Makói Ujság, 1942. október (8. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-01 / 222. szám
ARA ie FILLÉR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Makó, Szegedi utca 1. száj, Tetefonszám: 83. Hirdetésekelvétele este 5 óráig. Hirdetések dijsasbása szerint későitsínesc, CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 1. VIII. ÉVFOLYAM, 222 SZ. XOeiTIKXI LAtlLÁM Fdlumr&atárs; Főszerkesztő: Dr. intex VÁRADY LÁSZLÓ Drs vitéz GALAMB SÁNDOR Felelős szerkesztő: Dr. GYENGE MIKLÓS Előfizetési árak: Helyben házhoz ki - •fordva vagy vidékre postán küldve egy hétre 66 fillér, egy hónapra 2 pengő, 50 fillér, negyedévre 7 pengő 20 fület. A vasszerződés ünnepe A szó igaz értelmében történelmi évfordulót ünnepeltek a napokban a tengelyhatalmak: a hármas paktum, vagy hivatalos diplomáciai nyelven: a háromhatalmi egyezmény aláírásának második évfordulóját. Három hatalmas nemzet, a német, az olasz és a japán, amelyektől a régi világtrend megtagadta az érvényesülést és a boldogulás lehetőségét, arra szövetkezett, hogy megóvja a világbékét és útját állja a háború további kiterjesztésének. Ez ivott a háromhatalmi egyezmény egyik célja. Második célja pedig az volt, hogy érvényt szerezzen a világban a szaporodó, feltörekvő és szegény nemzetek életérdekeinek. A legújabb kornak egyik legnagyobbdiplomáciai műve a háromhatalmi paktum. Európa szíve, Németország, a latin kultúra ős- földje, Olaszország és a távol kelet legtehetségesebb és legszaporább népe, a japán nyújtott egymásnak kezet, hogy egymás kezét el ne engedjék addig, amig az őket sújtó, kirívó igazságtalanságokat ki nem küszöbölik. Magyarország elsőnek csatlakozott ehez az egyezményhez s jól felfogott nemzeti érdeke alapján nem is cselekedhetett volna másképen. Hiszen a kisebb nemzetek közül alig volt a világon egy is, amely annyi igazságtalanságot tapasztalt a maga testén s olyan eredménytelenül ostromolta volna a népszöveteségi időben a nagyhatalmakat az igazságtalanságok jóvátételéért. A hármas paktum időközben — nem a tengelyhatalmak, hanem ellenségeik hibájából — a béke eszközéből a közös harc fegyverévé vált. Sha végigtekintünk a földgolyón, józan ésszel csak azt láthatjuk, hogy a hármas egyezményhez csatlakozott államok rövid két esztendő alatt példátlan hadászati sikereket értek el. Ázsia megmozdult s a legértékesebb távolkeleti és hátsóindiai területek japán szövetségesünk uralma alá jutottak. Európában hasonló a helyzet. A kontinens egysége egyre nyilvánvalóbbá válik s a tengely hadászati, sőt újabban gazdasági fölénye is tagadhatatlan. Érthető tehát, hogy a szövetséges nemzetek méltóságteljes formában ünnepelték meg az évfordulót. Ebből az ünneplésből, amelynek lényege nem a hivalkodás és elért eredmények lemérése, hanem inkább a még megoldandó nagy feladatok áttekintése volt, Magyarország is részt vett. Kállay Miklós miniszterelnök és külügyminiszter szózattal fordult a nemzethez , rámutatott arra, hogy Magyarország helye azoknak a hatalmaknak az oldalán van, amelyektől igazságot kapott. A mi fegyveres részvételünk a harcban nem önző célokat szolgál, mert most is Európa védelmében harcolunk, mint mindig az évszázadok folyamán. Hálával és megindultsággal ,emlékezett meg a miniszterelnök a harctéren küzdő ka- Honvédeink ellentámadással vetették vissza az ellenséget Telefonjelentés. A mai német hadijelentés ezeket adja hírül: A Kaukázus északnyugati részében és a Terek folyótól délre a német és szövetséges csapatok kemény támadó harcokban tovább nyomultak előre. Sztálingrádban a város északi részének újabb szakaszait rohammal elfoglalták. Az ellenség eredménytelen tehermentesítő támadásai során 34 páncélost vesztett. A doni arcvonalon német és olasz csapatok visszaverték a szovjet csapatok több átkelési kísérletét. A magyar csapatok ellentámadással visszavertek egy ellenséges erőcsoportot. Az északi szakaszon támadó vállakozásaink az ellenség makacs ellenállása ellenére eredményre vezettek s ennek során erős németlégi kötelékek és horvát harci repülők súlyos veszteségeket okoztak a szovjet csapatoknak. Az elmúlt éjjel Arkhangelszket ismét bombáztuk. A támadás jó eredményét kiterjedt tüzek bizonyítják. Szeptember 15—23-ig légi harcokban 816 szovjet repülőgépet lőttünk le. Alégi haderő légvédelmi tüzérsége 131, aszárazföldi haderői kötelékei 22 repülőgépet lőttek le, 4 ellenséges gépet zsákmányoltunk és 17-et a földön pusztítottunk el, úgyhogy az ellenség összes vesztesége 990 repülőgép. Ugyanez alatt az idő alatt a keleti arcvonalon 77 repülőgépet vesztettünk. Az elmúlt éjszaka néhány brit bombázó repülőgép a keleti partvidék fölé szállt. Kettőt közülük lelőttünk. Német harci