Marketing, 1983 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1983 / 1. szám
KÜLFÖLDI SZAKIRODALOM Konjuktúraelőrejelzés Előadás a szovjet Kereskedelmi és Ipari Kamara konferenciáján, 1981. november A szocialista tervgazdaságban a prognosztizálás a tervkészítést megelőző olyan tevékenység, amely elősegíti az optimális népgazdasági tervek kidolgozását, majd az intézkedések hatékonyságának növelését, s lehetővé teszi a különféle fogyasztási alternatívák kutatását. A prognosztizálás a tervezési rendszer alapelemévé vált, ily módon hozzájárult annak tudományos megalapozásához. Ebben a folyamatban nem kis szerepet játszik a konjunktúraprognosztizálás, amely igen összetett feladat: a tényezők és feltételezések sokaságát kell figyelembe venni, és a különböző tényezők hatását a konkrét feltételek ismeretében kell mérlegelni. Gyakori feladat, hogy a konjunktúra-alakulás valamennyi tényezőjét vizsgálni kell. A konjunktúraelőrejelzés a konjunktúrakutatás legfontosabb része, s mint ilyen, akkor lehet sikeres, ha megfelelő a szintézis a teoretikus elemzés és az empirikus kutatások alapján nyert adatok között. Az elméleti törvényszerűségek ismeretében arra kell törekedni, hogy a konjunktúra-előrejelzés az általános prognosztizálási tevékenység része legyen, úgy, hogy eközben nem szabad zártnak és merevnek lennie. A konjunktúra-prognózisok kidolgozásakor feltétlenül figyelembe kell venni a bizonytalansági tényezők hatását, azaz a megvalósulás valószínűségét. Rendszerint a következő két feladatot kell megoldani: — Egy mutató, vagy folyamat változási irányának meghatározása; — A növekedési ütem, illetve az abszolút értékek meghatározása. Ez utóbbi feladat az összetettebb, megoldása sokszor akadályokba ütközik. Annak érdekében, hogy a konjunktúra-prognózis a gyakorlatban hasznosítható legyen, feltétlenül meg kell határozni a kapott eredmények megbízhatósági szintjét és konfidencia intervallumát. A prognózisértékek és a tényleges adatok közötti egyezőségnek különféle variációi léteznek. A helyes prognosztizálás két jellemző esetét a következő példák szemléltetik: Kívánatos, hogy a prognózisok ne csak elfogadhatók, de pontosak is legyenek, ugyanakkor a pontosság növelése nem mindig áll arányban a pótlólagos idő- és költségráfordításokkal. Gyakran előfordul az is, hogy a konjunktúra-előrejelzésben csak közelítő értékekre van szükség. A konjunktúraprognosztizálás során tehát mindig célszerű mérlegelni, hogy mekkora pontosságot követeljünk meg. Ennek mértéke az eredmények tervezett felhasználásától függ. Teljesen nyilvánvaló, hogy a prognózis nem szünteti meg teljesen a várható konjunktúrával kapcsolatos bizonytalanságot. A cél úgy fogalmazható meg, hogy a bizonytalanság a lehetőség szerinti minimumra csökkenjen. A konjunktúra-alakulást befolyásoló bizonytalansági tényezők szerepét a 3. ábra szerint lehet a minimálisra csökkenteni. Az ábra meggyőzően mutatja a konjunktúra-prognózis szerepét a bizonytalanság csökkentésében és a megbízhatósági szint növelésében. A P2, P2, P3 görbék a különféle pontossági szintekhez rendelt prognózisértékeket mutatják (az M egyenes a prognóziskészítés nélküli bizonytalanságot tükrözi). Feltétlenül számításba kell venni, hogy a megbízhatóság az igénybe vett eszközöktől és azok árától is függ. Ezt az összefüggést elemezve meghatározható a prognosztizálási költségek és a prognózis hibájából adódó veszteségek viszonya. Logikusan feltételezhető, hogy a prognózis hibájából adódó veszteségek kezdetben csak alig észrevehetően, ezt követően gyorsabban nőnek, majd többé-kevésbé stabilizálódnak (ezt a folyamatot a logisztikus görbe írja le). Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a prognózis pontosságának növekedésével a költségek exponenciálisan nőnek. 66 MARKETING-Piackutatás 1983/1 Rovatvezető: Lantos Antal