Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)
1848-04-22 / 33. szám
Szombat 33. szám. Pest, április 22. 1848. Nem kell táblabiró politika. . April 10. kezdve e lap hetenként hatszor egy középnagyságú ivén fog megjelenni, és posta utján is megrendelhető. Előfizetési ár: April 10-kétől junius végéig, Budapesten, házhozhordással 2 ft. 30 kr., vidékre postán borítékban 3 ft. 30 kr. April 10. September végéig félévre : Budapesten 5 ft. Vidékre postán borítékban 6 ft. April 10-étől december végéig három évnegyedre: Budapesten házhozhordással 6 ft. 30 kr., vidékre postán borítékban 8 ft. Budapesten egy pengő forintjával, egy hónapra szóló előfizetést is elfogadunk. Hirdetésektől egy háromszor hasábozott sorért, vagy ennek helyéért 3 kr. pp. fizettetik. Azon pillanatban, hogy lapjaink iránya tárgyában néhány észrevétel leírására készülnénk, baráti kézből e következő levelet vesszük. Polgár szerkesztő ! Itt vagyok Pesten egész terjedelemmel. Tegnapelőtt sok sürgetés után végre megnyertem az engedélyt Bécsbe visszamehetnem, de ön tudhatja , hogy én a dacz embere vagyok, hogy dicsőségemnek tartom az , azértis párthoz tartozni. És azért ahelyett, hogy Bécsbe mentem volna, Pestre rándultam. Kilépve a hajóból, mint afféle vidéki levelező, elindultam önt szállásán felkeresni. Ott azonban azt az utasítást kaptam, hogy ön ilyenkor rendesen a körben szokott lenni. Egy barátom szívességéből mint vendég felvezettettem magamat. A kör csinos , s mióta ott a kalapot nem kell levenni, inkább club-szerű. Amint beléptem, hatalmasan disputáltak — barricad, respublica, lámpás, guilottin csak úgy járta, mintha a csáky szalmája lett volna. Ön, ki jól tudja, minő gyerek vagyok, képzelheti, mennyire elememben voltam. Mint szerettem volna részt venni a disputatióban, de hiába , ha az embert nem ismerik, az nem megyen. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy ön ellen sok szó emelkedett. Míg Posonyban s Bécsben voltam, azt hittem, hogy a Marczius tizenötödike tulajdonkép nem is más mint az átalános közvélemény legigénytelenebb orgánuma. Én féltettem önt, mert jaj azon journalnak, melly ellen senki sem szól. Ön lapja kicsiny; eszméit csak úgy oda vetve, sebes futtában, és rögtönözött modorban terjeszti. Ön,tréfál mig ellenei a másik oldalon nehéz fegyverekkel akarnak csatázni. A fődisputáló egy középkorú férfi volt. Nevét bár sokaktól kérdeztem, senki sem tudta megmondani. De ha látni fogom, rá ismerendek, mert a rezszíne az udvariasság korlátain túl barna volt. Ezen férfiú ön elveinek nagy ellensége lehet. De az ön érdekében könyörögni fogok a mindenható zsámolya előtt, hogy a jó szerencse önnek minél több illy ellenfelet adjon. Ezen férfi a Marczius tizenötödiket meg akarja buktatni. Ám tegye. Ha azt hiszi, hogy ezen lap a közügynek, bármiben is árt, a buktatásban csak polgári kötelességének tesz eleget. De hinné ön, hogy a férfiú, s illetőleg polgártársunk, czélja elérésére mellyik utat akarja választani? Ön nevetni fog, s nekem nem fog hinni. Azt ígérte, hogy ön ellen agitálni fog. Barátait és ismerőseit a capacitatio útján arra kirondja, hogy ön lapjára azok közül senki elő ne fizessen. Ah, ha önnek minden városban akadna egy ilyen jótékony ellensége! — Ön nagy erővel bírna, ön sok jeles dolgozó társat szerezhetne össze, kevés idő múlva Magyarországban