Makói Ujság, 1942. augusztus (8. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-01 / 173. szám

4 Erdély királyi városa Irta: Gramantik Margit. Kincses Kolozsvár — igy beszél­nek róla a régi írások, a sárgult oklevelek, — igy emlegették mind­azok, akik tisztelték­­és szerették e gyönyörű várost. Azért-e, mert az, erdélyi fejedelmek — Bocskai és a, Báthoriak, Rákócziak és Bethlenek (ékesítették történelmi események­kel, roppant értékű adományokkal, — s azért-e, mert palotáit Erdély fő­urai emelték, — a Bánffy, — Te­leki- Toldalagi, Rhédey, Jósika családok, — amelyek a vár bástyá­it katonákkal töltötték meg, — a, paloták belsejét arany-ezüst drága­ságokkal — ki tudja? De valóban magyar kincsekkel szórta tele ezt a várost a sors. Erdőkoszorúzta hegyek természeti szépsége veszi körül— és a völgyben, mint egy óriási tenyéren az ékszeres láda — úgy fekszik Kolozsvár. Sok század éves templomok, — az ősi kollégi­­giumok, az ország első színháza, re­mekmű szobrok az ékszerei. És minden alkotását, minden épületét történelmi események emlékei len­gik körül. Mátyás király városa ez. Itt született a magyar múlt egyik leg­dicsőségesebb királya: Mátyás az Igazságos. Szülőházától pár lépés­re van a főtéren Erdély egyik leg­gyönyörűbb egyházi alkotása, a Szent Mihály templom, amelynek száz évig tartó építkezését Mátyási király fejezte be, s a hatszáz éves templom ősi falai mellett ott áll a nagy király ércbeöntött szobra. Európaszerte híres lovas szobor, amely a dicsőséges csatákból meg­tért uralkodót ábrázolja, előtte ércbeöntött vitézei hódolnak,­­ a király előtt meghajtva lobogóikat. Nem messze innen egyszerű fe­hérségben áll a minoriták tem­ploma, amit Szépek templomának neveznek a kolozsváriak. Vasárnap a déli misén idejár a város minden fiatal leánya, szép asszonya s a mise végével szinte sorfalat álltak kinn a sétálók, hogy a templomból kijövő szépekben gyönyörködjenek. A templomok városa Kolozsvár —■ itt van az erdélyi református’ püspök ’székhelye, — itt van a világi egyetlen unitárius püspökének székhelye. És az iskolák városa ez. A református templom mellett ott van a Bethlen Gábor alapította kollégium,­­ a piarista templom mellett a Báthoryak alapította gimnázium s az unitárius templom mellett a világ egyedüli unitárius főgimnáziuma. Erdély minden ré­széből ide tódul a diákság, a gim­náziumokat évente e­zernyi diák töl­ti meg, hogy aztán az egyetem felé áradjon az ifjú had. Kolozsváron volt és van az­­ország második egye­teme. Hatalmas épületei, könyvtá­ra, klinikái maguk egy egész kü­lön várost jen­tettek. A tudomány városát,­­amelynek kapujában orvo­sok, tanárok, tudósok indultak szer­teszét az országba, hogy építsék a magyar jövőt. A tudomány melett azonban ott áll a művészeti temploma is. Ko­lozsvár építette fel 1821-ben Ma­gyarország első kőszínházát. Erdély főurai tapsoltak e páholyokban a nagy magyar művészeknek. Déry­nének, Kántornénak, Egressynek, — jurátusok és polgárok éjene zú­gott a Bánk bán első előadásán itt Aztán