Makói Ujság, 1943. május (9. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

8 A tanyai törvényjavaslatot tárgyalja a Ház A képviselőház ma délelőtt 10­­ órakor általános érdeklődés közben­­ megkezdte a tanyai közigazgatás­­ újjászervezéséről szóló törvényj­a­­­vaslat tárgyalását. A javaslat vi­­­­táját­ a képviselők igen széles kör­­­­ben a legnagyobb érdeklődéssel kí-­­­sérik figyelemmel. A tanyai lakosság körülbelül 800.000 főre tehető és ez a népré­teg értékes nemzetfenntartó erőit j­elent. A belügyminiszter javasla­tának indokolásában rámutat arra, hogy a tanyai település indítéka és előnye az, hogy a gazda munkaesz­közeivel az ingatlanán van és így a lakóhely és a munkahely közti távolság okozta idő- és energiavesz­teséget kiküszöbölheti. A tanyai te­lepülés hátrányai viszont elszige­teltsége, nagy távolsága a közigaz­gatási központtól,, a piactól, úgy­hogy a tanya világ munkaerejének kiesése veszteséget okoz a nemzeti termelésben. A tanyákon egészség­­ügyi szolgálatról beszélni sem le­het és a tanyavilág a legelemibb közegészségügyi berendezéseket is nélkülözi. A belügyminiszter meg­állapítja, hogy a községek és váro­sok mai szervezetükkel tanyaterü­­letükön a közigazgatás feladatait n­elem tudják ellátni. Ezért vált szükségessé, hogy a tanyai lakosságnak közigazgatási hatóságokkal és közegeikkel való érintkezését megkönnyítsék. A tör­vényjavaslat kötelezi az érdekelt városokat és községeket, hogy a törvény hatálybalépésétől számí­tott egy esztendő alatt a tanyai te­lepülések közigazgatásának ellátá­sáról szabályrendeletet alkossanak. A köz­gazgatási kirendeltség meg­bízott tisztviselője önálló intézke­dési jogkörrel rendelkezik. A törvényjavaslat vitája áthúzó­dik a jövő hétre is. Utána a kán­­­tortanítók fizetéskiegészítő állam­segélyről szóló­­ törvényjavaslatot tűzik napirendre. Telefonjelentés. A ház mai ülésén Hunyadi Búzás Endre ismertette a tanyai igazgatás rendezéséről szóló tör­vényjavaslatot. Piukovics József, a Magyar Megújulás Pártjának vezérszónoka arra kérte beszédében a belügymi­nisztert, hogy ne csak a tanya prob­lémáit hozza szőnyegre, hanem ve­gye kezébe a külterületi lakosság kérdéseit is. Pártja részéről üdvö­zöl minden olyan törvényalkotást, amely az elesett kisemberek támo­gatására szolgál. De azért a tör­vényjavaslatot nem fogadja el. Temesvár­y Imre, a Magyar Élet Pártjának vezérszónoka a ta­nyai törvényjavaslat részletes taglalása során kiemelte, hogy nagy érdeme a javaslatnak, hogy nem jelöl meg merev szabályokat és így lehetővé teszi a helyi adottságok­nak megfelelő elintézést. A javas­latot elfogadta. Ezután­­ báró B­á­n­f­f­y Dániel földmivelésügyi miniszter a Ház elé terjesztette a növényegészség­ügyről szóló­­törvényjavaslatot. Ifjú Tatár Imre, a Nyilaske­­­resztes Párt vezérszónoka beszélt a miniszter után a tanyai törvény­­javaslatról. A javaslatnak úgyszól­ván minden egyes pontja ellen ki­fogásokat sorakoztatott fel és a javaslatot nem fogadta el. Dr. Gesztelyi Nagy László azt mondta, hogy a javaslatot a ta­nyai lakosság a legnagyobb öröm­mel és hálával fogadja. Törzs Tibor elnök B­a­j­n­i­s­s Ferencet többszöri figyelmeztetés után mentelmi bizottság elé utasí­­totta. Az elnök ezután javaslatot tett, hogy a Ház a legközelebbi ülését a jövő hét keddjén tartsa. Vitéz Jaross Andor kiegészítő napirendi indítványt tett, hogy