Makói Ujság, 1943. május (9. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-13 / 107. szám
2 a hatóság feladata, hanem a társadalomé, mindnyájunké is. Soha nem volt a szerénység, a tisztesség és a józan életmód olyan fontos nemzetfenntartó erény, mint éppen ma. Gyakoroljuk tehát ezeket az erényeket magunk is, de ne hunyjunk szemet akkor, ha az élősdiek tobzódása kihívja maga ellen a becsületes dolgozók kiérdemelt marasztaló ítéletét. ELREJTŐZÖTT kommunistákat szorítottak meg SZÓFIÁBAN Telefonjelentés: Szófia: A bolgár rendőrfőnökség közli: Szerdán délelőtt a szófiai rendőrség rátalált három elrejtőzött gonosztevőre. Lövöldözés támadt, melynek során az egyik gonosztevőt agyonlőtték. A másik kettőt élve fogták el. Mindhárom gonosztevő kommunista volt. GYUFA- ÉS TŰZSZERSZÁM MONOPÓLIUM TÖRÖKORSZÁGBAN Isztambul: Törökországban a gyufa és egyéb tűzszerszámok egyedárúsága eddig amerikai birtokban volt. A török kormány és az illető társaság közt most megállapodás jött létre, amely szerint az eggedárúságot június 1-től kezdve a török állam folytatja. Kukorica termesztési verseny. Kukorica termesztésünk színvonalának emelése, valamint a kukoricatermesztés körüli hibák kiküszöbölésénél nagy jelentősége van az egyes gazdák szakszerű példaadásának. Különösen nagy jelentőségű a kukoricatermés hozamának emelésében a megfelelő számú, de legalább háromszori kapálás. A földmivelésügyi miniszter a kukorica termesztésében példaadó gazdák jutalmazására kukorica termesztési verseny rendezésével bízta meg a mezőgazdasági kamarákat. A versenyben minden 100 katasztrális holdon aluli gazda részt vehet. A kamara területén a legjobb eredményt felmutató gazdák között 1 drb 600 P-s I. díjat és elismerő oklevelet, 12 drb 300 P-s II. díjat és elismerő oklevelet, 30 drb 200 P-s III. díjat és elismerő oklevelet, azonkívül a még jó munkát, végzettek között meghatározott számú elismerő oklevelet osztunk ki. A versenyre egyszerű levelezőlapon lehet jelentkezni a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamaránál (Kecskemét, Rákóczi u. 17/19.) folyó évi május hó végéig. Csakis olyanok jelentkezzenek, akik őszi szántásba vetették a kukoricát. PARK MOZI csütörtökön, fél 6 és féli 8 órakor Az öregek ifjúságukat látják viszont, a fiatalok saját életüket Lesnyalmott Száz csipogó Leány ad keretet ennek az üde történetnek. Szerelmes leányok, tavaszi állmok, szertelen jókedv, romantikus bohóságok! Főszerepben az olasz GRETA GARBÓ: ALIDA VALI Bevezetésül a legújabb UFA HÍRADÓ Európát a tenger felől védelmező Atlanti-sánc. A katyni erdő, ahol 12.000 lengyelt végeztek ki a bolsevisták. A pénztár délután 4 órától a közönség rendelkezésére áll. MAKÓI ÚJSÁG Nem szállítják le a kenyéradagokat Néhány nappal ezelőtt újból az a hír terjedt el, hogy a közellátási kormányzat az új termésig csökkenti a kenyér- és lisztfejadagokat. Tegnap délben illetékes helyen ezzel a hírrel kapcsolatban a következő nyilatkozatot adták: — Nem az első alkalommal terjedt el a hír, hogy a kenyér- és lisztfeladagokat csökkenteni fogjuk. Ezek a híresztelések részben, légbekapottak, részben pedig szándékos rosszakarat következményei. A kenyér- és lisztellátásban az új termésig semmiféle csökkentés nem lesz, mert a rendelkezésre álló tartalékgabonához mérten szabtuk meg a fejadagokat. A gondos és előrelátó gazdálkodás eredménye, hogy a kenyér- és lisztfejadagok továbbra ismegmaradnak, semmiféle csökkentéssel vagy leszállítással számolni nem kell. Azt is közölték ez alkalommal, hogy aliszt és kenyér minőségét állandóan ellenőrizik és mindazokkal szemben, akik a liszttel és a kenyérrel manipulálnak, a legszigorúbb módon eljárnak. Ki kezdeményezte a