Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)

1848-08-07 / 123. szám

Szombat TIZENul'UUIKE. 123. szám. Pesti augustus 5. 1848. Nem kell táblabiró politika. MAROS Előfizethetni csak a kiadónál országú­ton Kunewalder házban, vidéken a k. pos­tahivatalnál. Előfizetési ár: Julius elejétől kezdve fél évre Buda­pesten házhozhordással 5 ft. Vidékre pos­tán borítékban 6 ft. Évnegyedre Budapesten 2 ft. 30 kr. vidékre postán 3 ft. 30 kr.. Egy hónapos elő­fizetést csak helyben, s a hónap első napjától számítva 1 forint­jával fogadunk el. Hirdetésektől egy háromszor hasábozott sorért, vagy ennek helyéért 3 kr. peng. p. fizettetik. Pest aug. 5. A ki csak egy pillanatra is, mint bolond Istók Debreczenbe belekukkantott, mint járt el a mi­­nisterium az önkénytesek s másnemű katonák kiállítása ügyében, bőven tapasztalhatta, hogy a világon még nem volt szent ügy, melly a hála­­datlanságig gondatlanabbá kezeltetett volna. A­ki kétkedik szavunkban, tessék egy pár ollyan embert, kik a kivitelben tettleges részt vette­k, kikérdezgetni, majd hallanak angyali his­tóriákat. Azóta pedig, különösen az önkénytesekkel rendesen úgy bánnak, mintha készakarva akarnák őket elkedvetleníteni. Ez pedig onnan ered, hogy a hadügyminiszer s még inkább azok, kiknek segedelmével a minis­zer élni kénytelen, még nem jutottak oda , hogy a katonaság egy kicsit lehet még több is, mint puszta vakeszköz a kormányok kezében. És e gondolat az, mi a nem democrata kormá­nyoknak éjjel nappal gondot ad. Jól érzik ők azt, hogy egy magyar hadsereg magyar hadlisztekkel nem lesz többé számukra az, mi a demorálisalt osztrák sereg volt a régi rendszer támogatásában. Tudják ők azt is, hogy tisztán magyar had­sereget híjába vinnének Olaszországba akár a sanctio pragmatica, akár a bécsi banquierek szen­nyes érdekében, mert bizony azok bírnának an­nyi önállósággal, hogy meg tudnák ítélni, mit kell­jen cselekedniük. Tudják ők, hogy a hadseregek ha minden országban nemzeti szellemben lesznek organi­­zálva, ha vezetőül bátorlelkű, s szabadgondol­­kozásu férfiak tetetnek a mostani kormányok, mellyek nem igen többek mint a régi rendszer némi modificatiói a legcsúfosabban fognak meg­bukni. Azért igyekezetöket leginkább oda fordítják, hogy a katonaság tovább is a régi modorban kormányoztassék. Hadügyministerünk a legújabb katonai tör­vényjavaslatot, olly alakban terjesztette elő, hogy arra a nemzet lelkében felháborodott, a képvise­lők háza a javaslatot az osztályokban lényegileg elvetette, s olly módosításokat hozott be, mellyek annak eredeti alakját egészen megváltoztatták. E javaslat tárgyalása egy titkos ülés követ­keztében egy időre elhalasztatott, azt hisszük azonban, hogy a ház azt a következő hét vala­­mellyik napján mégis felveendi. A képviselők háza, ha azon az uton fog ez ügyben intézkedni, mint ahogy elkezdte, nagy részben változtat a dolgon, meghiusítandja a ra­­deczkiánusoknak minden rejtett czéljait. Azonban nem lesz elég a törvényhozásnak csak ezen átalános elvek kifejezésével beérni, interpellálok útján szükség leend itt ott bele­te­kinteni, mint mennek teljesedésbe a nemzet ki­­vonatai a kivitelben a kissebbszerű részletekig. Előttünk száz apróbb adatok vannak, mellyek minket meggyőznek, hogy a kormány ez ügyben a nemzetet ám­ítja, hogy itt még azon