Makói Ujság, 1943. május (9. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-12 / 106. szám

2 Vita az OMCsA zsidó birtok­bérlete felett a vár­megye közigazgatási bizottságába® A közigazgatási bizottság májusi ülésében, melyen dr. Fejér Mik­lós főispán elnökölt, kedden dél­előtt az alispáni jelentéshez el­sőnek vitéz Purgly Emil ny. miniszter szólott hozzá. Egyes községek mészhiányát tette szóvá s ajánlotta a hatóság gondoskodásá­ba. Felhívta a figyelmet a tüzifa­­el­látásra s a burgonya szükséglet előre való biztosítására. Helytel­íti azt, hogy az ONCSA béreljen igénybe vett zsidó birtokot S­á­rmezey Endre országgyű­lési képviselő a szarvasmarha be­szolgáltatásokkal kapcsolatos téve­déseket és hibákat tett­e szóvá s azok megszüntetésére kérte fel a vár­megye vezetőségét. Ferenczy Béla alispán beje­lentette, hogy közigazgatás embere­it a háború sok olyan gazdasági, egészségügyi, közellátási probléma intézésére kényszeríti, amelyekre nem rendelkeznek előképzettséggel és szakszerű felkészültséggel- Ha ennek ellenére ezeket az óriási ter­hes feladatokat mégis jól megold­ják, úgy a lelkiismeretességüknek, buzgalmuknak, igyekezetüknek és rátermettségüknek köszönhető. Kevés a közigazgatásnál az em­ber. Van két járása is a megyének, ahol szolgabíró sincs. Bejelentette, hogy szerződést kö­tött 2 milió 200 ezer tégla szénpor­ral való kiégetésére, hogy a pol­gári lakosság igényét is ki lehes­sen elégíteni. A zsírszóda-hiány a hatósági szappanfőző üzemeket is megbénít­ja. A tűzifaellátás érdekében és az elmúlt hetekben folytatott tárgyalá­sokat. Komoly aggályai vannak a­ jövő ellátást illetően. Csak egy mér­dát lát a megoldásra: az állam ve­gye igénybe, fizesse fel az összes kitermelt és bárhol tárolt tűzifát. A vármegye burgonyaellátás te­kintetében behozatalra szorul. Er­ről előre gondoskodás történik. A helyi búzaelllátást eddig sikerült­ szabadkézből történt vásárlással biztosítani. A jövőben központilag fogják a Vágómarhákat szétosztani a honvédség, a főváros és a helyi ellátás között. Részletesen megvilágította az ONCSA zsidó földbérletét, amely mind jogi, mind szociális szem­pontból korrekt és helyes eljárás. Ezeknek a kezelését okleveles gaz­datiszt­ végzi. Az ONCSA földbir­tokpolitikai célok megoldásával is­ foglalkozik. Ezeket a földeket a harcterekről hazatérő rokkant és vitéz katonák számára tartalékolja. Háború alatt földbirtokreformot csinálni nem helyes, mert ötletsze­rűvé válik is több kárt, mint hasz­not csinál. A többtermelés szem­pontjai is a házi kezelést indokol­­j­ják. Vitéz Purgly Emil még a sám­­son-apátfalvi csatorna kiépítésével kapcsolatban rámutatott arra a ve­szélyre, hogy az utolsó 3000 méte­res szakasznál a munka megakad. Ezért indítványt­ tett,kérje a köz-­­­igazgatási bizottság a földmivelés-­­ ügyi minisztertől a csatornaépítés­­ teljes elvégeztetését­. A Földbirtokpolitikát mindig kell­­ csinálni, földreformot soha,­­— je­­­­lentette ki vitéz Purgly Emil az ONCSA által bérelt zsidóbirtokok-­­ kal kapcsolatban, — mert honvéde-­­ lem és közellátás szempontjából­­ rendkívül fontosak a közép és nagy-­­ birtokok. Az alispán válaszát eb-­­ ben a kérdésben nem veszi tudomá­sul, mert a gazdálkodás kockázattal jár s azt nem vállalhatja egy köz­pénzekből fenntartott intézmény, mint az ONCSA. Feliratot indítványozott a köz­­igazgatási tisztviselőhiány enyhíté­sére katonai felmentések útján. Kö­szönetét fejezte ki a bizottság ne­vében azoknak a tisztviselőknek, akik a súlyos, sokirányú teendőket­, nagy rátermettséggel és buzgalom­mal látják el. Dr. B­á­n­f­f­y József vármegyei főügyész jogi szempontból, törvé­nyekre való hivatkozással cáfolta meg azt a beállítást, mintha az ONCSÁ-nak nem lenne „joga” föld­bérlettel foglalkozni. Vitéz Purgly Emil hangsúlyozta, hogy nem a zsidóbirtokok igénybe­vétele miatt emelt szót, azt helyesli, csupán azt kifogásolja, hogy az ONCSA vegye kezelésbe azokat.