szűk lett a régi színház — új színház­­palotát emeltek a Hu­nyadi téren és nyári színházat a Sétatéren. Óriási platánfáik, hatalmas vad­­gesztenyék, roppant nyárfák és fe­nyők s maradszin ékessége ez a Sé­tatér. Szép taván hattyúk úszkál­nak, a parton zene szól s a sétálók között vasárnap , mint ezer mezei virág, úgy hullámzik gyönyörű nép­viseletében a sok székely, bánffy­­hunyadi, kalotaszegi leány. Piros, csizmák, fehér ingvállak, tarka kötények, fejdíszek, szallagok ékes­ségében mosolyognak, nótáznak, mígnem megkondul a Mátyás tem­plom esti harangja és megindul ha­zafelé az ünneplő tömeg. Amerre elhaladnak, a történemi múlt emlé­kei néznek reájuk, — a Bethlen bástya, amely Erdély fejedelmi ko­ráról beszél, a Teleki, Bánffy, Jósi­ka paloták, amelyek a kormányzó­ság elékeit őrzik, — a Redut, amely még hallotta Wesselényi dörgő anyját, s amelyben Erdély rendei kimondták Erdély és Ma­gyarország egyesülését — mind a magyarság erejét, a magyarság nagyságát, a magyarság dicsőségét hirdetik. Ahogy a város külső fe­lén apró földszintes házak hirdetik a magyarság becsületes munkáját és szorgalmát. Kolozsvár népe lakik itt, Bocskay hajdúinak utódja. Komoly, szorgal­mas nép, mely hajnaltól késő estig dolgozik kertjeiben, termeli az üde jóizű zöldséget a város piacának. — ünnepnap aztán asszonyai se­lyem ruhában, fehér selyem kendő­vel, férfiai katonás kék posztóruhá­ban indulnak a templomba hálaadás­ra Istennek. Kemény katona emberek ezek a Bocskay hajdúk­­— bizonyságot te­het erről Kolozsvár három nagy laktanyája, amelyben Erdély annyi jó katonájával szolgáltak együtt. Három laktanya udvarán fújták minden este a takaródót Mátyás ki­rály vámosában, — mig eljött a nagy háború napja, amikor riadót fújtak, — s az állomásra induló memnetszázadok harsányan dalol­tak. — Ne sírjatok kolozsvári lányok Visszajövünk mi hozzátok A húszéves román megszállás alatt a templom sm­aradt meg egye­dül mint végső menedéke, végső vá­ra az elszakított magyarságnak. És mély fájdalommal, de az élő hittel zúg fel falai között a zsoltár: Perelj, uram, perlőimmel, Harcolj én elllenségemmel, Te pajzsodat ragadd elő És segedelmemre állj elő. Dárdádat nyújtsd ki kezeddel, Ellenségeimet kergesd el, Mondjad ezt az én lelkemnek: Tégedet én megsegitlek. És az Úr megsegítette . . . ményes együttműködését, tárgyalja a gazdasági, valamint­­az ipari, ke­reskedelmi, bányászati és kohászati munkaközvetítést egyaránt érintő egyéb kérdéseket. A bizottságnak két elnöke, két alelnöke és tizen­három tagja lesz.­­ Szabályozták a papiroszsák for­galmát. A Budapesti Közlöny csü­törtöki száma közli az iparügyi mi­niszter rendeletét a többrétegű Ra­gasztott papiroszsák (nátronzsák)­ forgalmának szabályozásáról. A nátronzsákba csomagolt áru vevője köteles az áru átvételkor vagy leg­később az átvételtől számított hat hét alatt száz zsá­konkint tizenöt kilogramm használt nátronzsákot a térítés ellenében az eladónak átad­ni, vagy­­az áru átvételekor ugyan­annyi­­nátronzsáknak a Magyar