Makói Ujság, 1943. május (9. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-15 / 109. szám

1943. május 15. a­i­r­e­k MI VAN MA? 1943 május 15., szombat. Róm. kath.: Bonifác. Prot. Bonifác. — Nap­kel 4 óra 26 perc­­kor, nyugszik 19 óra 28 perckor. —­­Hold kél 13 óra 14 perckor, nyug­szik 2 óra 7 perckor. — Gyógyszertári szolgálat. Ezen a héten a déli és az éjjeli gyógy­szertári szolgálatot az Apaffyi­­utcán Mathezer gyógyszertára, tartja.­­ A gimnázium maturandusai közül öten vizsgáztak az osztály­vizsgán kitüntetéssel. A makói gimnáziumban az idén 29 nyolcadi­kos állt rajthoz az érettségi ver­senyfutáshoz. Az elő­verseny az osz­­­tályvizsga volt. Kitűnt, hogy egyet­len diák sem bukott meg, ellenben öten kitüntetéssel állták ki a vizs­gát és pedig három leány és két fiú. Ezek: Döme Lívia, Ferenczy Judit és Nádas Olga, valamint Molnár Kálmán és L­e­­­p­n­­i­kér György. A lányok százszáza­lékos eredményt értek el, mert há­rom leány közül három vizsgázott kitüntetéssel. A fiúk közt még volt egy jeles, a hegedűjátszásban ki­tűnő Kiss Ernő. Hatan jó ered­ményt értek el, 17-en pedig egysze­rűen megfeleltek. Az írásbeli érett­ségi vizsgák 17, 18, 19 és 20-án lesznek, a szóbeliek pedig júniusi 7—10-ig. Érettségi vizsgaelnök! J­a­n­s­o­n Vilmos tanügyi tanácsos, középiskolai szakelőadó, a főigazga­tó helyettese lesz. — Áramszünet. Folyó hó 16-án, vasárnap reggel 5 órától 13 óra 30 percig áramszünet lesz a Széche­­nyi-tér északi oldalán. Deák Fe­­renc-u., gróf Apponyi Albert-u., Megyeház-u., Kazinczy-u., báró Er­­délyi-u., Tulipán-u., Királyhegyesi­­u. és a Vásárhelyi-utcákban és a környékbeli mellékutcákban. Ma­kói Villamos Telep. — Felfüggesztették a szegedi fű­­szerpaprika termelők szövetségének önkormányzatát. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: A földmivelés­­ü­gyi miniszter a Szeged és Szeged­vidéki Fűszerpaprikatermelők Szö­vetségének­ önkormányzatát a bel­ügyminiszterrel egyetértve további intézkedésig felfüggesztette, a szö­vetség ügyeinek igazolásására Ma­­gyary-Kossa Aladár m. kir. mező­­gazdasági kísérletügyi titkárt mi­niszteri biztosul kirendelte és egy­idejűleg bizottságot alakított. — Mitől fejlődik a növény gyö­kere? Sok növényt, ősidők óta nem magról, hanem dugványról szaporí­tanak, azonban a dugványok egy része igen nehezen ver gyökeret. Évszázadok óta különböző anyagok­kal és eljárásokkal kísérleteznek, hogy serkentsék a dugványok gyö­kérfejlődését, de csak most sike­rült megállapítani, hogy mi az a nö­vényi hormon, ami a gyökérfejlő­dést elősegíti. Egy frankfurti nö­­vényvizsgá­ló intézet most kémiai úton állítja elő a Belvitan nevű növekdési hormont ezzel a leg­rosszabb talajviszonyok mellett is sikerrel jár a dugványnevelés. — Anyakönyvi hírek. Elhaltak: Elek Pál (Zrinyi­ u. 27.) 83 éves, Kiss András Lajos (Megyeház-u. 27.) 58 éves és Deák Ferenc ka­szaperi lakos 19 éves korában a kórházban. ! Aki biztosít, segélyezésre nem szorul még akkor sem, ha termését el-­­pusztította a jégverés! MAYUI ÚJSAG A magyar katonaeszmény és a hősi élet­­szemlélet szolgálatában rendezi meg az ifjú­ság az 1943. évi „Levente-napokat". A levente hadiárvák fogadalomtétele. Ez évben május 15. és június 20-ai közötti időben rendezi meg a le­­venteifjúság az ország valamennyi hegységében a „leventenapot". Az idei „leventenapok’1 a magyar ka­tonaeszmény és a hősi él­etszemlé­­let szolgálatában állanak és művé­szi megnyilatkozásaiban a népi szellemiséget sugározzák. A leven­tenapot’1 maga a levente­ if­júság rendezi. Levente-istentiszteletek vezetik be országosan a leven­tenapoka­t, amelyeknek középpontja a hősi em­lékművek előtt rendezendő rövid, lélekbemarkoló ünnepség, mely a hősi eszmény és a hősi életszemlé­let szolgálatában áll. Az ünnepségeket a Hősi emlék­művek megkoszorúzásával kezdik. A koszorúval, amellyel az ifjúság a hősi halottak emléke