a ma tárgyalt javaslat után tűzzék napirendre a miniszterielnöknek a Mérnök Egyesületben letelt­ább mondott beszédének egyes kitétele­it. Rajniss Ferenc Jaross napiren­­di indítványa mellett szólalt fel, de a Ház többsége végül is az elnök napirendi indítványát fogadta el. Ezzel az ülés véget is ért. FÖLDRENGÉS ROMÁNIÁBAN Bukarest: A bukaresti földren­gést jelző intézet szerdán 21 óra 47 perc 13 másodperckor földren­gést jelzett, amelynek góca Buka­resttől körülbelül 100 kilométer tá­volságra volt. A fővárostól észak­keleti irányban Foksani város ob­­szervatóriumja a földrengést négyes erősségben jelezte.­­A Vrance-he­­gyek, amelyek e város közelében, a Kárpátok külső vonalánál feksze­nek, már több ízben — legutóbb az 1940. évi nagy földrengés alkalmáé­val — kiinduló pontjai voltak erős földrengéseknek- " PARK MOZI Április hó 30-tól május hó 4-ig, péntektől keddig magyar film örök szép magyar nóták fráter Loránd írta: Asztalos Miklós, rendezte: Kalmár László, zenéjét Fráter Lo­ránd műveiből összeállította: dr. Sándor Jenő.­­ Főszereplők: Págisr Antal, Szilassy László, Gáll Bea, Tőkés Anna, Ajtay Andor, Mály Gerő, Makláry Zoltán, stb. Bevezetésül: MAGYAR HÍRADÓ Előadások kezdete hétköznap fél 6 és fél 8, vasárnap 2, 4, 6 és 8 órai­kor. Pénztárnyitás pénteken és va­sárnap d. e. 10, a többi napokon d. u. 4 órakor. MAKÓI ÚJSÁG „Szemre” vásárolt sertéseket foglaltak le a közellátási detektívek Régi panasza a vidéki vásárlókö­zönségnek, hogy a vidéki sertéske­reskedők és a gazdák a sertések el­adásánál legtöbbször vonakodnak lemázsálni az állatot és az eladás­nál csak úgy szemre szeretik meg­becsülni a sertés súlyát. A panaszok miatt repülőellenőr­­zést rendezett a Közellátási Hiva­tal rendészeti osztállya. A detektívek Debrecenben jelen­tek meg megleptésszerűen és razzi­­áj­uk során tettenérték C­s­a­p­ó Ist­ván debreceni­­gazdálkodót, aki 22 élő " sertést adott el ,,szemre". Amikor az állatokat utánmázsálták, kiderült, hogy Csapó István 1000 pengővel lépte túl a kilók szerint őt megillető összeget a sertések áránál. Hasonló okból eljárás in­dult T­ó­t­h Bálint, P­a­p­p Ferenc gazdák és Molnár Sándor mike­­pércsi sertéskereskedő ellen. Vala­mennyien többre becsülték eladás­ra került állataik súlyát, az állatok valóságos súlyánál és értük a be­csült súly pénzbeli ellenértékét fi­zettették meg vevőikkel. A Közel­látási Hivatal a sertéseket lefog­lalta. Hathónapi börtönre ítéltek egy el­züllött vásárhelyi kötél­gyártó mestert, aki utoljára Makón mikkasztott Egy valamikor jobb napokat lá­tott vásárhelyi kötélgyártó mester került tegnap dr. Kozma Endre ki­rályi törvényszéki egyesbíró elé. F­ü­l­ö­p Gyulának hívják a­­le­csúszott 11 köt­elesm­estert, aki előtt 15—20 évvel ezelőtt még Hódmező­vásárhelyen mindenki kalapot emelt. Fülöp Gyula rossz társaság­ba keveredett s csakhamar a lejtőre került Először csalt, majd sikkasz­tott, a végén már nem rettent visz­­sza a lopástól sem. Többízben el volt már ítélve, de a fogház leve­gője nem javította meg, mert alig­hogy­­kiszabadult, újból elölről kezdte. Legutoljára Makón garázdálko­dott, ahol március 14-én a Róna Mártonnné nevű kötélgyártótól ki­­csallt 2 kg. kendert, Zákány Já­nostól 21 pengő értékű kötélárut vásárolt hitelbe, de neki sem szá­molt el. Később Weszelovszky Román makói lakostól 1 inget, 1 bakancsot és 12 csomag