nyári időszámítást? Berlinből jelentik. A nyári időszámítás gondolata, mint a német lapok írják, Hubrecht hollandiai tüdőstől származik, aki 1784-ben írt hírlapi cikkében elsőnek pendítette meg az eszmét. A hivatalos világ és a közvélemény, azonban bolondságnak minősítette ötletét s kinevette a tudóst. Később mások is visszatértek erre a gondolatra, de épen olyan eredménytelenül. Ötven évvel ezelőtt néhány kisebb délamerikai állam kísérletezett ebben az irányban, de a kísérlet a köszönség idegenkedése miatt meghiúsult. Hasonló sorsra jutott 1907-ben az angol hivatalos körök kezdeményezése, amely a felsőház konzervatív magatartásán szenvedett hajótörést. Az első világháború idején azután komolyabban kezdték mérlegelni a nyári időszámítás előnyeit. Elsőnek 1916-ban a boroszlói főpolgármester kezdeményezésére Németország valósította meg és példáját több más állam is követte. A háború után azonban ismét helyreállítították az eredeti állapotot és csak évekkel utóbb tértek vissza megint a nyári időszámításhoz, amely azután a mostani világháborúban általánossá vált. A szegedi hámorai kerület textilnagykereskedőinek értekezlete A textilforgalom szabályozásáról megjelent 607.100/1943. K. M. sz. rendelet 7. §. (1) bekezdése a következőképen intézkedik: A „textilárugyárak (üzemek) az általuk előállított árút a Textilközpont által megnevezett kereskedőknek, iparosoknak, áruházaknak és szövetkezeteknek, a kijelölt textil-, árúnagykerskedők pedig a Textilközpont által áruellátásra hozzájuk utalt kiskereskedőknek és iparosoknak kötelesek — a megállapított mennyiségben, minőségben és időpontban— készpénzfizetés ellenében kiszolgáltatni. Az egyes árufajták elosztásánál egyik kereskedőt sem lehet a többi hátrányára előnyben részesíteni. A közellátási miniszter a textilnagykereskedő és a kiskereskedő, illetve feldolgozó iparos közötti forgalomban nem tervez továbbmenő megkötéseket, tehát nincsen arra szó, hogy kiskereskedőket, illetve feldolgozó iparosokat az árukielégítés szempontjából egyes nagykereskedőhöz, vagy nagykereskedőkhöz telepítsenek. A kiskereskedőknek és feldolgozó iparosoknak zavartalan áruellátása azonban kétségkívül kíván bizonyos szervezési munkát, ezért, a kamara a körzetébe osztott 85 nagykereskedői értekezlet iránt rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott, mert a kijelölt textilnagykereskedők csaknem teljes számban megjelentek. Az értekezletet dr. Demény Alajos főtitkár vezette, aki bevezető beszédében részletesen ismertette a textilnagykereskedőkre váró feladatokat. Különösen kiemelte azt, hogy a mai viszonyok között textil nagykereskedőnek feladatukat, a legnagyobb körültekintéssel, kell ellátniok, mert a textilnagykereskedők munkájának nemzeti szempontból s a belső nyugalom szempontjából is rendkívül nagy jelentősége van. Vázolta azokat a szempontokat, melyek a kamarátazoknak a kérelmeknek a véleményezésénél vezetni fogják, amely kérelmeket a textilrendelet 10. §-a alapján azok a textilnagykereskedők adtak be, akik egyben a kiskereskedést is folytatnak, vagy valamely kiskereskedéssel érdekeltségi kapcsolatban állanak. A textilnagykereskedők és a feldolgozó iparos érdekeltség megnyugtatása érdekében is szükséges azonban a textilellátás rendszerének kidolgozása, figyelembe véve azokat a szempontokat, amelyeknek követését a kamara részére a közeli lárrási minisztérium elírta. Közölte, hogy a kamara irodájának ebben a tekintetben tervei vannak, ezeket vázlatosan ismertette és kérte a megjelent textil nagykereskedőket, hogy a tervhez szóljanak hozzá. A megindult vitában részt vettek: Telek Andor (Hódmezővásárhely), Fedrik István (Újvidék), Imgrund Géza (Bácsalmás), Pintér