Maros, 1929. január-június (3. évfolyam, 1-145. szám)

1929-01-01 / 1. szám

2 oldal POLONYI és VELITS oki. gépészmérnökök műszaki és földgáz-szerelési vállalata, a földgáz ü­zembehelyezésével egyidejűleg Marosvásárhelyen fiókot létesít. Központi fűtések tervezését és szerelését vállalja. Rádió osztálya ajánlja a legújabb és különféle nagyságú gépeit Műszaki felvilágosítással és költségvetéssel díjmentesen szolgál a vállalat központja: TORDÁN A spalato-zágrábi gyorsvonat irtózatos katasztrófája BELGRÁD (sr Maros eredeti táv­irata.) Irtózatos szerencsétlenség érte a spalato-zágrábi gyorsvonatot. Zsenitza állomás kanyargójánál a vonat bele­ütközött egy kigördült sziklába. A moz­dony a mélységbe zuhant és a mozdony­vezető, valamint vonatvezető szörnyet­haltak. A vonat utasainak hatalmas szerencséjük volt, mert szerencsére a kapcsolás leszakadt és ezért a mozdony nem rántotta­ magával a szerelvényt. Új esztendő napján Az évek, az idők végtelenségében atomok, úgy suhannak felettünk, mintha láthatatlan óriások lépnének át rajtunk. A­z esztendők, melyeket kisebbségi sorsban töltött el a magyar: szenve­dések, megrázó erejű tragédiák soro­zatai, súlyos és kitörölhetetlen nyomo­kat hagynak minden, a kisebbségi élet fázisait keresztülélt ember lelkében. Nekünk magyaroknak az újév, tízesz­tendős kálváriára a tizenegyedik év, mert a jelenlegi politikai helyzet leg­feljebb nagyon kis reményt , de ke­vés eredményre jogosító feltevést mu­tat. A jövő év politikai horoszkópját megrajzolni Igazán nehéz volna, egész Középeurópában válság­tünetek mutat­koznak, hogyan beszéljünk hát politi­kai stabilitásról pont Romániában ? Hi­szen épen a napokban kényszerült a magyarság parlamenti képviselete ki­mondani, hogy ellenzékbe megy a kor­mánnyal szemben, azértő ellenzékbe, mert csak így látja biztosí­ottnak, hogy ki tudja harcolni ettől a kormánytól is az őt megillető jogokat. Az elmúlt esztendő keserves éve volt a magyarságnak. A Jo­gosztó In­tézkedések egész sora tette lehetet­lenné, hogy a legkisebb mértékben is élje azt a szabad és nyugodt kisebb­ségi életet, amire számarányánál és nemzetközi szerződésekben biztosított jogainál fogva feltétlenül igényt tarthat. Iskoláinkat sorban megbénították mű­ködésükben, gyermekeinkre véres ke­resztet róttak, megbélyegezték őket, a tudatlanság stigmáját akarták rájuk nyomni, hogy a jövő magyar nemze­dék­e­­i elől elvegyék az élet lehető­ségeit. De nemcsak kulturális-politikai téren sújtottak bennünket drákói intéz­kedésekkel, nemcsak nyelvünk szabad gyakorlásában igyekeztek szájkosarak­kal megakadályozni, hanem anyagi boldogulásunk elől is el akartak minden olda­lról zárni be utat. Így állunk most az új esztendő első napján, kétségek­kel vívódva, hogy lesz-e máskép, vir­rad-e ránk tényleg boldogabb esz­tendő? Kell bíznunk a jövőben, hiss es a kormány csakugyan úgy került ennek se­rmágnak az élére, mintha új eszmék, új élet, szép, szabad, fel­frissült élet köszöntem«, a tízesztendős szenvedés után mireánk is. Nem akarjuk hivni, hogy csalódni fognak­, mégha mostanság olyan jelek is mutatkoztak, amelyek távol állanak attól, hogy meg­erősítsenek bennünket hitünkben. De ha kell, tudunk nemcsak kérni, de harcolni is, küzdeni is tudunk­ azért, hogy megváltozzon közöttünk az, ami eddig megfojtott bennünket. Ennek a ■zent küzdelemnek jegyében induljon meg az új esztendő és hozza meg a magyar kisebbségnek jogát, életét és kenyerét. (■?.) 