Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)
1848-06-19 / 82. szám
„Íme lássátok, mit mond egy magyar lap Magyarország fővárosában, Budapesten! hát, ezen ministérium alatt akarnátok e lenni, mellyel saját párthívei is elégületlenek.“ Az eset lehet igaz. De kérdjük , nem lehet e fordítást csinálni bármelly lapból, magából a hivatalos Közlönyből is, hogy azt kihagyatott szavak, öszveszedett kitételek által az illyr vagy szász antinationáli érdek felbőszilésére használni ne lehetne? nem lehet e magából a szent írásból venni ki (oly periódusokat, melyek magokra — többiekkel egybefüggés nélkül — az apostolokat Izrael karjaiba döntötték volna ? nem lehet e Krisztus tanulásaiból elszakasztani szavakat, mellyekért az isten fiát, ördög szülöttjének tarthatnék ? Csak hidegen nézzétek a tárgyakat és lehetlen , hogy nekünk igazat ne adjatok, lehetetlen, hogy demonstratioitok ezen indokát tovább pengenétek. Második fővád : „a Marczius kikürtöli, hogy az önkéntesek rendezése elhibázott, hogy a nemzetőrség épen nincs rendezve, hogy nincs fegyverünk, nincs pénzünk, szóval hogy — gyengék vagyunk, s ez által — t. i. gyengeségünk tudatosa által — elleneinket merészebbekké, elhízottábakká teszi, a lázadásnak szilárdulását elősegíti.“ Igaz, a Márczius elmondd a fennebbieket mind, és hála istennek — minden hiúság nélkül mondhatjuk , — kikürtöléseinek lett is némi csekély része abban, hogy önkénteseink elrendezésére javítás történt, hogy fegyvereket kaptunk, hogy a nemzetőrség elvégre organizáltatik, stb. Az igaz, hogy kikürtölt gyengeségünket az ellenség is megtudható, mert bizony mi nem kértünk Ibjónk vevőitől bizonyítványt, mellyel kimutathatták volna, hogy ők nemcsak magyar érzelműek, de sőt bizalom szavazók, és nemcsak bizalom szavazók, de pláne nemzeti gyengeségünk osztály részeseti is. Ez lehet, hogy rettenetes bűn volt, csak azt szeretnék tudni, mi módon lehetett volna és mimódon lehetne a sajtónak, fogyatkozásainkat és gyengeségeinket csak miniszereinket, és e fogyatkozások , és gyengeségekben sínylő polgártársainkat tudatni. Csak nem hiszi valaki, hogy a Marcziusnak 2000 példányait mind a ministériumhoz kelle küldenünk ? Vagy tán azt fogja valaki tanácsolni, hogy a szerkesztő és dolgozó társai mindennap processsel járjanak egyik ministertől a másikig, megsúgni nékik egész titokban , hogy ,,polgárminister“ az önkéneseknek nincsen csizmájuk, de pszt! nehogy az illyt meghallja; a nemzetőrségnek nincs lőpora, puskáinak kakasa pedig csak csigákkal húzható fel, de pszt! nehogy Jellacsics fülébe hasson a csütörtök; a camarilla pedig ugyancsak dolgozik az unió ellen, de pszt! nehogy Salmer vagy Rosenfeld róla értesüljön! Mi ezeket polgárminister csak önnek mondjuk; e titkunkat csak ad fi del es manus m i h i s t e r i a te s teszszük le, de pszt! nehogy valaki meghallja!!! Perse, hogy ilyen eljárás mellett gyengeségünk Jellacsics elött titok maradt volna, s iszonyatos erőnk képzeletében, szőrzsákba ültötte és mellét verve jött volna Budára , pártos fejét maga előtt vitetvén Gayval, ki a magáét hona alatt hozta volna. Ez minden esetre igy történik, ha az az átkozott Pálfi és Csernátoni et socsi ki nem kürtölik azon