József(Makó), Keting Lajos (Szeged), Dévald János (Újvidék), Bielik Kálmán (Békéscsaba), Berzsenyi Gyula (Újvidék), Farkas József (Budapest), Árvay József (Budapest), vitéz Kakuszy István (Szeged), dr. Krier Rudolf (Szeged), Perepatics Pál (Újvidék), Tobak Imre (Orosháza), Vers Lajos (Gyula) nagykereskedők. A vita eredményét a kamara főtitkára abban öszesítette, hogy a kamarakerületi textilnagykereskedők egy munkaközösségi irodát állítanak fel, valamennyi kikereskedőket és feldolgozó iparost a kamara kerületében kartotékoznak s a nagykereskedők a Textil központhoz havonta intézendő jelentésük másolatát az irodának is megküldik, amely jelentés alapján a kiskereskedőknek és feldolgozó iparosoknak történt kiszolgálást hónaprólhónapra a kiskerskedők kartotékára rávezetik. Ilyen módon akarják biztosítani azt, hogy a kiskereske 1943. május 13. dők kartotékára rávezetik. Ilyen módon akarják biztosítani azt, hogy a kiskereskedők és feldolgozó iparosok kiszolgálása arányosan, az illető kereskedő és iparos eddigi gazdasági súllyának megfelelően arányosan biztosítható legyen. Az iroda megszervezésével a kamarát bízták meg. Most búcsúzunk és elmegyünk... Új nótával búcsúztak a gimnazisták. Magyarabb, igazibb, őszintébb volt ez „ballagás14, mint az előzőek. Háborús idők hangja festett alá minden szót, háborúsak voltak a külsőségek, zeneszó és fáklya lángja nélkül, de a szív tüzének igazi lángolásával léptek át az életbe vezető küszöbön a gimnazisták. Meghatódva, őszintén, talán fájó érzéssel álltak sorba fekete magyar ruhában, hogy magyar szívvel, a régi idegen helyett új, magyar nótával köszönjék meg mindazt, amit nyolc éven át kaptak az iskolától. Molnár Kálmán állott először a fekete falanx elé, hogy igazgatójának köszönetet mondjon. A nagy utat, amit együtt tettek meg, nem üres szavakkal köszönte meg. „A hálakodás üres szavait most nem emlegetjük. Az igazi hála az életben, a munkában nyilvánul meg’*. Meghatóan szépek voltak dr. Tarnai László igazgató válaszszavai is, a szerető apa jó tanácsai. Mécsesnek állította távozó diákjait, hogy világítsanak, ha nem is az egész országnak de, legalább szőkébb környezetüknek. Jó osztályfőnökhöz, jó tanárokhoz méltóan búcsúztak Komáromi József és Mihalovits Andor. A hála itt is tettek ígéretében nyilvánul meg. Tudjuk hogy a zord idők egész embert követelnek. Mi ezt akarjuk magunknak kifejleszteni”. Gyönyörű gondolatokkal felelt erre Kovaik Antal a távozók osztályfőnöke. Mesélt az egykúrú hegedűről, szíve szeretetéről. Elmondta, hogy ezen a hegedűn ha haragot vagy örömet, büntetést vagy jutalmat muzsikált is ez mindig szeretett diákjai érdekében történt. A fallak között maradó diáktársaktól ifjú Lieszkovszky Vladimír búcsúzott időszerű szavakkal. A diákok nevében Szegedi Miklós mondott közvetlen hangú búcsúbeszédet. Az ünnepi szavak elhangzásaiután a Hősök szobrához vonulva énekelték a zöldgombos fiúk és lányok: Most búcsúzunk és elmegyünk a mi időnk lejárt. Itt hagyjuk Alma Materünk, inen dúlunk messze már . . . Studiosus. A KORMÁNYZÓHELYETTES ÖZVEGYE CEGLÉDEN Cegléd: Hétfőn délután Ceglédre érkezett vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes özvegye, hogy a most végzett önkéntes ápolónőket vizsgáztassa. Ezúttal harminchárom ápolónő tette le a vizsgát a Főméltóságú Asszony előtt. A város határában dr. Sárkány Gyula kormányfői tanácsos, polgármester fogadta és Pest megye nevében vitéz dr. Endre László alispán üdvözölte. A Főméltóságú Aszszony a vizsgák után személyesen írta alá az okmányokat és adta át az oklevelet az ápolónőknek. A Főméltóságú Asszony ezúttal már harmadszor vett részt Cegléden vöröskeresztes ápolónők vizsgáztatásán.