Pa­pirosipari Nyersanyagbeszerző Kor­látolt Felelősségű Társaság részére átadását igazoló elismervényt az eladónak beszolgáltatni. Ha a vevő az áru átvételkor nem ad nátron­zsákot, vagy nem adja át az elis­mervényt, az eladó az árut csak zsákbiztosíték ellenében szolgáltat­hatja ki. Jó gyümölcstermést várnak Szlo­vákiában. Az­­eddigi hivatalos becs­lések szerint Szlovákiában igen jó gyümöcsterméssel számolnak. Dél- Szlovákiában 200—300%-kal , több körtét és 80%-kal több szilvát és ringlót várnak az elmúlt esztendő­höz képest. MAKÓI ÚJSÁG GAZDASÁGI HÍREK Megszervezték a munkaközvetí­tés országos bizottságát. Az­­egysz­­séges munkaerőgazdálkodás elő­mozdítása érdekében addig is, amíg­­ a munkaközvetítő szervek együttműködése intézményesen biz­tosítható, a földművelésügyi és az iparügyi miniszter a munkaközvetí­téssel kapcsolatos kérdésekben — országmozgósítási szempontból is — az összhang elérése végett bi­zottságot alakít. A munkaközvetítési központi bizottságának feladata: egyfelől a gazdasági, másfelől az ipari, kerskedelmi, bányászati és­ kohászati munkaközvetítéssel kap­csolatos kérdésekben javaslattétel a földművelésügyi, illetve az ipar­ügyi miniszterhez. Evégből a bizott­ság figyelemmel kíséri a munkapiac helyzetét, a munkaerőszükségletét, és a “munkaerőkínálatot, munkaerő­­hiány esetében ,vizsgálja a rendel­kezésre álló munkaerők nemzetgaz­dasági szempontjából leghelyesebb felhasználásának módját, munka­­nélküliség esetében vizsgálja meg­szüntetésének módját, feltárja a munkahelyekért, tárgyalja a háború után felmerülő munkásfoglalkozta­tási kérdések megoldását, előkészíti a munkaközvetítő szerveknek egy­másközti, valamint a népmozgalmi nyilvántartás szerveivel való intéz­ Egy műhelynek, esetleg irodának alkalmas főtéri udvari helyiség kiadó! Azonnal elfoglalható! Széchenyi­­tér 3. szám, 4676 R­ÁDIÓ SZOMBAT, AUGUSZTUS 1.­­ BUDAPEST I. 16.40 Ébresző. Torna. 7.00 Hírek. Közlemények. Reggeli zene. 10.00 Hírek. 10.15 Kállay Miklós minsz­­terelnök megnyitja a debreceni Nyári Egyetemet. 11.10 Nemzetkö­zi vízjelzőszolgálat. 11.20 Szirányi János zongorázik. 11.40 A Közellá­­tásügyi Minisztérium rádióelőadá­­­sa. 12.00 Harangszó. Fohász. Him­nusz. 12.10 Folyamerők fúvószene­­kara. 12.40 Hírek. 1.20 Időjelzés, vízállásjelentés. 1.30 Honvédetek üzennek. 2.00 Tánczene. 2.30 Hírek. 2.45 Műsorismertetés. 3.00 Árfo­­lyamhírek, piaci árak, élelmiszer­­árak. 3.20 Surányi Rudi cigányze­nekara. 4.10 Gyermekdélután? 4.45 Időjelzés, hírek. 5.00 Hírek szlovák­­­és ruszin nyelven. 5.15 Szórakzota­­tó scene. 5.50 Magyar toll a magyar k­ardért. 6.20 Vidám hanglemezek. 6.35 Hangképek innen-onnan. 7.00 Hírek magyar, német és román nyelven. 7.20 Liszt: Mazeppa — szimfonikus költemnéy. 7.40 Egy nyenvedélyes nyaraló. Farkas Jenő csevegése. 7.55 Malcsiner Béla jazz zongoraszámai. 8.10 Akiket mindig szívesen hallgatunk. 7.20 Rádióze­nekar. 9.40 Hírek. 10.10 Üzen az otthon. 11.00 Hírek­­ német, olasz, angol, francia és finn nyelven. 11.25 Pertis Pali cigányzenekara. 