Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)

1848-07-08 / 99. szám

Nagy Káról kunsági képviselő Petőfi barátun­kat legközelebb olly sértéssel illette, melly a lo­vagiasság szabályai szerint csak fegyveres elég­tétellel­ volt kiegyenlíthető. E szabályokat ismeri a közvélemény, megszentesitette minden miveit nemzet legjobbjainak aláírása, s hódolni tartozik neki minden, ki a férfi nézve jogot tart s ki előtt az élet nem drágább a becsületnél. A párbaj szabályai szerint Petőfi minket se­gédesül hivott fel, s mi kötelességünkhöz képest felkeresők Nagy Károlyt s felhívok öt fegyveres elégtétel adás végett. Ő erre azt válaszold, hogy olly emberrel, kit ő becstelennek nyilatkoztatott, mindeddig, míg be nem bizoyítja , hogy nem becstelen , víni nem fog. Az elégtételre felhívást azonban épen e becs­­telenítés tette szükségessé , de Nagy Károly ismételt felszólításunkra is, sem az általunk meg­ajánlott gondolkozás! határidőt el nem fogadta, sem segédeket, kikkel értekezzünk, ki nem neve­zett, sőt Perczel Mór rendőrosztályfőnöknél Pe­tőfit, mint életére törekvőt, feljelentette. Másnap Szeles Lajos úr Pálfi Albertnek nagy társaság előtt mondá, hogy Nagy Káról a pár­bajt elakarja fogadni, de csak kardra; — mi,mint a párbaj bírái, nem engedtük meg a kardas vívást, hanem kívántuk, hogy a sérelem nagyszerűségé­hez képest vijjanak pisztollyal, mint a kihívás történt, — a kihivottnak a viadal eszközeit erő­síteni igen, de gyöngíteni joga nem lévén. Melly­­be, miután a kihívott segéde egyezni nem akart, sőt ez esetben a párbaji bíróságról is lemondott, annyival inkább, miután számos társaság előtt nyilatkozott, — ezen nyilatkozatunkkal kényte­lenek vagyunk ez ügyet a közvélemény­­ítélete alá bocsátani. Jókai Mór, Pálfi Albert. Az alsó­ház holnapi ülésében e következő ve­­rificationális tárgy fog felvétetni. A kérdés nem kicsiny, azért figyelmet igé­nyel, s felkérjük ezt különösen az igazoló választ­mány részéről. Tudjuk a törvényből, hogy Kraszna megyének csak Zilah várossal van joga két követet küldeni, a megye folyamodott az illető ministériumhoz, miszerint két követ küldési jogában ne csonkilat­­nék, a válasz tagadó, törvényre utasító, s a kér­dés az országgyűlésen orvosolhatónak mondva volt, a megye többsége a főispánnal, mint már a tisztújítás megtartásában is mind a törvényt, mind az utólagos ministeri­parancsot elmellőzte , most s szokása mellett maradt, s felosztatott Kraszna­­megye­dét választó kerületekre , a somlyaira és trasznaira . Somlyón a lelkes Bagoly Sándor ki­nár negyedik országgyűlésen tanúsítaná­ja köz­­éérti buzgalmát minden törvényes eljárások megtartásával Lázár János ármányos eljárása ha­­czára megválasztatott. Lázár János itten 69 szavazattal bukván 77 e­llenébe, ármányait a krazsnai kerületben is el­hintő, miről itt részletesen nem szólunk, tanúsítja ezt az igazoló választmányhoz ellene benyújtott kérelem , Lázár János, hogy szenyes lépéseinek nagyobb tért nyisson , befolyásával a szavazat­­szedőket kik között maga is hellyel foglalt oda vitte, hogy a szavazatszedés déli­ lő alatt három óra hosszáig s egész éj alatt félbe szakasztatott, s csak más napi folytatás által sikerült e hurkos lelkű embert e derék Sterka Sándor megbuktatá­sával követte kikiáltani, az adat e választás tör­vénytelenségére olly halmot terme mint maga a gellért hegye , ennek már véres következését is láttuk a magyar és oláh nemzet között. Ezen petitióban a krasznai kerület választóinak egy része Bagoly törvényes megválasztását is követnek ötét a legtöbben tiszteli, most az lenne a kérdés ? váljon mellyik követ maradjon itt a Somlyón mint a megyeszék­helyén elválasztott Bagoly, vagy a krasznai (ki különben is válasz­tatása törvénytelenségénél a le­gszentebb igaz­sággal vádoltatik, s ez Lázár János­ vagy a Zilahi, ki szinte választói részéről miután az il­lető kerületet együttválasztásra Zilah város fel­szólította egész törvényességgel választatott meg. Véleményünk úgy hiszük találkozani minden tör­vény és igazság kedvelőjével mikor Lázár János­nak kívánunk hona felé szerencsés utat. És tudjátok-e urak, ki oka álaljában a krasz­nai minden törvénytelenségeknek? egyedül Kabos József főispán, kiben az értetlenség a nyakasság­­gal párosulván , értetlenségét látja a felsöház , mellynek nyomán holmi Lázár János forma