Református Gimnázium, Máramarossziget, 1861
MÁRAMAROSMEGYE RÖVID FÖLDTANI ÁTNÉZETE, P. SZATHMÁRY KÁROLYTÓL. Mó Máramarosmegye földtani tekintetben egyike Magyarország legérdekesebb megyéinek. Úgy a viz okozta (neptunisch), mint a kitörési (eruptiv) képleteknek kevés oly jelenségök van, miket itt érdekkel tanulmányozni nem lehetne. Őshegyei a megye délnyugati részén terülnek el. Ilyenek a borsavidéki hegyek a 6800' Pietroszával, mely sötétzöld csillámpalából áll, s közeiben ősmeszet (fehér márványt), szövegében arany- s ezüst-gazdag kovandokat (Kiese) és fényléket (Glanze), vörös- és barnavasat mutat fel. E hegyláncz Bukovinának vonulva, oly tömböt képez, mely négy országnak szolgál határul, s völgyeiben három nagyobbszerű folyamnak (Tisza, Pruth, Besztercze) ad rétest. A Tisza menetét eredetétől kezdve csaknem a megye székhelyéig átmeneti hegyek követik, melyeknek kovag szirtei itt ott gyönyörű látványul tűnnek ki, rétegeikben szegényebb vörös vasat s vaspatát, agyagpaláikban mészpat között a kedvelt máramarosi gyémánt jegeczeit rejtve. Másodképleti hegyek is több helyütt tűnnek fel, így Bolhánál, hol egy durvag hegy (Trachit) kitörése juraképlettel egyenértékű (aequivalens) hagymeszet tölt fel, melynek csaknem egész tömege kárpáti furotkákból (Terebratula carpatica) s a félék és amnon szarvak (Pecten et Ammonites) csinos magvaiból állnak. Uglyánál ugyancsak másodképleti hegyekben csinos márványfajok tűnnek fel, valamint a Taraczvölgyén, hol, a Pesten építkezésre használt veres márványnál semmivel sem alábbvaló lenne nyerhető.