1929 január 1 WiIROS Vaida a szenátusban újból a Magyar Pártról beszélt A belügyminiszter ismét kirohant a Magyar Párt ellen, melyet ,,grófi pártnak*­ nevezett Vaida és a Magyar Szemle. — „Kulturális jogaink megnyirbálásáról van szó“ — mondotta Sándor József BUKAREST (A Maros eredeti táv­irata) Vaida belügyminiszter a szená­tus tegnapi ülésén válaszolt azokra a támadásokra, amelyek ismert kisebbség­en­kes kijelentései miatt az utóbbi idők­ben érték. Kijelentette, hogy a kor­mánynak a kiebbségi kérdéssel komo­lyan kell foglalkozna. Ha hozzám jönne egy magyar — mondja — aki azt mondaná: Rajongok Romániáért és a román népért, elkergetném, mert nem szeretem a farizellakodást. Nem ezen az alapon kell megoldani a kérdést, hanem rendszerrel, úgy hogy a kisebbségek tudják meg, melyek a jogaik és melyek a kötelességeik. — A kisebbségekkel szemben köve­tett eddigi politika miatt mi románok is szenvedtünk — mondta emelt han­gon Vaida. — Megtiltották nekünk, hogy nem román iskolába adjuk gyer­mekeinket . Nekem öt gyermekem van és szerettem volna őket német és ma­gyar iskolába járatni. A Magyar Pártra vonatkozólag ki­jelenti, hogy szerettek volna választási egyezséget kötni a Magyar Párttal. Azt mondták rólam, folyatta, hogy megtámadtam a Magyar Pártot. Sza­vaimat félremagyarázták és most is­mételten kénytelen vagyok elmondani a Magyar Pártról véleményemet. Azt ne mondja senki sem, hogy a Magyar Párt minden magyart képvisel. A Ma­gyar Párt grófi párt. Nekem nincs ki­­fogásom a mágnások ellen, tisztelem őket, de a tisztelettől a bizalomig még sok van. Amíg a Magyar Pártban a mág­násszellem fennáll, addig mi a Magyar Párttal együttműködni nem tudunk. De ez nem vonatkozik a román és a magyar nép viszonyára. A román és a magyar S­zászt nagyszerűen megértik egymást, s tudnák megoldani jól a kisebbségi kérdést. Ezután Vajda a Magyar Szemlét veszi elő és olvassa belőle Gyárfás cikkét, amely kimutatja, hogy az erdélyi magyarság gazdasági szervezete fejlet­­tebb, mint azelőtt volt. Sándor József (Közbeszól) Nem er­ről van szó, hanem kulturális javaink megnyirbálásáról és a közigazgatás tűrhetetlen rendszeréről. Az Újságíróklub szombat esti megnyitása (A Maros eredeti tudósítása) Díszes közönség részvételével nyílt meg szom­bat este a marosvásárhelyi Újságíró­­klub. A megnyitó beszédet Molter Károly mondotta, majd Al. George ol­vasott fel költeményeiből. Híjak és Kozma zenetanárok száma után R. Berde Mária adott elő két nagyhatású költeményt, Zu­zsmann professzor és Haják pedig ismételten zeneszámot. Az Újságíróklub képkiállításán elsősor vá­sárhelyi művészeink állítottak ki: Ciupe Aurél, Demeter Róbert, Hajós Károly és Marthy Pál a ragyogó sza-­lonokban és étteremben káprázatos díszekként tündökölnek gyönyörű képek. Amidőn művészeink kiállításáról örömmel adunk hírt a város misértő és­ a szépért áldozatot is hozni szokott közönségének, minden különösebb be­harangozás helyett arra kérjük csupán, hogy látogassák meg a Január 10 edi­­kéig nyitva lévő kiállítást minél szá­mosabban. Akinek módja engedi, hogy lakosz­tályát izlése szerinti értékkel gazda­gítsa, jó alkalma nyílik a vermisszázs anyagából válogatnia. Tomescu vezérfelügyelő csütörtökön ismét Vásárhelyre