­­ Az alispán rávilágított arra a kö­rülményre is, hogy az ONCSA-nak megvannak a maga szervei, ame­lyeknek felelősséggel tartozik. Be­jegyzett cég, alapszabályok szerint működik s az Országos Szociális Felügyelőség ezt a működést he­lyesnek és jónak fogadta el. A­­közigazgatási bizottság az al­ispán válaszait tudomásul vette. Vitéz Purgly három indítványát is elfogadta a bizottság. Ezután a szakelőadók jelentései­re került a sor. PARK MOZI Május hó 12. és 13-án, szerdán és csütörtökön, fél 6 és fél 8 órakor. Az öregek ifjúságukat látják vi­szont, a fiatalok saját életüket Leányoknak Száz csipogó leány ad keretet en­nek az üde­ történetnek. Szerelmes leányok, tavaszi állmok, szertelen jókedv, romantikus bohóságok! Fő­szerepben az olasz GRET­A GARBÓ: ALIDA VALI Bevezetésül a legújabb UFA HÍRADÓ Európát a ten­ger felől védelmező Atlanti-sánc. A katyn­i erdő, ahol 12.000 lengyelt végeztek ki a bolse­visták. A pénztár délután 4 órától a közönség rendelkezésére áll. * Lelkes, ragyogó szép huszárnap Szegeden [Eredet! beszámoló a 3-mas huszárok emlékmű-leleplezásáról — Az Úristen szereti a huszáro­kat! Holnap jó idő lesz! — mon­dotta nagyvárosi L­e­n­z Albin al­tábornagy, az ünnepség főrendező­je, amikor 8-án délben jelentettem a másnapi ünnepségre Csanád-Arad Torontál vármegyénkből érkező öreghuszárok létszámát. És úgy is ,1994. Ragyogó szép má­jusi reggel volt, amikor vitéz P­­­á­h Pál tiszthelyettes vez­etésével a ma­kóiak, kiszomboriak, apátfalvaiak közel százas csoportja Szegeden le­szállt a vonatról. A fellobogózott pályaudvarról, már ekkor a befutó vonatokról zász­lós és koszorús csoportok szállnak le és indulnak ünneplő ruhában a Tisza-szálló előtti gyülekezőhelyre. Egymásután érkeznek a röszkei­­ek, horgosiak, vásárhelyiek, stb. stb. Pont 10 órakor valamennyien összeállnak és az élen a tisztekkel, négyes sorokban men­etelnek az ün­nepség színhelyére. A gyönyörűen feldíszített téren az ünnepség percnyi pontossággal bonyolódik le. Nemes vencsel­lői Virányi Fe­renc altábornagy, volt ezredpa­rancsnok a trombitások, harsogó dísz jele közt helyére vezeti a Fő­méltóságú Kormányzó Urat képvi­selő vitéz nagybaconi Nagy Vil­mos honvédelmi minisztert. Mikor a miniszter a díszpáholy­ban helyet foglal, abban a pilla­natban Farkas Mihály volt ez­­redtrombitás trombitáján felhang­zik a Vigyázz és az ezred hívó jele. Lenz altábornagy előlép, fe­szes vigyázzállásban tiszteleg és engedélyt kér a szobor leleplezésé­re. A lepel lehull. A trombitások ima­­jeljet fújnak és ott áll előttünk a huszármúlt minden dicsősége, minden lovasszív bálványa: a ro­hamra induló magyar huszár. G­á­c­s István szobrászművész és V­a­r­g­y­a­s Andor huszárezredes, a volt Monarchia legjobb lovasának közös alkotása. Fehér márvány ta­lapzaton a­ bronz lovasszobor oly lenyűgözően szép, hogy e percben a legszigorúbb öreg őrmester is­ m­egbocsátja azt, hogy a patkós tás­ka az újabb szabályzat szerint a­ nyereg jobb oldalára került. Az áhítatok csöndben nemes L­i­p­­­a­y György ezredes elkezdi ünnepi beszédét. Ismerteti az ezred harcait. Szavaiból kicsiendül az öröm hangja, hogy az ezredbeliek áldozatkészségéből megérhettük ezt a szép napot. Kamionka és Limanova hőseinek emléke ércbeöntve áll és él. Lázár Dezső népfelkelő százait­­ól a népfelkelő osztály nevében szól, felemlíti, hogy már akkor az öreghuszárok hogy fiatalodtak meg, amikor lóra szálltak. A makói szár­mazású vitéz B­a­­­o­g­i Dezső törzs­őrmester a legénység nevében je­lenti ki egyszerű, közvetlen szavak­kal, hogy ha kell, ismét megyünk. A polgármester helyettese átve­szi a szobrot. Elindul a koszorúk áradata. Dr. Fejér Miklós főispán, Feren­­czy