repülőgépek a nap folyamán eredményes éjszakai támadást intéztek Dél- és Délkelet- Anglia különböző helységeiben lévő katonai célok ellen. Olasz hadijelentés: Az egyptomi arcvonalon nem történt említésre méltó esemény. Német vadászrepülők légi harcban lelőttek hat repülőgépet. „Egsú ellenséges repülőgépet a tobruki légvédelmi tüzérség lőtt le. A Porto Empedocle és a közeli helységek ellen intézett elenséges légi támadások következtében 16 polgári egyén meghalt s 13 megsebesült Néhány ház megrongálódott Brit repülők Kréta szigetére bombákat dobtak.Semmiféle kárról nem érkezett jelentés A finnek azt jelentik, hogy az Aunusi-földszoros fölött vadászaik lelőttek egy ellenséges bombázót. Lelőttek ezenkívül két zárólággömböt is, amelyet az ellenség eresztett el. Két másik záróléggömböt a finn légvédelmizüzérség lőtt le. Európa árjai a világ zsidóinak kiirtását hozhatja meg ez a háború M idénre kitűzöste elért célokról beszélt a Führsti Telefonjelentés. A berlinisportpalotában szerdáneste 6 órakor hatalmas arányú gyűlés folyt le, amelyen megjelent Retetel és Hemmel vezértábornagy is. A többezer főnyi tömeg viharosanünnepelte őket. Göbbels a téli segélygyűjtési mozgalomról mondott beszámolójában egyebek közt kijelentette, hogy a hadviselés nehézségein, túl van a német nép s a legnagyobb reménységgel tekinthet a jövő elébe. Hitler vezér és kancellár beszéde elején emlékeztette hallgatóságát, hogy egy évvel , ezelőtt szólott a néphez. Azóta tettekkel volt elfoglalva. Ismertette a mait évek harcait, majd így folytatta: — Azt mondják, a második arcvonal el fog jönni. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy nem készültünk fel mimagunk is a második arcvonalra. Ha Churchill úr azt mondja: „Most hagyjuk, hogy a németek szorongva kérdezzék maguktól, hogy hol és mikor fogjuk megteremteni ezt a második arcvonalat 11, akkor csak azt mondhatom, „Churchill úr, eddig még nem sikerült szorongó kétonákról és fontos figyelmeztetést is intézett az itthon dolgozókhoz. A háború ugyanis minden polgártól megköveteli, hogy ugyanúgy teljesítse kötelességét, mint az arcvonalon küzdő katona s mindenkinek minden lehetőt el kell követnie, hogy a háború folytatásához szüklelemmel eltöltenie engem, de ami az önmagunk kérdezgetését illeti, abban önnek van igaza, mert ha igazi katonai ellenféllel állanánk szemközt, körübelül ki tudnám számítani, hol támad, ha azonban az ember katonailag agyalágyultakkal áll szemben, természetesen nem tudhatja, hogy hol támadnak.11 Hogy várjon Churchill úr ügyesen választotta-e ki vagy sem az első helyet, ahol a második arcvonalat meg akarta nyitni, etekintetben még, Angliában is eltérők a vélemények. De attól függetlenül, hogy hol keresi ki a legközelebbi második arcvonal helyét, mindenütt szerencséről beszélhet, ha 9 órán keresztül sikerül parton maradnia. — Ez évre a következő célokat tűztük magunk elé: 1. Minden körülmények köztartani azt, amit meg kell tartani, vagyis engedjük a másik felet nekirohanni ott, ahol mi magunk nem, akarunk előbbre menni, hanem vaskézzel kitartunk és bevárjuk, ki fárad ki hamarabb. 2. [Feltétlenül ott támadunk, ahol a támadásra minden körülmények,séges eszközök rendelkezésre álljanak. Áldozatos munka, példás fegyelem, önuralom, lemondás és az egyéni érdekek háttérbe szorítása — ez a mai idők parancsa,amelyre a miniszterelnök a nemzeti közvéleményt figyelmezteti. A diplomáciai évfordulónak tehát közt szükségünk van. A cél itt egészen világos: megsemmisíteni jobb karját a kapitalizmus, plutokrácia és bolsevizmus nemzetközi összeesküvésének. Néhány hónap alatt sikerült elérni e célokat. A Fekete tengeri uralkodó állásunk biztosítását és a Krím végleges megtisztítását. Miután ezzel végeztünk, úgy láttuk szükségesnek, hogy eltávolítjuk azt a kelevényt, amely Kharkovnál támadt. A Donig való áttörésünk előkészítése közben az ellenség is nagy támadásba kezdett, hogy egész déli védelmi vonalunkat összezúzza. Itt több mint 75 ellenséges hadosztályt semmisítettünk meg. Ezután sor került saját nagyszabású támadásunk megindítására. Elvenni az utolsó nagy búzatermő vidékét és az utolsó szenét az ellenségnek, amely még ipari ,célra felhasználható, előretörni az olajforrásokig, elvenni azokat vagy legalább elzárni tőlük az ellenséget. Végül az utolsó és legnagyobb közlekedési vonalat, a Volgát iselérni és megbénítani. Ez az úti már el van váltva, mégpedig már hosszabb ideje. Most különösen a nagy tanúsága van mindenki számáraMagyarországon is. Egységben, lankadatlan szorgalommal hősies lemondással és áldozattal kell küzdenünk a jobb jövőért. Gondoljunk erre mindennap, mert a cél és a győztes harc eredménye minden áldozatot megér!