Marketing, 1983 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1983 / 1. szám
reklámfolUM G. Szabó Lőrinc a magyar reklámfilmművészet egyik legjelentősebb alakja. A magyar reklámfilmgyártás fellendülése során a 60-as években új stílust honosított meg a korábbi mini játékfilmekkel szemben az ún. technikai stílust, az árut helyezte a középpontba. Különleges próbálkozása volt többek között a cinemascope reklámfilmek készítése 1966—68 között, ezekből kb. 20—25 készült. Nevéhez fűződik a reklámfilmek technikai színvonalának emelkedése is, a zene, a zörej, a dialógfelvételek, a film keverése, az operatőri és laboratóriumi munka mind az ő lelkes csapatmunkájának köszönhető. Kitűnő hangmérnököket, operatőröket nyert meg a reklámfilmnek. A legkisebb reklámfilmet is a legnagyobb igényességgel készítette. Nagy érdeme a mai reklámfilmek pergő ritmusa, gyors vágásai és lényegre törő, szinte mérnöki pontossággal kialakított kockái. 1968-ban a II. Magyar Propaganda- és Reklámfilm Szemlén egyszerre 18 filmje kapott diplomát, és eddigi életművéért a Szemle Nagydíját kapta. KORONTAI ENDRE (1933) a Hajdú megyei Népboltnál tanulóként kezdte munkáját. 1947 óta dolgozik a kereskedelemben. 1963-ban, a kirakatrendező és dekoratőr szakmunkásbizonyítvány megszerzése mellett elvégezte a középfokú reklám szaktanfolyamot. Közel 30 éves szakmai pályafutása alatt kezdetben Debrecenben, majd Salgótarjánban, később Heves megyében számtalan tehetséges fiatal dekoratőrt nevelt, majd gyakorlatilag megalapozta e megyék dekorációs tevékenységének ma is nagyon magas színvonalát. Szakmáját hivatásszerűen végzi. Számos helyi és országos kirakatversenyen első díjat nyert. Rendszeresen részt vesz külföldi kiállítások tervezésében és szervezésében. Igényes önmagával és környezetével szemben. A nemzetközi szakmai irodalom rendszeres tanulmányozója, tapasztalatait, tudását önzetlenül adja át fiatal munkatársainak. Kiemelkedő szakmai —politikai munkájával 1959-ben és 1973-ban elnyerte a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést, továbbá öt alkalommal kapta meg a Kiváló Dolgozó vállalati kitüntetést. MEZEI A. MÁRIA (1935) érettségi után két évet végzett az Iparművészeti Főiskola belsőépítészeti tanszakán. 1956-ban a Szász Ferenc Iparcikk Kiskereskedelmi Szakmunkásképző Iskola kirakatrendező tagozatán szakmai képesítést szerzett. 1962 óta szakoktató a Kirakatrendező Iskolában. Időközben elvégezte a Marxista-Leninista egyetem esztétika speciális kollégiumát és a kétéves szaktanfolyamot. Oktató-nevelő munkájában kiemelkedő eredményeket ért el, igazi pedagógus alkat, tanítványaiba szenvedéllyel oltja be a hivatásszeretetet, a saját munkájukkal szembeni igényességet, a hátrányos helyzetű vidéki tanulókkal külön szeretettel foglalkozik általános kultúrájuk emelése érdekében. . Szinte nemzedékekkel ismertette meg a kirakatrendezést, ennek eredményeként országszerte találkozhatunk nagy tehetségű tanítványaival, akik ma is tisztelik és szeretik. A felnőtt szakmunkásképzésben is fontos szerepet vállalt, mind a mestertanfolyamokon, mind különböző továbbképzéseken színvonalas szakelőadások tartásával. A dekoratőr szakmának mintegy húsz éve aktív propagandistája és képviselője. Számos külföldi kiállítás tervezője és szervezője. A kirakatrendezői iskolában az árurendezési munkaközösség vezetője. A Reklámszövetség alapító tagja, számos kirakatverseny szervezője és zsűritagja volt. A belkereskedelem kétszeres kiváló dolgozója. BAKOS ISTVÁN (1941) a Képző- és Iparművészeti Gimnázium elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Előbb festészetet tanult, majd Konecsni György növendékeként reklámgrafikusként szerzett diplomát. A főiskola elvégzése óta hivatásszerűen végzi alkotó tevékenységét. Érdeklődése időközben egyre inkább a fényképezésben rejlő kifejezési lehetőségek felé irányult. Hosszú évek óta egy új stílus megteremtésén fáradozik, nevezetesen a fotó és a grafika egységének és együttes művészi megjelenítésének a kialakításán. Munkái közül különösen figyelemre méltóak a külkereskedelmi vállalatok részére készített naptárak, prospektusok, plakátok. Ötletei nem öncélúak, hanem nagyon is adekváltak, mert kifejezetten az áruból fakadnak, vagy arra irányulnak. Munkái számtalan hazai és külföldi kiállításon szerepeltek, négy alkalommal nyerte el az év legjobb plakátja díjat, két ízben pedig a Kulturális Minisztérium nívódíját. Bakos István rendkívül igényes művész, tudja, hogy művészete alkalmazott művészet és ezért bele tudja élni magát a megrendelő vállalat elképzeléseibe, így születnek meg sikeres munkái. Megbízói szívesen dolgoznak vele. Щ MARKETING-Piackutatás 1983/1