Makói Ujság, 1943. május (9. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-14 / 108. szám

2 mint a lelkészi és egészségügyi sze­mélyzetet. Javaslata értelmében a haditudósítók is a genfi Nemzetkö­­zi Vörös Kereszt védelme alá ke­rülnének. Mégis csak működik a Leipnik-féle műtalpgyár Megírtuk nemrég, hogy a polgár­­mester a Leipnik-féle műtalpgyá­­rat bezáratta, mert a műtalp fel­találójának nem volt iparengedélye a gyártáshoz. Ma mégis meg kellett engedni a gyár újból való üzembe helyezését, mert az iparjogászok ki­sütötték, hogy a Leipnik-cégnek van egy régebbi­ érvényes iparen­gedélye bőrgyártásra. Ennek alap­ján, mivel a feltaláló szabadalmát nekik engedte át gyártásra, mű­­talpbőrt is szabadon gyárthatnak az előző iparengedély alapján. Az ügy jogi részétől eltekintve közérdek az, hogy a valódi bőr­talphoz jutni nem tudó, szegényebb lakosság legalább műtalphoz jus­son. Ez az elgondolás késztette a­ várost is, mint elsőfokú iparhatósá­got arra, hogy a gyártást megen­gedje, illetve az elé akadályt ne gördítsen. anuntirtni itijurti ninitiynnmi­npiTr­i !— FELHÍVÁS! Tisztelettel kérem Csanád-Arad- Torontál vármegye összes hivatala­it, iskoláit, a magánhivatalokat és a hazafias közönséget, hogy a bir­tokukban lévő (padláson, pincé­ben) hánykolódó kiselejtezett papi­rost szolgáltassa be a pairolgyűj­­tőelepre, vagy értesítse a megbí­zottat, aki kiküld érte s készpénz­zel fizeti érte az álkormánybiztos által megállapítot­tra. Aki e felhívásnak eleget tesz, ha­zafiúi köt­el­ességének tesz eleget, mert mindenkinek tudnia kell azt, hogy háborút viselünk és külföldi­ről sem kapunk nyersanyagot. Kérésem ismétlése mellett marad­tam hazafias tisztelettel, a Magyar Papirosipari Nyersanyagbeszerző vármegyei bizományosa vitéz Csör­gő Gyula Makó, Szegedi­ u. 1. sz. Tetejon 351. — A múlt év közepén az ország­ban 293.000 magántisztviselő volt, melyből 97.000 nő volt. A nők arányszáma a vonalon is egyre nös­­­vekszik. 1933-ba­n­­az összes, tehát­­ 158.000 tisztviselőnek 25%-a, azaz 1 40.600 volt a nő. A tisztviselők fi­­i­zetése 1942-ben 650 millió* pengős volt, amely összegnek 28%-át­ kap­ták a nőtisztviselők, dacára annak,­­ hogy arányszámuk 1942-ben — mint a fentiekből kiderült — 33%. volt. 1 PARK MOZI| Május 14-től 18-ig, péntektől kedd­ | ig bezárólag, hétköznap* fél 6 és| | fél 1 8, vasárnap 2, 4, 6 és 8 órakor | Magyar film RÉGI NYÍR Zenés vígjáték. Főszereplői: Honthy Hanna, Simor Erzsi, Szi­­­­lassy László, Csortos Gyula, Va­ * szary Piri, Rajnay Gábor, Rózsa-­­ hegyi. Csikós Rózsi és a két Retkes:­­ Sándor és Ferenc Bevezetésül: Magyar Híradó Pénztárnyitás pénteken és vasár- ■ nap délelőtt 10, a többi napokon­­ délután 4 órakor. Az előjegyzett­­ jegyek­ fél órával az előadás két­ , hete előtt átveendők. MAJDI ÚJSÁG Május 10-től már beszámít a Juracsek-féle pontokba az igénybevett vágómarha Ahol csak gazdák közellátási és beszolgáltatási problémákról tár­gyaltak mostanában, mindig szóba került a szarvasmarhák beszolgál­tatásával kapcsolatban az a kíván­ság, hogy legalább tudnák be eze­ket a marhákat a Jurcsek-féle pontokba. Még határozott formát sem ölthettek azonban , ezek a kí­vánságok, a kormány máris intéz­kedett és pedig messzemenő méltá­nyossággal,­ úgy, hogy már most, május 10-től kezdve beszámítják az igénybevett szarvasmarhákat az­ 1943—44. évi