Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)

1848-03-20 / 2. szám

rek mennek elterjedhetnek, minő hírünk szólhat néhol az or­szágban képzelhető. Szarvas, s még nehány város az alföldről fel irt a k. b. n. választmányhoz, s azon esetre, ha Pesten a szabad­ságot, vagy a márczius 15-diki mozgalmak eredményeit ve­szély fenyegetné, honfiúi kötelességüknek nyilvánítják azt minden erejükből, mivel csak bírnak megoltalmazni. Tegnap reggel a választmányt egy az Országgyűléstől megbízott fényes küldöttség lepte meg. A küldöttség szónoka a városháznál olly magasztos hangulatban adta elő a posonyi és bécsi eseményeket, hogy a gyülekezet közöl sokan öröm könyeket sírtak. A küldöttség meggyőzetve arról, hogy itt a rend a szabadság érdekében teljesen biztosítva van, hivatását bevégzettnek jelentő. Délután ment végbe a rögtönözve felállított őrsereg első szemléje. A néhány ezerre menő fegyveresség a főváros népe előtt elragadtató látványul szolgált... A conservativek megbukta után az anyi jó és szép elem, melly a hazában veszteglő helyzetbe volt kényszerítve, hirte­len sarjadzott fel, a merre csak tekintünk szemeinkben az új­jászületés jelenségei tűnnek fel. Marczius tizenötödike , ha azon eredményhez , mellyet elért, nem is jutott volna, nagy és nevezetes nap leendett.. E nap experimentum volt a fővárosi nép véleménye kitudására. A kifüggesztett tizenkét pontokat egyhangú helyeslés követte. S egy bátor fellépés, m­elly mindannyiszor meg fogna újulni a hányszor a nyert eredmények alkalmazásakor, a bukott párt akadályokat akarna elögördíteni.1. Mert lelkesült, mert küzdött, és mert győzött. S ha kelle, készen vala ontni vért! Szabadság, és jog annak hősi bére , Ki férfi karral áll föl védletére. A legmagasb, a sajtó óriása , Övé, és igy övé a diadal; A nép nevében zengjen hát az ének, A nép nevét hirdesse most a dal! Egy ezredig neveden volt ezen nép; A történet könyvébe e napon lép! Eddig könyvvel s vérrel irta tettét, A történetnek nagy könyvébe be; Azért mosódtak el lapján betűi, Azért nem volt még a népnek neve. Két szó elég lesz most örök nevére: Sajtó szabadság let küzdelmi bére.­­Garay János: A marczius 15.ki nép. • Ez Iicit a nép, mellyről megvetve mondták, Hogy nincs benőve feje lágya m­ég? Hogy járszalag nélkül nem bir megállni, Hogy lelke nincsen , szive nincs elég ? Ez-e a nemzet, mellyről azt mondátok, Hogy nincsen rajta más, csak istenátok? Nem , nem ! ti még e népet nem láttátok! Avvagy ha úgy, megkáromlálok azt ! Mellyel miként ezt, hánja szent szerelme És a szabadság szelleme gyulaszt: Oh azt magára bátran hagyhatjátok! Az nélkülözni fogja járókátok ! Járóka avvagy járom : egyaránt nyu­g, Mert mind a kettő egyaránt igáz; Emez a népet gyermekké törpiti, Amaz embert is barommá aláz! Gyermekkel, bábbal játszatok ; igátok Barmaitoknak számára tartsátok! Jogot e népnek ! mert mint férfi vivőit, kezébe fegyvert, fejére babért! A’ minister elnök— mindenesetre csak a’ rendkívüli kö­rülmények tekintetbe vételével még az előtt, hogy a’ kabine­­tet megalakította volna, már hivatalos körlevelet intéz a’ ha­tóságok elnökeihez — A’ pillanat ollyan, mellyben minden jó honfinak szoros kötelessége a’ ministerium állását minden mó­don könnyűvé tenni — E kötelesség ki terjed azokra is, kik a’ jelen ministerialis combinátiot részükről, vagy kevésbé liberá­lisnak, vagy tán nagyon is annak tartják. — Polgártársak, most még előbb csak arról van szó, hogy a’ felelős ministerium rendes működésbe, életbe, gyakor­latba és szokásba jöjjön — s az újabb alakú alkotmányos élet normális állapot legyen! — A’ körlevélben a’ felelőség elvének a’ hatósági elnökök­re tett kiterjesztését első tetleges lépésnek látjuk a’ nélkülöz­­hetlen központosítási rendszerhez. A’ centrálisaim ellenségeinek, kiknek egyetlen mindene­setre alapos argumentuma, miszerént a’ Bécstöl függő, az or­szággyűlésnek pedig nem felelős magyar kormánynak több ha­talmat adni nem lehet e’ perezben teljesen ledőlt — A’ kérdé­ses körlevél következő. Miniszerelnöki körlevél, i-ső szám. Tisztelt törvényhatósági elnök úr! Az ese­mények rendkívüli gyorsasága miatt, még talán szét nem küldhe­tett k. k. körlevél hiányában , a mellékelve olvasható nádorfőher­­czegi kinevező iratra hivatkozva : első és haladéktalan kötelesé­­gemnek tartom a’ törvényhatóságok fejeit, elnökeit, és igy önt is , uram , ő Felsége nevében , ’s a’ polgári hűség kötelességeire hivatalosan felhívni és megbízni, hogy a közbéke és nyugalom fentartására minden tekintélyöket, hatásukat, alárendeltjeiket ’s eszközeiket erélyesen felhasználni ’s az erőszakos és ingerlő eljá­rásokon kívül minden segédmódokat igénybe venni , — a’ csend és népkedély bujtogatóira, és a­ most még fennálló viszonyok ne­­táni tapodóira nézve pedig a törvények rendeletét szigorún alkal­mazni siessenek; nehogy ministérium és országgyűlés, mint az át- 6

Next