előtt tiszte­leg, hadiárva, vagy olyan levente helyezi le a Hősi emlékműre, aki­nek apja a harctéren küzd és ő maga kiválóan teljesíti leventekö­telességeit. Az ünnepség keretében avatják fel a folyó kiképzési évben leven­tesorba kerülő újoncokat. Ugyan­csak a Hősi emlékmű ellőtt megren­dezett ünnepség keretében adják át a hadiárva leventék részére rendszeresített ,,hadiárva levente­­jelvényt". Falusi virágoskert Óvoda-riport a csanádpalotai ma­gyar palántákról. Ha a napi gondok és életlehető­ségek fürkészésével megy el az em­ber valamelyik óvoda mellett, bi­zony eszébe se jut, hogy milyen örömmel telített apró lelkek zsi­­bonganak az épület belsejében. Fogalmuk sincs arról a nemes, szinte emberfeletti munkáról, me­lyet egy-egy óvónő végez az apró­ságok lelkének finomításával, jóra intésével és növelésével. Hogy er­ről némi képet kapjunk, benéztünk Csanádpalota I. számú óvodájába, hol Czégényi Júlia végzi a ma­gyar jövő palántakertjében a ker­­í­tészeti munkát. Ebédhez készülnek.­­ Meglátva a rengeteg apróságot,­­ kik jelenleg a padban ülve szóra-­­­koznak, első kérdésem, hogy há-­­­nyan vannak ezek az ember-palán-­­­ták? — Fiúk és lányok, hetvenen. Ési­­ jelenleg ebédhez készülünk. Kissé meglepődök az adott vá­laszra. — Hogyan, hát itt is ebédelnek­­ ezek a kicsikék?! — Igen — mondja Czégényi Júlia kisasszony — akiknek odahaza hi­ányos a táplálkozásuk s akiknek nem kellő a súlygyarapodásuk, azoknak itt főzünk, hogy elősegít­sük a fejlődésüket. És a konyhára vezet, hol látom, valóban nagy a sürgés, forgás, mert két háziasszony és egy segéd­kező leány foglalatoskodik a tűz­hely körül. A mai ebéd, tájékoztat Czégényi Júlia, zöldségleves és zsírbasült, cukros fánk. És a legháziasabban előállított ételek párolognak, amin aztán már nem csodálkozok, mert a főző sze­mélyzetet látva, el kell ismernünk, hogy ezek az asszonyok minden Mint ismeretes, a honvédelmi mi­niszter „Apámat adtam a Hazáért" feliratú megkülönböztető és kitün­tető hadiárva leventeje­lvényt rend­szeresített a hadiárva­ leventeifjak részére, akiknek édesapja a jelen­legi világháború alatt a Hazájáért hősi halált halt. A jelvénnyel ellátottak a Levente és az iskolai életben előjogokat élveznek. A kitüntetett hadiárvák, a leven­te Hírközpont jelentése szerint a jelvény átadásakor közösen egy­szerre fogadalmat tesznek: „Apám! Te aki életedet áldoztad édes Hazánkért, minden magyarok­ért, családokért és miérettünk, hallgasd fiad. Fogadom, hogy mindenkor, mindenütt és minden körülmények között életemben és halálomban méltó maradok Hoz­zád". A leventenapokon a leventék legszélesebb tömegeinek bevonásá­val ü­­nnepélyes keretek között tö­megsportversenyeket és tábortüze­ket rendeznek. Levente küldöttségek keresik fel az ünnepség előtt, mindkét világ­háború hősi halottainak legköze­lebbi hozzátartozóit és a fronton küzdő honvédek családjait, hogy szeretettel hívják meg őket az or­szágos leventeünnepélyekre, étel-illatot és ízt úgy megadnak a kezük alól kieerülő ételeknek, ame­lyekből­­— magam is tapasztaltam — semmi se hiányzik. Ha az óvoda zárul, nyílik a napközi otthon! És az óvónők munkáján gondol­kozva, ismét kérdezek. — Mikor zárul az óvoda? S csaknem ilyen választ kapok. — Mikor a napközi otthon nyí­lik. — Mikor a napközi otthon nyílik. Járatlan vagyok e téren, így ér­deklődök. — Mi az a napközi otthon? — A napközi otthon tart június és júliusban, mikor a legnagyobb munkaidő áll. Ilyenkor aztán szá­j­zon felül van a létszám. Itt foglal­­­­kozunk a gyerekekkel, hogy szüleik nyugodtabbak legyenek. I És megértve a nemzetnevelő, ne- I mes munkát, elköszönök. Szerető szív és finom lélek kell ide. I S az óvoda kapuján kiépve, el­­f gondolkozok. — Istenem, milyen szerető szívek és finom lelkük lehet azoknak a Czégényi Júliáknak, akik a magyar jövő útját már ott elkezdik egyen­getni, ahol még csaknem értetlen az