közvéle­ménnyel is, melly a házban diplomatám fejeztetik ki, az alkalmazásban a legirtózatosb gúny űzetik. Ez alkalommal azonban csak két pontra fo­gunk szorítkozni. Először, hogy az önkényteseknek ünnepélye­sen megtiltatott a hírlapokban saját ügyeikről valamit közzétenni. Ha mi, ezen eltiltást a maga valódi nevén akarnánk qualificálni, olly szavat kellene lap­jainkba felvenni, a­mi ilyennel élni mindeddig nem­ szoktunk. Átadjuk az illyen rendelkezést az egyenes­­lelkűek megvetésére. Olvasóinkat pedig figyel­meztetjük, s felszólítjuk, gondolkozzanak egy kis­sé, hogy chroller millyen indokok lehetnek azok, mellyek valakit illynemű parancs kiadására ösztö­nözhetnek. Valljon afféle indokok lehetnek-e ezek, miilye­nek a táblabiró-publicumnak esze ágában voltak, midőn ide Pestre bizalomszavazó fényes depu­­tatiokat küldtek ? Meglássa az ország, hogy idő­nap előtt ret­tenetesen keserű adatkák fognak napfényre jönni. A mostani kormány hivatalnokai unalmas ide­­jöket avval töltik, hogy a régi embernek műkö­dései fonalát kutatgatják a levéltárakban. Ne gondoljuk, hogy a mostani kormány után, jövő emberek nem fognának szinte elég mulat­ságnak való adatokra akadni. Különösen a hadügyministériumban, hol azok szerint, kik ott elfoglalva vannak, minden a leg­­irtóztatóbb lábon áll. Még mai is csak satyra a független magyar hadügyministérium. Csak annyit nyertünk, hogy mi visszük végbe az unalmas bureaui dolgokat. Szellemileg a kato­nai kormány most is ellenségeink kezében van. Az ország előtt diplomatikus adatok vannak. A ministerium állását ahhoz kötötte, hogy egy sehol nem létező osztrák birodalommal szövet­ségbe verje magát. A táblabíró-párt engedett a ministerium erő­szakos követelésének, de az első alkalommal, hogy a kamra szabadon érzette magát, nem tekintve a következetességet, e határozatot agyon ütötte. A kamra kitisztította magát a július 22-diki opprobrium­ból, de a mesterek benmaradtak. A leverő hatással előbújt ujoncz állítási tör­vény második diplomatics adat. A szabadabban lélekző kamra e javaslatot egészen lerombolta. Különben irtóztató botrány következett volna, mert el lehet mondani, hogy a követ választások alkalmával a magyar független­ségnek egy igaz barátja sem hitte , hogy ollyan miniszer mellett szavaz, ki midőn arról van szó, hogy az osztrák kormány befolyása alól magunkat kiszabadítsuk, akkor két­száz ezret adjuk véreink közöl, azolármáda kiegészítésére, melly már szer­kezeténél fogva is, az alkotmányos ügynek soha barátja nem lehetett. Tessék e diplomatikus adatból combinálni. Tessék ítéletet hozni azon rendszerre, mellyel a ministerium nyakunkra akart tolni. . . Tessék érdeme szerinti nevezetet adni a szellemnek, mellyel a katonaságnál be akarnak hozni. Azon szelemnek, hazafiak, mellynek védel­mére a kormány kénytelen volt, a censurát be­hozni, a mennyiben az önkényteseknek megha­gyatott, hogy ügyeikről senki közülök valamit a hírlapokba közölni ne merészkedjék. Gyönyörű részletei mutatkozhatnak ott a fő­­elvnek, mellyet az ország szeme elől, illy nyomo­­ru módon kénytelenek elrejteni. Azonban legyen erről ennyi elég. Kettőre kértük ki ezúttal különösen az olvasó figyelmét. A bot használata második, s a legfényesb bi­zonyíték arra, mit kell tartanunk ezen szellemről, mellyben hadsergünk organizáltatik.

Next