Makói Ujság, 1942. december (8. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-29 / 293. szám

,de a gépágyuk tüzét mindig oda, ott épen a legnagyobb szükség­et rájuk. Egymásután némították az ellenség tűzgépeit. A vezérka­­százados bátorító szavaira a hon­­dek tigrisként rohantak az ellen­ig után. Az előőrsök már elérték a füstöl­­t falut. A tankárokból is elmenekült az lenség. Most azt kellett kikutatni, hogy Éva? Csakhamar kiderült, hogy a­­Lu másik végében állították föl féllenálló vonalukat. A faluba be­­lő honvédei­nket onnét akarták z alá venni. Azonban a magyar­onvéd nem ugrott b­e a csapdába,­em a falura ment, hanem egyéne­in az ellenség fészkeire tört rá , orvlövészek igen sok halottat v­esztettek. Tíz órakor örömmel jelentették a­elenlévő vezérkari századosnak, agy a község elesett. AZ ELMÚLT HÉT INGATLAN­­FORGALMA Csontos Sándor és neje megvették Mészáros Istvánná 463 n-ös ckor­­pogói földjét 1625, Bánfi Erzsébet Ipos Sándor Lendvay­ u. 39. számú f­éltelkét 650, Joó Pál és neje özv. Antalné és társai Bercsényi­ 29. számú házát 3500, dr Joó­né Baranyi Imréné 169 n-ös szöllőjét 1690, Vári Jenő éti Fodor Imre érs társai Szegedi­ 58. számú házát 8200, Szabó tor és neje Kiss Gábor és neje Jere-u. 15/a. számú házát 4250, János és neje Vajda J. Fe- 248 n-ös ószentlőrinci földjét , Király Sándor és társa Paila­­telka és társa 1 kát. hold 635 kákási járandóját 6190, özv. lvovszki Andrásné Vass Bálint­­Féderváry­ u. 14. számú házának egyed részét 1500, Börcsök sor és neje özv. Szappanos­osné 125 n-ös béltelkét 2600, dr Kapus István özv. dr Dózsa Im­réné és társai 315 n-öl lesi földjét 850, Borka Mihály és neje Szilágyi J. és neje 304 n-ös ókortyogói fi­l­m­­ , 1200 pengőért. BÚTOROK LEGMAGASABB ÁRA A közellátási miniszter megálla­pította a bútorkereskedelemben felszámítható legmagasabb eladási árakat. Nem vonatkozik a rendelet a kereskedői iparjogosítvánnyal nem rendelkező asztalosiparosok saját készítményű bútorainak és a régi­­sági (antik) értékkel bíró, használt bútorok eladására. A közvetlen fo­gyasztók részére árusító kereskedők a bútorok önköltségi árához közvetet lenül az előállítótól való beszerzés esetén a furniros bútoroknál 35 százalék, vidéken 30 százalék hasz­not számíthatnak fel. A festett és egyszerűen dörzsölt, valamint az iroda- és hajlított bútoroknál a bruttohaszon 30, illetve 25 száza­lék. A nagykereskedőtől történt be­szerzés esetén a bruttohaszon fur­niros bútoroknál Budapesten és kör­nyékén 27 százalék, vidéken 22 százalék. A festett és irodabútorok­nál pedig 22, illetve 17 százalék. Kimondja a rendelet, hogy a keres­kedőt az eladott bútorok minőségé­ért legalább egy évi jótállási köte­lezettség terheli. A részleteladások­­nál havonként legfeljebb 1 száza-­l­­ék ártöbbletet s­zabad felszámítani. Egy éven túl pedig mindenkor fennálló hátralékos összeg után 0,6 százalékot jogosult a kereskedő külön felszámítani. " MAKÓI ÚJSÁG Ke pengőre nette* az ár­drágító ujs­zentiváni gazdát, egy hrnp fogadt­a pkác* házi asszonyt. Wagner Miklós ujszentiváni gazda októberben a csöves tengeri mázsáját a maximális 17 pengő he­lyett 37 pengőért adta. Az ujszent­iváni csendőrség bizallmas után ér­tesült az árdrágításról és nyomban őrizetbe vette a gazdát, majd az ügy kinyomozása után átadta az ügyész­ségnek, mely megindította ellene az eljárást árdrágítás miatt. Az ügyet tárgyalta U­j­v­á­r­y Ist­ván dr törvényszéki uzsorabíró és a bizonyítási eljárás lefolytatása után Wagnert jogerősen 2 ezer pen­gő pénzbüntetésre ítélte. S­i­n­k­a Mihályné reformá­tusko­vácsházai asszony augusztus 31-én 15 kiló háziszappant adott el a maximális 2 pengő 50 filléres ki­lónkénti ár helyett 5 pengőért. A tárgyalás adatai alapján Ujvá­­ry István úr bűnösnek mondotta, ki az asszonyt árdrágító visszaélés vétségében és egy hónapi fogház­­büntetésre ítélte, egyben elrendelte, hogy az el nem kobozható áru fejé­ben 75 pengőt fizessen meg a kincs­tárnak. Az ítélet jogerős. TILOS KENYÉRGABONÁT KÉZI­­DARÁLÓN ŐRÖLNI