket, hanem azt a helyet, ahol nektek az Isten igazságát hirdetik. Ha ezt megtartjátok, nem féltem én az én mezőkovácsházi népemet, de nem féltem a magyar népet sem. — Ha innen még nem is sokan mentek el küzdeni a kereszténység ellenségeiért, máris mindenki érzi itt a súlyos idők terhét. De sokkal jobban éskönnyebben teljesítitek a honfiúi kötelességteket, ha itt, az Úr hajlékában időztök s emelitek fel lelketekethozzá. — Mezőkovácsháza népének az a hire, hogy apái és ősapái buzgó katolikusok voltak s nagyon szerették a templomot. Ebben maradjatok ti is s az Isten áldása lesz rajtatok. A klasszikus egyszerűségében és Iszivből eredő őszinteséggel elmondottatyai szavak mély hatást tettek az ünneplő közönségre. A püspöki szentmise után Marycz Győző mondotta el ezüst miséjét s osztott különleges áldást a feléje tóduló hatalmas hivőseregnek. A főpásztort és kíséretét Sármezey Endre látta ebéden vendégül. Most pedig hadd írunk ide pár mondatot Marycz Győzőről, a jubiláns, lelkészkedésének 25-ik évfordulóját ünneplő lelkipásztorról. Marycz Győző a zemplén megyei Perbenyikben született 1894-ben. Középiskoláit Sátoraljaújhelyen, Makón és Temesvárott végezte. Felszenteléseután Temesgyarmaton, majd Fehértemplomon működött. Itt a megszállás ideje alatt, 1919-ben bátor és meg nem alkuvó hazafias magatartásáért a szerb hadbíróság két hónapi várfogsággal sújtotta, melyet a hírhedt szendrői várban töltött el. Szendrőről nagynehezen megszabadulva idemenekült, a Csanádi főpásztor védő szárnyai alá. A püspök megbízásából Földeákon, Csa-nádapácán, Apátfalván, és Szeged belvárosban káplánkodott. Apátfalván másfél évig mint adminisztrátor, azaz plébánoshelyettes működött. Erre az időre esik első nagyobb, kezdeményezése: három új harangot szerzett a templomnak. Ezzel első lett Apátfalva a Csanádi egyházmegyében, mely visszaszerezte a háborúban elrekvirált harangokat, illetve azokat újakkal pótolta. A példát azután követték a többi egyházközségek. 1924-ben a főpásztor a királyhegyesi plébánia megszervezésével bízta meg. Itt új plébániát szervezett és harangokat szerzett a templomnak. Általában mindenütt nagy szervezőés alkotó erőnek bizonyult. 1933-ban a főpásztor bizalma a püspökeiés plébánia élére állította, 1936.óta pedig a mezőkovácsházi egyházat vezeti szép eredménnyel. Ezt a nagy agilitást és pihenni nem akaró alkotó buzgalmat kívánta a főpásztor az esperesi kinevezéssel honorálni. Felszentelte a megújított mezőkovácsházi templomot Glattfelder Gyula püspök Az ezüstmisés plébános újabb nagy egyházi alkotással tette fel a koronát negyedszázados lelkipásztorkodására MAKÓI ÚJSÁG IFJ. SZALÁRDINÉ SZAKELŐADÁSA A KERESKEDELMI ISKOLÁBAN Mint férjének munkatársa, a kereskedő asszony hivatásáról, a bőriparról, általában a kereskedelemről, a munkáskérdésről tartott Szalárdiné pénteken igen értékes előadást a kereskedelmi iskola növendékeinek. A magyar keresztény kereskedő asszony szemszögéből világította meg a kereskedői élet mozzanatait, szokásait. Érdekes megállapításait, hasznos utasításait a leányok legnagyobb figyelemmel kísérték. Az előadást Soós Jánosné tanárnő köszönte meg, a hallgatók nevében köszönetet mondva a megértő fáradozásért. s Aratás írta: Dr Halász Miklós , ny. gazdasági akadémiai igazgató. Péter-Pál napját, mikor rendes időben megpendül a kasza, mindig nehezen várja a gazda. Mennyivel inkább ma, mikor nehéz küzdelmekkel terhes, emberemlékezet óta nem tapasztalt, kemény, zord hideg és igen hosszú telet szenvedett át a magyar. A szokatlanul nagy menynyiségű téli hótömeg olvadásakor az éledve várt tavasz termőterületünk nagyrészt árvízzel súlytotta. Aratás idejére rendes évben is kiürül a magtár. Annál inkább érezzük úgy az élelmiszer, mint az abraktakarmány hiányát a mai gondterhes világban. Rendes folyású, békességes években is gondot okoz a gazdának az aratás pirikájának idejében való zavartalan biztosítása. Ma, mikor nemcsak a vén Európa nagy részt, de a földkerekség minden táján, nemcsak szárazon és vizen, de a levegőben is gigászi harcot vívnak a repülőgépek, eddig nem ismert fegyverek zúgnak, dörögnek az ágyuk s nemcsak a katona harcol a katona jeben, hanem igazán elmondhatjuk, mert hiszen léptennyomon tapasztaljuk, a gazdasági háború is ádázan dühöng, sokszorosan kell készülünkés kell elkövetnünk minden lehetőt a termék károsodás nélküli betakarítására. Nemti kötelességünk ez. A légii hatósági szervek gondja is jó erre. Úgy a hivatalos, mint a lapok, valamint a rádió is, hogy a földmivelésügyi min 1er az aratási munkálatok za- Bánságának biztosítására munkaveletet létesített. Nagyon hell . De nemcsak a hivatalos szervizek, hanem nekünk, gazdáknak is ,résen kell lenni és minden eszközt és eshetőséget igénybevenni, hogy a gabonát, amit a magyar oly találóan életnek nevez, csűrbe gyűjthessük és biztosítsuk az imánkban kért mindennapi kenyeret.- Mindent el kell követni a lehető gyors aratás érdekében, mert az ellenség nem válogat az eszközökben. Készül a lábon álló termés vagy a keresztekben, osztagokban levő gabona elpusztítására, felgyújtására. Legyünk résen... Az őszi vetések mai fejlettségi állapotából következtetve valószínűnek látszik, hogy az aratás az ország legnagyobb részében a rendesnél 10—14 nappal később kezdhető meg. Viszont a tapasztalatok szerint a későbbi fejlődés maga után vonja, hogy az érés a legnagyobb valószínűség szerint egyszerre gyorsan következik be. Éppen ez az a körülmény, mely nagy felkészültséget igényel. Gondos gazdák már a tél folyamán szerződtették arató munkásaikat, használható állapotba helyezték az aratógépeiket. De időközben az európai világégés minket is új feladatok elé állított. A nehéz és olyannyira fontos aratási munkára szerződött, kaszabító, de sok helyen az aratógépekhez értő emberek jórésze is rendes fegyvergyakorlatra vonult be. A politikai helyzettől függ, hogy várjon a honvédség adhat-e aratási szabadságot. Bizonyosan nem lehet erre számítani. Ellenben gondoskodni kiéli, hogy a termés jelentékeny része el ne peregjen. Ezt többféleképen akadályozhatjuk meg. Első és legfontosabb, hogy az aratást idejében, minden halogatás nélkül kezdjük meg, amint a búza a sárga, vagy más szóval a viaszérés kezdeti állapotába kerül. Sok gazda ilyen érési állapot mellett még nem mer aratni. Fél, hogy a búza aszott szemű lesz. Pedig éppen ellenkezőleg a korán, vagyis a viaszérésben vágott búza adja a legacélosabb, fehérjében