Katolikus Gimnázium, Máramarossziget, 1900

. Ezen szempontból tehát az lenne a kérdés, miként ha­tott közre Magyarország történelmi léte egész folyamában Európa politikai bonyodalmaiban és művelődési mozgalmai­ban ? Követnünk kell a hazai történelem fonalát és keres­nünk az összefüggést, a kölcsönhatást, az érintkező pontokat, melyben a magyar történelem eseményei és Magyarország művelődési viszonyai az európai államok politikai fejlődésé­vel és kultúrviszonyaival, irányzataival vannak. Vizsgálnunk kell és pedig elfogulatlanul, olyan-e ez az összefüggés, ez a kölcsönhatás az európai és hazai történelem egyes kor­szakaiban, egyes nagyobb jelentőségű mozzanataiban, mely azt bizonyítaná, hogy nemzetünk az illető viszonylatban ama nagy egyetemes czél, az emberiség közjavának előmozdítá­sára érvényesült, vagy éppen ellenkezőleg az általános jólét és szellemi előhaladás gátjául szolgált. E részben különös fontossággal bír az európai államok hatalmi súlyegyénének mindenkori ingadozása, változása és hazánknak, mint ezen rendszer egyik tényezőjének közrehatása a hatalmi viszonyok alakulására. A politikai egyensúlynak, mint az államok és nemzetek békés együttélése biztosításának gyakorlati alkalmazása, mi­ként a történelem bizonyítja, épen nem új keletű , kisebb államok az önvédelem közös érdekéből mindig szövetkeznek túl hatalmassá vált szomszédjuk ellen és e czélra iparkodnak egy másik, szintén hatalmas állam szövetségét megnyerni. A görög államok folyton váltakozó csoportosulása a hege­mónia meggátlására s a nemzeti érdek ellenére való szö­­vetkezések Perzsiával, a hatalmi egyensúly fentartására való törekvésben leli meg magyarázatát. De amióta Sully, IV. Henrik franczia király minisztere, a habsburgi ház fenyegető túlhatalmának korlátozására Francziaország érdekében az európai hatalmi egyensúly elméletét és elveit kifejtette és rendszerbe foglalta, azóta az államok alakulása és fejlődése Európa éber szemei előtt ezen egyensúly féltékeny szem előtt tartásával, mindnyájuk közös és állandó s most már

Next