emberi koponya, amikor még ti­pegve jár a parányi ész és nem vi­gyázva, kárt is tehetne önmagában az óvódás gyerek. S várjon, a szü­lők szemében megvan-e a kellő ér­téke ennek a nevelő munkának, melyből — mondhatjuk — fele­részt átvesznek e munka szorgal­mas művelői, az óvónők. Én azt hi­szem,­­ meg kell, hogy legyen a mun­ka értékelésén kívül még a hála és megbecsülés jele is, mert hiszen itt a szülők féltve őrzött gyerme­kének a neveléséről van szó és cse­lekedet egyaránt, amihez nagyon sok jó szívű és megértő Czégényi Júliára van szüksége ennek a sír­­vavigadó magyar társadalomnak. Asztalos P. Kálmán: — Romlik a levegő tisztasága? A tudományos világot régóta fog­lalkoztatja az a probléma, hogy a növekvő gyáripar, ami a nagyvá­rosok környékét füsttel, gőzzel és sokféle mérges gázzal árasztja el, anyira beszennyezi a légkört, hogy a lakosság kénytelen állandóan romlott levegőt szívni. A legtöbb kulturállamban a régóta működői talaj és vízkutató intézetek mellett ma már levegőkutató intézetek is működnek. Ezeknek a tudományos intézkedéseknek az a feladata, hogy figyelemmel kísérjük: vájjon az iparosodás következtében nem rom­lik-e a levegő tisztasága. A berlini dr. Konrieh-féle levegőkutató inté­zet vizsgálatainak eredményét ér­dekes tanulmányban adta most köz­re, amelyből kitűnik, hogy Európa nagyvárosainak levegőellátására­ tanácsos legalább olyan nagy gon­dot fordítani, mint az ivóvíz ellá­tásra. A tanulmány azonban nem látja sötétnek a nagyvárosi lakos­ság helyzetét e tekintetben és ki­mutatja, hogy megfelelő védőberen­dezésekkel elkerülhető, hogy a gyár­telepek megmérgezzék a nagyváro­sok levegőjét. — Lövik Károly: A préda. A szá­zad­forduló irodalmi életének érde­kes, kiváló alakja Lövik Károly.. A préda hőse egy szerelmes asszony, aki a boldogságot keresi. Azt hiszi, reméli, szeretet, hűség, gyengédség pótolni fogja a szenvedést, de a szívet nem lehet megcsalni, hiába az észnek igyekezete, követeli a maga jogait. Szép, érdekes, művészi írás Lövik Káro­lynak ez a regénye. Művészi kép abból a szép békevi­­lágból, amire már egyre kevesebben emlékeznek, amit nemsokára már csak nagy írók munkáiból ismer a történelmi korok megtépett lelkű embere, akinek ágyúdörgés közepet­te olyan kevés ideje maradt­ arra, hogy lelke rezdülésére figyeljen. 3 Európa legmagasabb telefonállomását átadták rendeltetésének Münchenből jelentik: Európa legmagasabb telefonállomását, a­ Zugspitze havas ormán most adták át a forgalomnak. A felhőkbe nyú­ló telefonállomás érdekessége, hogy felszerelése és­­ üzembehelyezése rekord­hosszúságú ideig, 43 eszten­deig tartott. Már 1900-ban megkí­sérelték, hogy felszereljék a telefon­­veztéket, de sorozatos viharok és­ néhány villámcsapás megakasztotta a munkát. Egy ideig csak elméleti számításokat folytattak, hogyan le­hetne az elérhetetlen magasságot telefonhuzalokon keresztül megköze­líteni, de a természet bosszúálló elemei minduntalan megakadályozz­­ák a terv megvalósítását. 1929-ben az AEG megbízást ka­pott olyan kábelvezték konstruálá­sára, amely a hegycsúcs sziklás terepének megfelelő. Szó sem lehe­­­tett természetesn arról, hogy a ká­beleket a sziklák belsejében vezes­sék, hanem a hatalmas bazalt­fa­lakba vert acéltámasztókon kel­lett méterről-méterre előretörni. A fémtámasztók elhelyezése fokozta a villlámveszélyt, ezért különleges­ szigetelőberendezéseket kellett épí­teni. A vezeték fölött kb. 30 centi­­méternyire külön villámhárítóhu­­zalt szereltek fel. Ez a villámhárí­­tókábel erős acélsodronyból ké­­­szült. Ilyen elővigyázatossági intézke­dések mellett lehetővé vált, hogy a Zugspitze állandó és zavartalan összeköttetést kapjon a külvilág­gal, ami annál is fontosabb, mert a hegytetőn meteorológiai figyelő­állomás van s a távbeszélő segítsé­gével az időjárásjelentéseket azon­nal tovább tudják adni. MWM­MM­HWMWMNMMMianM9ffAnMNMMnB­t

Next