gyengéinket, melyeket rajtok kívül az ördög sem látott. Jaj nékünk szegény bűnösöknek! mert gyengeségeinknek az ellenséggel tudatása miatt — önkénteseink ezerenként jönnek a zászlók alá, a lelkesedés naponként no; sőt Karlovicz is összvelüdöztetik s Jellacsics futamlában van. Mindez a Márczius bűne, mely a ministeriumot nem dicséré, hol nem tehető; a Marczius mely, a pecsovicsok gyalázása által a reactiónak szolgál ; a Marcziusé, mely gyengéinket az illyrekkel tudalá, s ez által nekik erőt adott magukat szétverettetni, a Marcziusé, mely Rosenfeld és Schreiber Simonnak eszközt nyújtott, hogy az unió létre ne jöhessen. Azt is mondják: „a Marczius 15-nek ugyancsak örülnek a bukott párt emberei, kik a ministerium elleni kikeléseiben saját erősödésüket tapasztalják. ‘ Az igaz, hogy adtunk róluk egy pár biographiát, ajánló levelekkel is szolgáltunk részükre képviselőkké választásukra nézve, s dicséretükben nyelvünk Horácénál is édesebb volt! Na de örülnek is neki, hogy csaknem szeretnének meg csókolni. De hagyjuk a tréfát. A ministerium maga sincs a bunkós demonstrátorok pártján, sőt igen is tudjuk, hogy lapunknak épen nem ellenségei. — Az ellenzékből kikelt szabadelvű ministerium nem is lehet az erélyesebb eljárást radicánsabb szellemet sürgető párt orgánumának ellensége. A ministerium csak a reaclionak, az altatni akarásnak, az egyetértést prédikáló de bensőleg visszavonásért imádkozó stabilitás embereinek lehet ellensége. Jaj azon statusnak, melly — kivált jelen időben — egy pillanatig is megáll. Az események locomotivja zúzná szét a pálya közepén gondatlanul időz. Egy régi görög philosophnak azon paradox állítása, hogy a „természetben nincs mozgás“ egy axiómával vezetett le, s ez axióma azt mondja: „a természetben nincs nyugalom.“ Mi örvendünk, hogy ezen axiómát Budapesten magyarázni nem kell, s büszkék vagyunk Magyarország fővárosára, melynek intelligens része — ha nem osztá is véleményeinket — holmi nyomorult auto-da-fék ésanathema-kiállásokon felülemelkedve a Márczius 15-ke eljárását egy magasabb és szabad nemzethez illőbb szempontból tudta felfogni. Ennyit akartunk a — már csaknem általában lecsöndesült — demonstrációk indokaira nézve elmondani. E kor későbbi történetírójának fog jutni a feladat, kellőleg és elfogultság nélkül ítélni majd a történtek felett. Csernátoni, 330 Éppen most jelentek meg, s Heckenaszt Gusztáv könyvkereskedésében, mint szinte minden pesti könyvárusnál kaphatók következő korszerű könyvek : Pénzügyi levelek első levél : a pénzügyi ministerium május 23 24diki rendeletéi. n8r. Pest 1848. vel. 381. ára fűzve 6 kr. pp. Költeményei egy elevennek ajánlattal a halotthoz szabadon Herwégh György után Magos Ernő lső kötet k.16r. Pest 1818. vol. 166 vei. lap. ára 56 kr. Az americai egyesült státusoknak függetlenségi nyilatkozata és akotmánya. Kiadta Fraenkel M. J. előszóval a kiadótól. 8r. Pest 1848. vei. 38. ára 1 ft. 20 kr. Megjelenik e lap az I B I P B P N t P Előfizethetni e lapra Pesten a Beimel-féle nyomdában (Al-Dunasor Piaristák épülete). — A vidéken a postahivataloknál. EGYES SZÁM ÁM 3 kr. pp. Felelős szerkeztő Páli Albert. — Kiadó tulajdonos Lukács László. — Nyomatik Beimelnél.