Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)

1848-04-25 / 35. szám

mellyek bár ultrarevolutionalisoknak szeretik ma­gokat neveztetni, de valósággal a reactio embe­reitől hintetnek el. Nincs azért nevetségesebb, mint ezen német journalisticai philisterség , ezen szabadelvűnek látszani akaró, de „es geht halt nicht“ tactica, melly részint nemzeti irigység, részint sváb fé­lénkség kifolyása. Francziaország állása — minden bonyolódott és megoldandó hirdetései mellett is — dicső, s nem csodálom többé, ha a franczia polgár hiú és kevély nemzetére és dicsőségére. Nem akarok én a mondottakkal a magyar de­­mocraták elvei mellett — Francziaországra mu­tatva — harczosul fellépni. Az elemek­ elidegeníthetetlen jogok győzel­me bizonyos, bár az elhatározó csata perczét senki előre nem tudhatja. Csak azért mondom el a fennebbieket, hogy azokat, kik csak az augsburgi nénike­s kávétár­saságának lapjait olvassák, a dolgokat valódi szem­pontokból igyekezzenek felfogni, s ne adjanak hitelt német firkászok hazug levelezéseineinek, kikről igen is jól tudjuk, hogy Magyar hazánkat illető soraikban is mély barátja voltak a legszi­gorúbb és világosabb tények elferdítésének. A franczia köztársaság fenállása európai ér­dekű, s igy saját érdekünk is. Ne hagyjuk azért magunkat hamis és eltor­zított hirek által mystificáltatni. Páris ápril 16. Az ideiglenes kormány rendelete következté­ben az 1849-ik év első napján a sóvám megszű­nik, s az idegen só behozatala megengedtetik. Egy újabb bizonysága annak, mennyire érti a kormány a nemzet valódi érdekeit, s meny­nyire szívén hordozza a munkás­osztályok javát. \­ Meg van írva, hogy kerek e világon­­minden változó. Tapasztaljuk, főkép mióta a hazafiság megó­­csült. Tapasztaljuk egész a csudálatig. 141 Másfél éve, hogy Pest város tanácsülésében az iparegyesület ig­azgatói Kossuth , és Wargha István és jegyzője Csanády Ferencz a magyar ipar ápolása és közvetlen a pesti műipar ébresztése iránt tanúsított eredményes buzgalmukért dísz­­polgárságra lőnek egyik tanácsnok által propo­nálva. Akkor még a hazafiaság drága volt, mert gya­núsítás , üldözés, szükölködés és ínség való ju­talma. És_Rottenbiller, de főkép Kacskovics Lajos ugyan csak neki rugtattak, az indítványozónak, s kikeltek ellene, hogy mer fel­lépni olly vad in­­dítványnyal, nem tudja e micsoda rosz szagú em­berek azok a kormány előtt, és nem tudja e, hogy illy politikai demonstratio a kormány ellenében a legerélytelenebb tiszteletlenség volna, sat. És az indítvány, mellette csak Kálóczy szólván pártoló­­lag egyedül, meg­bukott. De kerek e világon minden változó. Most a bécsi német atyafiak előtt tisztelgő fáklyás zene alkalmával ugyanazon Kacskovics szívrehatólag elpanaszlá szónoklatában nyilváno­san ezrek füle hallatára, milly fájdalmasak, s a hazára milly vészesek voltak a megbukott kor­mány bureaucraticus bilincsei, és elmondá milly dicsők azok, kik azokat hazafiúi elszántsággal üsz­­szezuzták. És Rottenbiller úr kinyilatkoztatá, mikép­p csak egy ara után vágyott, és ez a szabadság, és csupán egy arát imád, melly a szabadság, melly most közös arája a magyarnak és a németnek. (Nem én mondom, —­e mondá. —) Üdvözlem önöket az új téren uraim! De ne fe­ledjék, hogy most az ócsó hazafiaság korszakában élesebben látok az emberek, és többet bíznak azokban, kik nehéz időkben gyám­ol és önök ro­­konszenve hiányában üldözésnek, nyomornak és ínségnek kitéve prédikálták, hogy a nehéz és vé­szes bilincseket meg kell törni, és kik a munkát meg is kezdték, és kik az imádott arának hírnö­kei, védei, nevelői, vértanúi valának a nehéz idők zivatarában, mint azokban, kik most az olcsó ha­­zafiúság babérfáját hetvenkedve szaggatják, hogy a bókolásban megkopott kalapjaik mellé egy jó illatú gallyat bigygyeszthessenek. Üdvözlem uram önöket, hahogy