em­berek félrevezetik, nyakassága azután nem enge­di a legtisztább igazság s tör­vény vágásába is visszatérni. — uram ! igazság istélre! mentsd meg megyénket Kabós főispánságától, s a tudás Lázár Jánostól. A felsöház mai ülésiből csak két nyilatkozatot közlünk, egyikből az olvasó egy határozait jelle­mez, a másikból a ministeri politkának egyik ré­szét láthatja. A jegyzőkönyv olvasása után az elnök Böjti ismeretes indítványát tűzi ki napirendre , né­­mellyek a ministériumot, javaslatának még e jelen nemzet­gyűlésem beadására vélték felszólitandó­­nak mások várni akarnak a következő nemzeti gyűlésig, mert a haza veszélyben van , gr. Esz­­terházi Mihály pedig rendkívüli naivsággal csak arra szólita fel a házat, mikép állítsa meg azon elveit, hogy conte que conte élni akar. Mind­ezek mellezted­vén Böjti indítványa állott meg, melly szerint a ministerium felszólittatik ja­vaslattételre, — de minden idő vagy elvbeli meg­szorítás nélkül. Újházi, sáros megyei főispán pártolá Böj­tit. Ő most arra szavaz, hogy a felsőtábla refor­­m­áltassék , mert a lét vagy nem lét kérdésibe ereszkedni nem akar. De ezen szavazatból nem akarja azon következtetést vonatni, mintha a fel­sőház eltörléséről már szó se lehetne. Ez egy elhatározott jellemű férfiú. Most lássuk, hogy beszélt a minister. Szem­ere belügyminister. Üdvözli a hazát a jelenlegi téren, mert látja hogy végre a legelső és fontosabb ösmeret­e: az ö­n ö­s­m­e­r­e­t­r­e ju­­­lott el, mert látja, hogy a ház állásának illy alak­bani fenn nem lakhatásáról meg van győződve. És helyesen , m­ert reformálni, s pedig gyorsan reformálni annyit tesz, mint megtartani — nem reformálni vagy később reformálni, annyi mint elveszteni a főrendi táblát. Hogy fenálljon e, vagy nem ? ez egy magán álló kérdés, mellyel most el­határozni nem akar. Mind­kettő mellett okok és jogok vannak, de a körülmények határoznak. Meg van győződve, hogy némelly reformokban csak a felsőház segíthet még. De e felsőház csak refor­mok mellett állhat meg , s a bennei ülésre jogot sem születés, sem birtok, sem adó vagy bármi ki­­kiváltság magára nem adhat; jogot csak a képes­ség fog adhatni. Csak így érhetjük el azt, hogy a felsőház a nemzet akaratjának mérséklője de nem akadályozója lehet, hogy némellyeket módositt­a, de meg nem ronthat. Tovább ereszkedni ez ügyben nem kíván. A ministérium kezét egyébiránt a törvényjavaslatra nézve akár a jelenlegi, akár a következő nemze­­ti gyűlésre kötni még nem találja jónak, mert kér­dés , hogy a kormány teljesíthetné e a reá bízot­tat az ígért időre. Gr. Eszterházit sem pártolhatja, mert mint előbb is mondá a fenállhatás vagy nem állhatás a körülményektől függ, mellyeknek ha­talmát előre meghatározni nem lehet. Ő biztosítja a házat sympathiájáról. Mindenek előtt mentsük meg e hazát. Ne ereszkedjünk részletekbe, a mi­nistérium annyira el van foglalva, hogy illy kér­dések megoldásához most ideje nincsen is. Majd ha az idők jobbra fordulnak, biztosítom a kor­mány részéről e házat, hogy elfelejtve ezen ház némelly magas neveket viselő tagjain nehézkedő bűnöket, csak nemzetiségünk körüli érdemeire fogunk emlékezni, s reformált fenmaradásán dol­gozni. Mint képzelhetni, e beszéd roppant helyes­léssel fogadtatott, s a teremen olly rózsaszín hu­mor ömlött el, mintha a kármentesítés már testté vált volna. A tagok szája mind csókra állott, s ha az ülés fel nem oszlik, nem állunk jót,hogy Sze­mere mézes ajkain egy pár primási czuppantás el nem csattan. Halljuk, hogy Majláth György ismét k­e­­­gyel­m­esez­teli magát , legyen neki az ég ura is kegyelmes. Csernátoni. 396 Mimosák. — A Jósef téren lévő házak lakói köszönetet akarnak szavazni a reggeli 5 órakor ott gyakor­latokat tartó nemzetörségi századnak, mint a melly hatalmas dobolásával nem engedi, hogy midőn a haza veszélyben van, valaki aludjék. Némellyek ugyan elég gyöngédtelenek azt hinni , hogy az érintett század dobolási gyakorlatait feljebb eső helyt is tarthatná , vagy legalább korán reggel dob nékül is jobbra nézhetne, de ezek nem gon­dolják meg, mi­­ly elkerülhetetlenül szükséges az a kutyabőrös dobszó , a boldogult nemesi fü­leknek.­­ — A pestvárosi képviselőtestület tegnapi ülé­sében, polgármester Rottenbiller azon igen igaz megjegyzésére, hogy különös , és bosszantó, mi a kép a vagyonosok és házbirtokosok minden a

Next