Budapest. A kormány rendeletet adott ki, amely szerint kenyérga­bonát (búzát, rozsot, kétszerest) kézidarálón, vagy bármilyen beren­dezésű (köves, kalapácsos és egyéb) takarmányőrlő gépen akár saját, akár más részére megőrülni, darálni, vagy más módon feldolgoz­ni tilos. A közös látásügyi miniszter­rel egyetértve a szükséghez képest eltilthatja, illetve megakadályoz­hatja a kézidarálók egyéb célra való használatát. A rendelet értelmében kézidarálót, takarmányőrlőgépet csak az vásárolhat, aki mezőgazda­­sági foglalkozást űz és ezt községi elöljáróság bizonyítványával iga­zoltj­a. MUNKÁSKITÜNTETÉS A NAGY­LAKI KENDERGYÁRBAN Meleg ünneplés keretében adták át a nagylaki községháza tanács­termében M­arzsinyán Sándor kendergyári lakatosnak 4 évtizeden át tartó érdemes munkásságának el­ismeréséül az iparügyi miniszter elismerő oklevelét és 100 pengő ju­talmat. Marzsinyán Sándor egyedüli olyan alkalmazottja a nagylaki kendergyárnak, aki a gyár építé­sében is résztvett s még ma is tényleges alkalmazásban áll. A becsületes, szorgalmas munkás­nak jutalmát Barabás főjegyző szép beszéd kíséretében nyújtotta át Marzsinyán Sándornak. _ A MEGSZÁLLT TUNISZ.­­* Székesegyház a tuniszi Jules Ferry­ utcán. 1942. december 29. ________REGÉNY._________ Küzdelem a boldogságért Irta: Katolnay László. A hajón, melyen átjöttek, a vi­dám élet volt A nagy étteremben az utasok összejöttek és különféle szórakozásokkal rövidítették meg az időt. Lola nem kivánta elhagyni a kabint és világért sem volt rábír­ható, hogy csak egyszer is részt vegyen a közös étkezésben Úgy mondta, hogy ez csak annál rosszabb lenne reá nézve. Ő leszá­molt az élettel, tehát annak örömei­vel is, ennélfogva legjobb minden­től tartózkodni, ami esetleg képes lenne őt megingatni elhatározásá­ban. Lett volna valami megható ebben, ha egyáltalán igaz lett volna. Ele­mér azonban igaznak tartotta é,­ Így szólt a szép asszonyhoz: — Most már csakugyan hiszek neked, Lola. Most már látom, hogy a jó útra tértél. A hajón tehát sza­badon járhatsz-kelhetsz, sőt kívá­nom, hogy­ ezt a szabadságot igény­­be is vedd. És ha tovább utazunk is hazánk felé, szabadságodat még akkor sem akarom feltűnően korlá­tozni, mert hiszem, hogy nem teszek szökési kísérletet. — Az égre, nem, — erősítette Lola és szívére tette kezét. — Isten legyen a tanúm, hogy még álmom­ban sem gondolok ilyesmire. E perctől fogva Elemér szívéből egészen kihalt a gyanú. Nem kétel­kedett többé Lolában. Meg volt győződve, hogy Lola hozzá méltóan fog meghalni. Utazásuk második felében kissé viharosra fordult az időjárás, mi­nek következtében a hajó meglehe­tős késéssel futott be a kikötőbe. Elemér föltette magában, hogy" miután a vonat már úgyis elment,­­egy éjjelt Hamburgban töltenek és legalább jól kipihenik a tengeri út fáradalmait. A szállodában történt először, hogy a Lolához való viszonyára néz­ve zavarba jött. Míg a hajón utaz­tak, ez nem lehetett kérdés tárgya. A bejelentőlapot ki kell tölteni, il­letőleg abba be kell vezetni, váljon Lola neje-e, vagy csak kísérője? Ebben a pillanatban igazán nem tudta, mit írjon bele? Nejének csak nem adhatja ki őt? Ez a legna­gyobb vétek lenne Rózsi­ka ellen­­akire most többet gondolt, mint va­laha. A zavarból Lola segítette ki, mi­dőn odaszólt neki a közelálló pin­cér füle hallatára: —­ Kedves fivér, írd be mind­járt az én nevemet is. Én már na­gyon fáradt vagyok. Elemér arca egyszerre kiderült. — Fivér — nővér. Ah, ez na­gyon jó, — gondolta magában meg­könnyebbülve. — Olyan egyszerű a dolog s még sem jöttem volna rá. Most tehát csak egyszerűen, min­den rang elhagyásával. Fö­váry Elemérnek írta be magát, aki nővé­rével utazik. Nem akart feltűnést kelteni, vagy alkalmat adni rá, hogy a rendőrség valahogy előbb puhatolja ki Lolát. A szálloda, melyben laktak, vala­mi harmadrangú szálló volt, nem éppen valami fényes szobákkal. Elemér céljának ez éppen megfe­lelt és midőn a tulajdonos két egy­másba nyíló szobát ajánlott, Elemér­mindjárt el is fogadta. (Folytatjuk.)

Next