a radical-párt consolidálhatná magát. Tisztelt ismeretlen. Komolyan hiszi ön azt, hogy egy lapot úgy lehet megbuktatni, ha arról sokat, s mentül szenvedélyeseket beszélnek ? A lap akkor bukik meg , ha róla senki sem beszél. Meg fogom önnek mutatni e férfit, ha az utczán találkozunk vele. Addig is elhatároztam magamat előtte, mint ki pártunknak olly nagy szolgálatot készül tenni, ahányszor találom az utczán mindig kalapot emelni. De hát mi kifogások lehet ön ellen. Ön bántja a ministériumot. — Ön a bizodalmatlanság szikráit hinti, ön ellenük rendszeres oppositiót formál. Meglehet nem sokat értek a dologhoz, de én mindezeket ön lapjaiból kiolvasni nem tudom. Más tán jobban lát. Önt intimidálni akarják. De felteszek önről annyit, hogy ismerendi azon tacticát mint kell tisztán radical lapot szerkeztem, ön tudni fog úgy írni, hogy barátjai megértsék, de ellenségei egy szavába se kaphassanak bele. Azt mondják, ön nincs megelégedve a ministeriummal. Hogy ne volna ön megelégedve. Midőn én is megnyugszom bennök pedig én önnél legalább kilenczven perczenttel radicalisabb vagyok (?) Én magam annyira megvagyok elégedve velük,hogy példának okáért,ha a vak sors szeszélye engem tett volna magyar királynak, én is épen őket neveztem volna ki. Ugyan kit is mást. Hanem azért részemről a ministeriumot egyátalában nem tartom ollyan, ne nyulj hozzám virágnak, mellyhez még a szó se férjen. Vége van már azon időknek , mellyben a hatalomnak nymbuszra volt szüksége. A nymbusz most az argumentum, mellyen a sophismáknak és elmésségeknek meg kell törniük. A ministerium akkor erős, ha jobbról balról szüntelen a leghevesb megtámadásnak van kitéve, küzd és folytonosan győz. A ministerium , nem táblabiróság, vagy ülnökség, nem prépostság vagy püspökség. A ministerium folytonos harcz. Legelső s legutósó, legkisebb és legnagyobb szolgája az országnak. Bennök minden embernek szabad hibát találni. A ministerium tettei egy politicai műkiállitás, politicai dráma, mellyben a darabot szintúgy mint a szerepvivőket egyiránt mindenki megbírálhatja. Szabad mindenkinek amint teszik tapsolni vagy fütyölni. Karzat földszint, páholy gondol, tesz, úgy amint nekik tetszik. Én azon, hogy némellyek az ön lapjából ministérium elleni bizalmatlanságot olvastak ki, a szó teljes értelmében megbotránkoztam. A Marczius tizenötödike előttem profondement ministeriel. Még azt is hallottam önről, hogy annak idejében guirolianus is volt. Ön s a többi ministeri lapok között más különbséget nem látok, minthogy ön a ministerium némelly hibáit megróva, a többi jó tulajdonságokat mintegy felteszi, míg a többiek a jó tulajdonságokat emelik ki, a hibákat pedig elhallgatják. Azon barna férfiúval egy vörös tollas kalapu , hoszú magas ember disputáit legtöbbet. Úgy látszik az igen jó barátja önnek. Alig várom, hogy önt, elvbarátomat láthassam. Ön tapasztalni fogja, hogy mi ketten hamar jó barátok leszünk, s köztünk arra, hogy egymást szeressük , nem sok czeremonia szükséges. Legyen ön ma este a körben. Pest april 22. 1848.Nagy Gedeon. Pest april 21. A N. U. marcz. 31-ik számában ezeket olvassuk : Az emberiségnek néhány gyáva szörnyei, gyakran óriási történtekkel töltik be a világesemények lapjait... Illy gyáva szörnyek merészkedtek föltámadni ellenünk is!... s aljas lelkületűk mocskáról szürkült egérkint rágódnak szabad-