Marczius Tizenötödike, 1849 (2-67. szám)
1849-06-01 / 37. szám
* 'VA De mi is lett illy bánásmód mellett az osztrák seregből ? Rablócsorda, melly a diadaljelek hiját zsákmánnyal pótolja, melly rabolni mindig kész , de győzni nem képes. És ha van köztük néhány jobb lelkű férfi, átkot kell mondania a zászlóra, mellyre esküdött, s mellyet ennyi gyalázat szennyesít. S nekünk napról napra inkább örülnünk kell, hogy isten szabadulnunk engede illy uralkodóktól. S hogyörömünk tartós legyen, harczolnunk kell ellenük élet-halálra, mert mit várhatnánk mi azoktól, kik leghűbb embereiket igy jutalmazzák?! Illy ellenséggel az alkut Csak vérrel lehet írni. Illy ellenséget irtani kell, mert élete gyalázat az emberiségre. Illy ellenség kiirtandó, mert vannak idők, mellyekben még a pokol jogait is tisztelnünk kell. D.got, egy külön osztály teljesítse, melly kirekesztőleg a bűnbéli tárgyakkal foglalkozva, polgári perek ítéletében részt ne vehessen. 8. A hétszemélyes törvényszéken a váltóügyek fölülvizsgálatára külön osztály alakíttassák. De az eddigi úrbéri perek számára az országos törvényszéken létezett külön osztály megszüntetvén, ezen perek a polgári perek sorozatába ítéltessenek. 9. A nádori bíróság s a tárnoki és személynöki székek további megtartása czélszerűtlen lévén, e megszüntetendő bíróságok elébe tartozott ügyek ezentúl az országos törvényszék körébe tartozzanak. Az ekkér átalakítandó főtörvényszékeket minél előbb összeszerkesztendőknek vélem azon sürgetős szükségnél fogva, melly a törvénykezés körében a most hiányzó felebbviteli bíróságok miatt naponkint mutatkozik. Kelt Debreczenben, május 26. 1849. Vukovics Sebő, igazságügyi minister. A felhozott alapos okokat méltányolva, ezen előterjesztéssel egyetértek, s az abban javasolt intézkedések végrehajtásával az igazságügyi minister megbízom. Kelt Debreczenben, május 27. 149. Kossuth Lajos, kormányzó. Az igazságügyi miniszer okadatok előterjesztése folytában a főtörvényszékek átalakítására nézve rendelem, mint köz étkezik : 1- szer. Az eddigi főtörvényszékek, jelesen a hétszemélyes, a volt királyi ítélőtábla s a váltófeltörvényszék ezennel feloszlatnak. 2- szer. Az újonnan alakítandó főtörvényszékek rendeltetése, további közintézkedés hozataláig az egész magyar álladalomra nézve az leend, mellyet teendőjökül a törvény jelöl ki. A királyhágytúli részekben folyamatban levő, vagy a múltból keletkező perekbeni bíráskodás iránti ideiglenes intézkedés külön rendelettel fogván elhatároztatni, 3- szor. Az ezentúl is hétszemélyes főtörvényszéknek nevezendő fő felebbviteli bíróság elnökből, ki országbírói nevet viselend, két alelnökből , és a szükséghez képesti számmal kinevezendő birákból állandó 14- szer.A volt királyi, most országos törvény- szék elnökön és két, alelnökön, — a váltófeltör- j vényszék elnök és egy alelnökön kívül tapaszta-lásból mutatkozó szükség szerint meghatározandó számú bírákból állandó E-ször. Mind a hétszemélyes, mind az orszá- gos törvényszéken a rendi állapotból fenmaradt külön nevezetei az egyes tagoknak megszüntetnek. 6- szor. Az egykori országos rendszerinti bírák s azok ítélőmesterei által parancsok kibocsátásával gyakorlott törvénykezési intézkedések jövőben az igazságügyi miniszer köréhez tartozandanak.. 7- szer. Az országos törvényszéken a bűnperek külön osztály által tárgyalandók, melly osztály polgári perekbeni eljárással nem foglalkozandik. De úrbéri perek tárgyalására külön osztály létezni nem fog, 8- szor. A hétszemélyes főtörvényszéken a váltóügyek fölülvizsgálata ezután is külön osztályra bízva leend. 9- szer. A nádori bíróság, a tárnoki és személynöki törvényszékek megszüntetvén, az eddig eletékbe tartozott perek az országos törvényszék bíróságához tartozandnak. Ezen rendelet végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg. Kelt Debreczenben, május 26. 