Béla alispán Csanád-Arad-To­­rontál vármegyék koszorúját, Dr. B­é­c­s­y Bertalan polgármester Ma­kó városét, Issekutz Béla fő­jegyző a cs. és kir. 4. huszárezred bajtársi egyesületének koszorúját (ennek a két ezrednek a 3-as hon­véd és a 4-es közös huszároknak volt a múlt világháborúban a leg­nagyobb véres vesztesége az összes lovasezredek közt.) Bíró György a makói honvédhuszárok koszorúját helyezi el a virágerdővel borított­ fehér márvány szobortalapzatra. A honvédelmi miniszter ellép a­ felsorakozott és az emlékmű létre­hozásán fáradozott ezredbeliek­ előtt. Kezet szorít a megyebeliek közül Rónay Imr­e, D­em­k­ó- Belánszky Imre és Pál, Lakatos Lajos főhadnagyokkal, vitéz G­u­­­á­­c­s­y Mátyás, vitéz B­a­lo­g­i Dezső, vitéz Oláh Pál, Rosenacker Antal. Bíró György volt altisztek­kel, Bírótól megkérdezi, hogy a kardvágást Kamionkánál­ kapta-e ? Ezután írt öreghuszárok percek alatt díszmenethez állnak fel. Lenz altábornagy és a Prinz Eugén lovassági induló és a közön­ség lelkes tapsai közt menetelnek el a honvédelmi miniszter és az előkelőségek e­lőtt. Kétszer jobbra kanyarodva sorfa­lat állnak az öreg huszárok és már harsog a díszjel és a lovassági in­duló és vitéz M­a­k­a­y Attila ezre­des vezetésével dübörögve lép a­ színre a szabadkai huszárosztály. Az osztály az előző nap zuhogó­ esőben érkezett Szegedre 50 kilo­méteres lovaglás után, pacallá áz­va, reggel díszszemlén megjelenni, mit jelent, ezt csak a huszár tudja. De a paripák fényes szőrén el­­siklik a májusi napsugár. Ragyog­nak a zablák, a kengyelek, a csiz­mák, a sarkantyúk, a lovak patái. Az a látvány varázsától elragad­tatva kapcsolódik össze az öreghu­­szár és a fővetéssel is tisztelgő fiata­lok tekintete és e pillanatban érez­zük a mondás igazságot: „Mert ilye­nek az apák, ilyenek a fiúk, örök a Magyar’1. Talán soha ilyen megértés a je­len és a mullió közt nem volt. A közönség önfeledten éljenez és tapsol­. A szegedi tüzérosztály, a gépesí­tett páncéltörők és a leventék dísz­menete után az ünnepség véget ért. Az ember eszméje a maga végte­len lényét a végesség korlátjai kö­zül kiragadni. Ez az érzés tölti el minden huszár szívét és a betelje­sedés felemelő boldogságával néz­nek fel a szoborra A nagy mű létrehozásának fő ér­deme Lenz Albin altábornagyé, akinek a vármegye összes huszárjai nevében mondunk hallatlan szívós munkájáért hálás köszönetet. A társasebéden elhangzott be­szédeket a fővárosi lapok már is­mertették. D. P.. MAKÓI ÚJSÁG 1943. május 12. S­PORT­F­­­ilin—Ulti A Makói Levente Egyesület birkó­zói Nagyváradon. E hó 9-én a Nagyváradon meg­tartott országos junior birkózóver­senyen a makói fiúk az erős­­me­zőny ellenére kiválóan szerepeltek. A versenyen 14 egyesület vett­ részt: Kolozsvár, Dés, Nagyvárad, Orosháza, Makó, Szeged, Bp.-Pász­­tó­, Bp.-Csepel, Kecskemét, Szatmár­németi, M­áramarossziget, Szolnok, Nyíregyháza, B.-Vasutas. Bökönyi a légsúlyban második lett, a bírói tévedés Bökönkönyit a biztos bajnokságtól fosztotta meg. Fehér sérült karral csak negyedik helyen végzett, ámbár a verseny favoritja volt. Bittó a pehelysúlyán 17 versenyző közül szintén a ne­gyedik helyen végzett. A fiatal Csorba nagyon jóll­ megállta a he­lyét. Egy pár szép győzelme volt­. Gyulai (Gyukin) a váltósúlyban megnyerte a bajnokságot, a nagy­középsúlyban pedig Papp lett a baj­nok és nyomhat utána a fiatal és nagytehetségű Simon lett a máso­dik, így a derék makói fiúk 2 baj­noksággal, 2 második és 2 negyedik helyezéssel jöttek haza. Makó pont­arányban megelőzte az összes egye­sületeket és első helyen végzett. Olcsó, ízléses, gyári kalapok 15., modellek 20-tól, átalakítás 3-tól 6-ig. Divatkendők nagy választék­ban 3095 M. Weiszmann Malvinnál 20 kislánc elsőrendű hereföld nyári használatra kiadó. Érdeklődni Kál­váriám. 65. 3092

Next