beszolgáltatási köte­lezettség teljesítésébe a Jurcsek­­féle rend­eltben megállapított pont­szám arányában. Az erre vonatkozó kormányren­delet ma érkezett, meg a makói köz­ellátási felügyelőséghez. Egyetlen feltétele a­ beszámítás­nak, hogy az igénybevett vágómar­ha legalább harmadosztályú minő­ségű, vagy ennél jobb legyen. Arról, hogy a beszámítás és a gazdakönyvbe való elismerés, illet­ve jóváírás hogyan és mikor törté­nik, később fog a kormány intéz­kedni. Gazdaolvasóink tájékoztatására közöljük, hogy élősúlykilogram­monként 3 búzapontot ér a vágó­marha. Megkezdik az időszaki munká­soknak visszahagyott kenyér­­gabona elszámolását Emlékezhetnek rá gazdaolvasó­ink, hogy a múlt nyáron a cséplés alkalmával­ az ellenőrök az időszaki mezőgazdasági munkások pótke­­nyéradagjára bizonyos mennyiségű búzát hagytak vissza a gazdáknak azzal, hogy később el kell majd számolniok ezzel a búzával is, vaj­­­jon mennyit adtak ki időszaki mun­kásoknak , mennyi maradt meg bir­tokukban. Most kezdik az elszámol­tatást Makón, a városházán s a köz­ségekben is és be kell fejezni en­nek a hónapnak a végéig. A makói közellátási felügyelő­ségtől az elszámoltatásra vonatko­zóan ,a következő tájékoztatást kap­tuk: A termelőknek a községi elöljáró­ság által megjelölendő helyen és­ időben pontosan meg kell jelenni­ük és az elszámoláshoz magukkal kell vinniök gabonak­apjukat, a ház­tartásukhoz tartozó személyek ke­nyérgabonajegyét, a birtokukban lévő gabonaszelvényeket, váltószel­vényeket, pót­jegyszelvényeket. Az elszámolás megkönnyítése vé­gett jól teszik a termelők, ha gaz­dasági cselédjeik május, június, és július hóra esedékes kenyérga­­­bonajárandóságát, lehetőleg még az elszámolás előtt kiadták, hogy a ke­­nyérgabonajegyről levágott gabo­­naszelvényekkel számolhassanak el. Az időszaki munkások május, jú­nius és július havi szükségletének fedezésére szolgált kenyérgabonát a termelő továbbra, is visszatart­hatja,, ha a munkások kenyérgabo­najegyéről a megfelelő gabonaszel­­vényeket­ levágja és az elszámolás­kor a községi elöljáróságnál be­szolgáltatja. A termelőnél csépléskor vissza­hagyott kenyérgabonamennyiség 3%-át levonják, tehát neki csak a 3%-kal csökkentett mennyiségű­ kenyérgabonáról kell elszámolnia. A termelő az elszámolás megtör­téntét ,o­tthon alapjával igazolja és a beszolgáltatásra kerülő kenyér­­gabonát gabonalapjának felmutatá­sa mellett köteles a Hom­bár bizo­mányosnak vételre felajánlani. A beszolgáltatásra előírt kenyér­­gabonát az elszámolást követő 8 napon belül, de legkésőbb májusi 31-ig kell az illetékes Hombár bizo­mányoshoz beszolgáltatni. A Hom­bár bizományosok utasítást kaptak, hogy: a körzetükhöz tartozó min­den községben május 1­5-e és 31-e közötti időben hetenkint egyszer pi­aci napot kötelesek tartani s a megvételre felajánlott 2 g-n aluli gabonatételeket tartoznak a hely­színen azonnal átvenni. Az átvett gabonamennyiségről a bizományos igazolást ad, amelyet a termelői a községi elöljáróságnál haladék­talanul bemutatni tartozik. A kiskunhalasi cukrászok cukor-önellátása. Három hold földön mézciroktermelésre rendezkednek be. Most, hogy a közellátási minisz­ter legújabban kiadott rendelete a kettős ellátás megszüntetése szempontjából lényegesen csökken­tette a­ cukorfeldolgozó-iparnak, a cukrászdák és édesipari üzemek cukorellátmányát, különösen