kötélárút­ csalt ki furfangos módon. Mucsi Péternek március 23-án a lópokró­cát Lopta el. Ilyen csalásokból tar­totta fenn magát Fülöp Gyula, aki a „díszes" makói szereplése után hazament szülővárosába, Hódmező­vásárhelyre, ahol a könnyen jött pénzen az egyik kiskorcsmában nagy dáridót rendezett. A rendőr­ség akkor már kereste. Amikor az egyik detektív megtudta, hogy Fü­löp Gyula hol mulat, kerékpárra ugrott s kiment érte. A korcsmaaj­tón belépő detektívet Fülöp Gyula derűs arccal fogadta. Amikor a de­tektív belé akart karolni, hogy a korcsmából kivezesse, Fülöp Gyu­la hátrálni kezdett: — Ne karoljon belém, csoportve­zető úr — mondotta —, mert tele vagyok féreggel! Fülöp Gyula valóban nagyon el­hanyagolt állapotban volt. Már ré­gen feküdt ágyban. Az éjszakákat istállóban, ólakban s kamrákban töltötte, így teljesen elférgesedett. Amikor őrizetbe vették, első dolga volt a rendőrségnek, hogy­­ meg­fürdesse és fertőtlenítse. Fülöp Gyulát a szegedi kir. ügyészség fogházából állították elő dr. Kozma egyesbíró elé. Miután visszaeső bűnös, Füstöpöt a tör­vényszék 6 hónapi börtönre ítélte. 1943. május 1. -I *J T­fc T­J, i. KIHANTOLTÁK A KARCAGI ARZÉNES MÉRGEZÉS ÁLDOZA­TÁT Szolnok: Theis Oszkár, a szolno­ki törvényszék orvosszakértője és Farkas Béla vizsgálóbíró befejezte a karcagi arzénes mérgezés 16 ál­dozatának kihantolását. A holttes­tek belső részeit felküldték az Or­szágos Vegyvizsgáló Intézetnek. Az ügy tárgyalására májusban kerül sor. A tanúk nagy számára való t­ekintettel a szolnoki törvényszék Karcagon tartja meg a főtárgya­lást. Helyet az ifjúságnak ,,S megint élek, kiáltok másért: Ember az embertelenségben ’. Ady Várjunk csak egy percre. Se több­re, se kevesebbre, de álljunk meg. Ne hagyjuk hátunk meg ezt, ne eresszük el a legszebb beteljesülé­­sű ünnepet szó nélkül. Gondoljunk bele szépen a húsvétba. Nézzünk vissza kissé az örök ünnepre, amit az emberiség soha napján sem tud háta megött, csak a világ végezetén, de ami, személy szerint igenis ott­ tudhatjuk, ha nem vált egyedüli döntő tényezővé bennünk a feltá­madás reménye. Jézus keresztje, a halált legyűrő örökkévalóság szom­jas keresése. Avas, szükségtelen beszéd volna minden szavunk most, ha azt vél­nénk, hogy a húsvét elnémult. Csak az ünnepe, harangszava, templo­mozása, dísze, öröme múlt e, mert nem az az örökkévaló benne, hogy ünnepelünk, harangozunk! templom’ mólunk, hanem az, h­ogy él-e ben­nünk a halál és a feltámadás hite, magával Krisztussal együttesen. Várjunk csak egy percre. Nehogy csalatkozzunk. Sz. G­— Robbanó ceruzák dán terüle­ten. Vej­léből (Jütland) jelentik, hogy az ottani környéken robbanó­anyaggal töltött ceruzákat találtak, amelyeket nyilván angol repülők dobtak le. Vejle rendőrfőnöke fi­gyelmeztette a közönséget, hogy ne nyúljon a veszedelmes ceruzák­hoz. Korzó Mozi Május 1-én és 2-án, szombaton és vasárnap KARÁDY KATALIN nagysikerű kis magyar filmje fel­újításban Valahol Oroszországban Ezt követi az olasz filmgyártás óriási sikerű alkotása A néma tanú Egy gyilkosság gyanújába került ember kalandjainak izgalmas soro­zata kitűnő rendezésben, gyönyörű, Nápoly környékén készült felvéte­lekben. A főszerepeket AMADEO NAZARRI ÉS IVON­NE MAAR játszák. HÍRADÓ Előadások kezdete hétköznap fél 6 és fél 8, vasárnap 2, 4, 6 és 8 óra­kor. Pénztárnyitás hétköznap dél­után 4, vasárnap délelőtt 10 órakor

Next