szív vezető e mezőre. Legyenek itt állhatatosak. Most van még csak emberre szükség. De vigyázzanak, hogy h­atalom­imádás ne legyen az, mit hazafiúságnak híresztelünk. Kerek e világon minden változó. Változtak helyzetek és szerepek, változtak rokonszenvek és csatlakozások, változik még az erkölcstan is. Az erénynek új nemei tűnnek föl, sőt az ismertek is eddig ismeretlen formákban mutatkoznak. A nagylelkűség gyűlölettel telt keblű ellen­ségnek baráti kezet nyújt. Feledésbe merül az igazság, miként a hyenát meg nem szelídíthetni, sem a rókát természetéből ki nem vétkeztethetni, sem a macskában az alattomosságot el nem fojt­hatni. A férfias bátorság vakmerőséggel cserél sze­repet. A magyar kormány, melly a nemzet hálá­ját előre még a nehéz időkben bőven és joggal kiérdemlette körül bástyázza magát a megtört absolutismus szolgalelkü zsoldosaival. A jobb szagu titkos kémeket, és azokat, kikben a magyar nagyságot és dicsőséget megalapítani hívott kor­mány egyesei ellenében a legdühösebb ellen­­szenv már megrögzött, a haza ügye kezelőivé ál­­lítgatják. Feledésbe megy ama milliószor bebizo­­nyult igazság, miként a politikai csélcsapság a legveszedelmesebb erénytelenség, és a megrög­zött ellenszenvek csak alkalmat lesnek, hogy ki­törhessenek, és mikép a szív eredeti vonzalmai az első szeretett tárgy felé gravitálnak, és mikép a hazardírozás nem mindig sikerül. A hűség nem tekintetik annak a mi, a kivi­tel legbiztosabb eszközének. Feledésbe megy, hogy nagyszerű czélokat csak hű kedélyek ro­­konszenv össze­belincselte egyesültével érhet­ni el; és hogy heterogén részletek soha sem szülnek öszveget; és hogy a gépbe össze illő alkatrészek szükségesek. A türelem, melly tagadhatlanúl a keresz­tény erények egyik legfényesbike, olly nagyszerű óriási alakban jelenik meg, hogy árnyéka alá fo­gadhassa az álnokságot, a hízelgést, a csélcsap­­ságot, a bűnt és az árulást is. És igy az erkölcstan egészen uj és divat­­szerű matrona-alakban álland ma holnap előt­tünk. Vigyázzunk, nehogy gyászolnunk kelljen megszégyenültet. Kerek e világon minden változó. Vári István: H­­­rí été­set. Magyar Mih­ál könyvárusnál Pesten megjelent és minden hely­beli és vidéki hiteles könyvárusnál kapható. A „magyar forradalom napjai“ írta Nyári Albert 1—ső füzet Vasvári arczképével csak 20 krajczár. Az egész munka 12 füzetben 12 csinos arcz­­képpel jelenik meg, s előfizetés utján csak 3 ft 20 pkrba kerül. Füzetenkint véve egy-egy hu­szas , s az elsővel az utolsónak ára is leteendő. Hetenkint egy füzet jelenik meg, s ha az egész munka kész leend, ára 6 pftra emeltetik. A szöveg minden eddig megjelent illy tar­talmú munkáknál bővebben és hűbben tárgyal­tatik. — Az arczképekből előlegesen csak Vas­várit , Bulyovszkyit, Jókait, Petőfit, Irányit, Vi­­dácst, Táncsicst, Degrét ígérjük, de a többiek is ollyanok lesznek, kik magukat mint a forradalom kezdeményzői hősies elszántság és tények által kitüntették. Magyar Mihál mint kiadó, az egyetemi és kalap utcza sarkán 410. sz. a. Gőzhajók járása. Pestről Bécsbe naponkint, Győrrel kapcsolatban Indulásóra : reggeli 7 óra. Pestről Zimonyba minden kedden, lefelé Eszéken, fölfelé Titelen át. „ „ minden pénteken lefelé Titelen fölfelé Eszéken át. „ Orsovára minden vasárnap, Galacz és Konstantinápollyal kapcsolat­latban az oláh részen. „ „ minden csütörtökön, Galacz és Konstantinápollyal kapcsolat­ban a török részen. „ Odessába ápril 9 és 23-án az ugyanezen napokon Orsovába induló gő­zössel. Indulásóra : reggeli 6 óra. Szolnokból Szegedre minden kedden és pénteken reggel. Szegedről Szolnokba minden vasárnap és szerdán reggel. Pesten, april 1-jén 1848. Az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság főügynöksége. A Felelős szerkezte Pálfi Albert. — Kiadó tulajdonos Lukács László. — Nyomatik Bősmérnél. \­V \*i

Next