idő­szerűvé vált a mézcirok­ termelésé­­nek régebb idő óta vitatott kérdé­se. A kiskunhalasi cukrászok érdekes és figyelemreméltó kezdeményezést tettek most ebben a kérdésben. Már a múltban is panaszkodtak, hogy a részükre kiutalt ipari cu­kormennyiségből csak nagyon szű­kösen tudják ellátni a tényleges szükségletüket. Most pedig, hogy­ e tekintetben még kedvezőtlenebb helyzetre van kilátásuk, a kiskun­halasi cukrászok elhatározták, hogy a nyersanyag szempontjából rátérnek az önellátásra. Összeáll­tak és helybeli határban kibéreltek 3 katasztrális hold földet mézci­rok termelés céljára. Kiszámították, hogy közepesnél va­lamivel gyengébb termés esetén is annyi mézcirkot tudnak termelni, amennyivel az eddiginél bőségeseb­ben el tudják látni a saját c­ik­ fi Gödörben PÉNTEKEN EGÉSZ NAPON ÁT HALÁSZLÉ, ESTE HALVACSO­RA ! 1943. május 14. rászüzemeiket nyersanyaggal. Az az előnyük mindenesetre meglesz az önellátásból, hogy teljesen füg­getleníthetik magukat a központi cukorellátástól. Biztosak abban is, hogy a saját maguk által termelt mézcirok mennyiséget minden mennyiségben külön beszolgál­tatási kötelezettség nélkül, kor­látlanul használhatják fel. A kiskunhalasi cukrászoknak ezen érdekes kezdeményező tervüket az első világháború idejéből­­vett gya­­korlati tapasztalatokra építik. Ak­kor ugyanis Nagykőrösön és a kör­nyékén nemcsak a cukrászok, de a privát emberek is nagy mennyiség­ben termelték a mézcirkot és az abból főzött kristálycukorral látták el a magánháztartásokat is. A kis­kunhalasi kezdeményezés bizonyára érdekelni fogja a makói cukrász­ipart is. Mit tudsz az olajról? A világgazdaság egyik legna­gyobb, legféltettebb és legirigyel­­tebb kincse az olaj. Az elmúlt évti­zedek számos háborújának ritkás, vagy nyílt indító okai között első­sorban, szerepelt ez a folyékony arany, amely nélkül ma már egy, kis, primitív ország sem állhat fenn, hiszen a szén mellett ez lett a gépek, hajók, mozdonyok legfon­tosabb fűtőanyaga, nem is szólván arról, hogy szerte a földön sok­százmillió ember még most is pet­róleumot használ világítási célok­ra. Hézagpótló munkát végzett dr. Korponay Ede pénzügyminisz­teri titkár, amikor most kiadta 200 oldalas illusztrált könyvét. Végre egy magyar könyv, amely * megis­merteti velünk az ásványolaj év­százados történelmét és* ezzel kap­csolatban bemutatja a magyar ás­ványolaj feltárásának eseményeit és kifejti annak jelentőségét. Ez a könyv kiváló eszköz a ma­gyar nemzetnevelés céljaira és a szerző komoly, színvonalas, alapos munkájáért méltó a legteljesebb elismerésre. A magyar tanítóság lapunkra való hivatkozással köz­vetlenül a szerzőnél, Budapestről rendelheti meg a könyvet a 24.094 számú csekkszámlán. Egy kötet ára fűzve P 7.20, félvászon­ban P 8.60 20 % engedménnyel. Korzó Mozi Május 14, 15 és 16-án, pénteken és szombaton fél 6 és fél 8, vasárnap 2, 4, 6 és 8 órakor THEA VON HARBOU a „Hindu Síremlék’4 és sok más nagy film rendezőjének legújabb mesterműve: fehér nővél A mindvégig érdekes és lebilincse­lő mese párosulva a grandiózus rendezéssel, továbbá a legkitűnőbb német színészek művészi játéka avatják e filmet a legnagyobb si­kerű filmek sorába. A főszerepek­ben : Hertha Thiele, Th­eodor Loos, Erna Morena és Rudolf Klein Rogge Megelőzi: HÍRADÓ Pénztár pénteken és szombaton d. u. 4, vasárnap délelőtt 10 órától-

Next