1849. Országkormányzó Kossuth Lajos. Igazságügyminister Vukovics Sebő. Osztrák emberség. Mi a manószim ez? fogják sorsan kérdezni,osztrák emberségről írni, ez annyi volna mint, Utopia statistikájáról értekezni. Ügy van, nincs osztrák emberség s nem is volt soha, mert szavaknál a legszűkebb időkben sem ment tovább. De meglehet, kételkednék valaki, hogy valóban nincs, s azoknak egy pár adattal szolgálunk. Az osztrák kormány rendszerében első volt a hadsereg, ennek születet tagja volt a dynastia minden nadrágképes egyéne, ez volt első minden tiszteletben, s fizetteték temérdek becsülettel és kevés pénzzel, és magasztaltaték a kormány által iszonyatosan. Azt gondoltuk, legalább ez iránt hálás leend. Lássuk hát, Hentzi kutyahűséggel teljesité katonai kötelességét, s mi neki,embertelenül parancsoltaték, embertelenül teljesité. Gondolnunk kelte, hogy az osztrák kormány leonidászi fényben tüntetendi föl bulletinéiben, s hátrahagyott özvegyét s árváit elárasztandja kegyelmével. De ezen kormány hű maradt magához még illy erős kisértett ellenében is, s újabb czudarságot követett el. Böhm bécsi parancsnok Hentzit hivatalosan árulónak nyilvánitá, ki Budát föladta, (milly hazugság az, igen jól tudjuk,) s aztán magát agyon lőtte. Böhm úr! hol tanult logicát ? S ezért Hentzi maga és családja örökre megbélyegezve és becstelenitve, s emléke meggyalázva legyenek. Hallott-e a világ ehez fogható alávalóságot!? ment-e tovább valaha a hálátlanság!? Ha Hentzi elárulta volna is másra nem is méltó urát, miatta ártatlan családját becstelennek nyilvánítani, s miután a vád nem igaz, még hazudni is ! Valóban bámulnunk kell, hogy van ember, kis testen látva a libériává aljasult osztrák egyen- ruhát, nem pirul s magától nem fut szégyenében. Csudálnunk kell magában az osztrák kormányban is ennyi szemtelenséget. Csudálnunk kell azon birkatürelmet vagy önlealázást, melly illy emberek alatt embert szolgálatra képesnek tesz. 146 Néhány szó a magyar nyelv érdemében. Tagadhatatlan, hogy szeretett honnyelvünk már számosabb esztendők óta kimivelésben, tökéletesítésben és elterjedésben napról napra gyarapodik és e tekintetben folyvást erősebb gyökeret ver. Megbecsülhetetlenek tehát a mi buzgó hontudósaink ritka érdemei, amelyeket bánnyelvünk kimivelése, felékesítése és tökéletesítése tekintetében maguknak teljes mértékben szereztek s örökösítettek. Minden értemes és gondolkodó ember meg fogja vallani, hogy a magyar nemzet képviselői azon szent törekvése, miszerint hazánkban minden hivatal és törvényhatóságoknál kirekesztőig bánnyelvünk használtassák, méltán a legbuzgóbb dicséretet érdemli, és minden jó s igaz hazafi ezen törekvés életbe léptetése felett egész szivéből örvend. Egy népnek védeszköze a nyelv, és épen azért felette szükséges, hogy minden hazaim anyanyelve mellett honnyelvét beszélni és írni tanulja, és beszélje, hogy mint nyilvános honpolgárok egymást érthessük, és magunkat egymással egyesíthessük, szóval: szeretett hazánkban egyedül egy nagy s erős magyar nemzetté válhassunk, mert vélekedésem szerint csak úgy leszünk képesek a mindent felforgató kor szelleme ellen eredményesen dolgozni és magunkat fentartani. De a mondottnak elérésére véleményem szerint szükséges, hogy hazánkban mindenek előtt jól s czélszerűleg organizált népiskolák alapittassanak, nehogy millió hongyermekek, mint kedves barom isten földén, minden nyelvoktatás, szóval minden szükséges tanítás és nevelés nélkül nőjenek föl. Végzetül minden szülők, kiknek gyermekeik jövendője szivükön fekszik, szent kötelességüknek tartsák, gyermekeiket honnyelvünkben kellőleg oktatni és honnyelvünkhöz még fiatal korukban szeretetet és kedvet oltani szivükbe. Palikucsevny Sándor, Budapest, május 25-kén 1849. Hogy eddig igazságos és szent szabadságharczunkban a magyarok istene kitűnőleg segi-