érkezik a tanács elleni vizs­gálat lefolytatására (­? Maros eredeti tudósítása.) To­mescu vezérfelügyelő értesítette a vá­rosi tanácsot, hogy január 3-án Maros­­vásárhelyre érkezik a tanács elleni vizs­gálat lefolytatására. A vezérfelügyelő a tanácsosokhoz öt pontból álló kérdőívet küldött, amelyekre választ a január­b án délután 4 órára a városházára egybehívott megbeszélésre vár. A tanácsosokhoz intézett kérdőívben az első pontban azt kérdezi a vezér­felügyelő, hogy miért nem tudták 1928 január 2- án megtartani a közgyűlést, illetve miért tárgyaltak le tie pontból csak hármat és miért lett határozatkép­telen a közgyűlés. A második pontban az április 11-iki és április 20-iki ta­nácsülésről kérdezősködik a vezérfel­­ügyelő, majd arra tér ki, hogy jud­u 28-án a tanács csak személyes ügyek­kel foglalkozott. A harmadik pontban idézi Tomescu, hogy október 17-én a tanács nem tudott ülést tartani. Fel­sorolja továbbá, hogy október 19-én, amidőn ülést tartott, nem volt meg a szükséges többség és mégis határoza­tokat hozott. (A vezérfelügyelő arra az ülésre céloz, amidőn a Bem szobrot ki­adták. Szerk.) A negyedik pontban a december 14-iki üléssel foglalkozik To­­mescu és azt kérdezi, hogy véglegesen visszautasította-e a tanács a költség­­vetés megszavazását, vagy pedig az csak tüntető magatartás volt-e. Végül az ötödik pontban felteszi a kérdést, káros hatással van-e a közérdekre a tanács további működése. Ez az utolsó pont, amelynek alapján a feloszlatást el lehet rendelni. Tomescu csütörtöki látogatása elé nagy érdek­lődéssel tekintenek, mert ettől függ a tanács feloszlatásának kérdése, amely most már egészen bizonyosnak látszik. — Négyes ikreket szült egy spa­nyol asszony. Madridból táviratozzék­. A spanyolországi Kadiz melletti falucs­kában egy bányamunkás felesége né­gyes ikreket szült. Ugyanez az asszony esztendővel ezelőtt hármas ikrekkel ajándékozta meg férjét és a hármas ikrek mindnyájan életben vannak. A spanyol újságok gyűjtést indítottak a sanyarú fizetésű bányamunkás támo­gatására. Boldog újévet kívánunk igen tisztelt vevőinknek, barátainknak és ismerőseinknek Braun & Co. Ezúton kíván Boldog újévet ösz­­szes ismerőseinek és vendégeinek Roska vendéglős Boldog újévet kíván igen tisztelt vendégeinek. Ismerőseinek valamint jóbarátainak Scheer és Lunzer New-York kávésok Boldog újévet kiván t. vendégel­ek és jóbarátainak Schweizer Adolf, a Korzó-kávéház tulajdonosa Boldog újévet kiván t. vendégei­nek Bürger Ernő, a Korzó-kávé­­ház főpincére. Boldog újévet kivin t. vendégei­nek Pázmány István, a „Tag”­vendéglő tulajdonosa Boldog újévet kíván Bonfert Vilmos, a Központi étterem, szál­loda és buffet tulajdonosa Boldog újévet kíván igen tisztelt vendégeinek, ismerőseinek,jóbarátai­­nak Bertia Gyula a „Berdó” tu­lajdonosa. Boldog újévet kíván­t. vend­égei­nek Fischer és Borsodi a New York kávéház főpincérei. MELY A HASZNÁLJON MESZNITROGÉNT, legolcsóbb és legjobb nitrogén műtrágya Fokozza a termést, —­ talajt javítja — lazítja — savtartalmát csökkenti, — elősegíti a szük­séges egyéb tápanyagok felvételét, — elpusztítja az érdieket A növény egész tenyészideje alatt egyenleteseen hat, — csökkenti a növényi betegségeket nem mosódik ki. Ajánlattal, valamint szakszerű útbaigazítással díjmentesen szolgál. AUFFENBERG főtanácsos többtermelési irodája

Next