12.0 Hírek. BUDAPEST II. 6.35 A Földmivlésügyi Miniszté­rium mzőgazdasági félórája. 7.25 Felolvasás. 7.40 Vass Margit, az Operaház tagja énekel. 8.00 Hírek. 8.10 Ügetőversenyeredm­ények. 8.20 Sztára­y Sándor hangszerhármasa. 8.50 Hangfelvétel. 10.10 Tánczíne. REGÉNY Küzdelem a boldogságért. Irta: Katolnay László. — Nem értem ezt a nőt,­­—* mondta. — Valami őrült fanatiz­mus szállotta meg lelkét és elmé­jét. Nem tudom ezt máskép ki­magyarázni, mint úgy, hogy m­eg­­tébolyodott. Az igazságot, a bűn­­hődést keresi Lola! — tette hioz­­zá haragosan. — Nem tudom, ki ültette beléd ezt a bolond gondo­­latot, de tudd meg, hogy ezzel a komédiával senkit el nem bolon­­­lítasz. Azt hiszed talán, hogy tú­ráidat ezzel megtéveszted és jó hangulatba hozod ! Ne hidd azt. Ha egyszer rád zárják a börtön ajtaját, akkor veszve is vagy. Csakis a hóhér karjában jöhetsz ki még egyszer onnét.­­ — Hiszen éppen ezt akarom. “ — Mit?! — üvöltött Satanelli. — A hóhér keze alatt akarsz te meghalni­?! — Igen, azt akarom, hogy ő vessen véget elhibázott életem­nek, hogy­­az ő pallósa alatt hull­jon porba ez a fej, mely olyan sok rosszat gondolt ki. Satanelli dühösen ragadta meg­ leánya karját. — Bolond, bolond! — üvöltött fo­gait­­csikorgatva. Ki töltötte meg elmédet ilyen­­botor eszmékkel? — Ne kínozz, atyám. Hiábavalót minden beszéd. El vagyok tökélve, hogy meghalok és ezzel kiengesz­telem­­bűneimet. Meg fogok halni. — Meghalni? *— szólt Satanelli elhülve. — Te is jól tennéd, ha az én pél­dámat­­követnéd, atyám. — Meghalni, meghalni, — mon­dogatta Satanelli keserűen. — Könnyebb mondani, mint meg­tenni. Nem is képzeled, milyen­ iszonyú elhatározás kell hozzá. — Már megvan, — mondta Lola. Az elhatározás egymaga nem, is elég, — folytatta Satanelli. —• Valami irtózatos lelkiállapot kell hozzá, a re­ménytelenségnek és két­ségbeesésnek olyan magas foka,a mely­­elhomályosítja az észt és meg­bénítja az akaratot. — Oh, ez nem úgy van, — felelte Lola olyan szelíd mosollyal, mint egy angyal. Satanelli szinte csodálkozva né­zett rá. Ilyennek még sohasem lát­ta. El nem tudta képzelni, milyen­ kimondhatatlan­­ változáson ment keresztül ezen Ifiz éjszakán. — Lásd atyám, — folytatta Lola. — Az én eszem egészen tiszta. — Egy bolondnak mondd ezt, le­ányom. —­­vágott szavába, dühösen Satanelli. — Nem tudom, ki vagy mi hozott téged ilyen exaltált álla­potba, de­­ majd kiábrándulsz az utolsó órában. A halál­­, rémének megjelenésekor egész máskép fogsz beszélni. Náladnál sokkal keményebb és megrögzöttebb gonosztevőket áttam én már életemben, akik hetyként beszéltek a halálról, de mikor ki­nyújtotta feléjük csontos kezét, hetykeségük egyszerre megtört és földön csúszva könyörögtek kegye­lemért. Nem voltam még siralom­házban? Nos, lehet benne részed. Nem kívánom ugyan,­­de majd ak­kor belátod, mit tesz meghalni. Majd akkor érezni fogod, milyen keserves az, mikor valakinek a­ hóhér ke­ze alatt kell elvéreznie.­­ — Én­­nálam nem így lesz. (Folytatjuk.) 1942 augusztus 1.

Next