Maros, 1929. január-június (3. évfolyam, 1-145. szám)
1929-01-01 / 1. szám
2 oldal POLONYI és VELITS oki. gépészmérnökök műszaki és földgáz-szerelési vállalata, a földgáz üzembehelyezésével egyidejűleg Marosvásárhelyen fiókot létesít. Központi fűtések tervezését és szerelését vállalja. Rádió osztálya ajánlja a legújabb és különféle nagyságú gépeit Műszaki felvilágosítással és költségvetéssel díjmentesen szolgál a vállalat központja: TORDÁN A spalato-zágrábi gyorsvonat irtózatos katasztrófája BELGRÁD (sr Maros eredeti távirata.) Irtózatos szerencsétlenség érte a spalato-zágrábi gyorsvonatot. Zsenitza állomás kanyargójánál a vonat beleütközött egy kigördült sziklába. A mozdony a mélységbe zuhant és a mozdonyvezető, valamint vonatvezető szörnyethaltak. A vonat utasainak hatalmas szerencséjük volt, mert szerencsére a kapcsolás leszakadt és ezért a mozdony nem rántotta magával a szerelvényt. Új esztendő napján Az évek, az idők végtelenségében atomok, úgy suhannak felettünk, mintha láthatatlan óriások lépnének át rajtunk. Az esztendők, melyeket kisebbségi sorsban töltött el a magyar: szenvedések, megrázó erejű tragédiák sorozatai, súlyos és kitörölhetetlen nyomokat hagynak minden, a kisebbségi élet fázisait keresztülélt ember lelkében. Nekünk magyaroknak az újév, tízesztendős kálváriára a tizenegyedik év, mert a jelenlegi politikai helyzet legfeljebb nagyon kis reményt , de kevés eredményre jogosító feltevést mutat. A jövő év politikai horoszkópját megrajzolni Igazán nehéz volna, egész Középeurópában válságtünetek mutatkoznak, hogyan beszéljünk hát politikai stabilitásról pont Romániában ? Hiszen épen a napokban kényszerült a magyarság parlamenti képviselete kimondani, hogy ellenzékbe megy a kormánnyal szemben, azértő ellenzékbe, mert csak így látja biztosíottnak, hogy ki tudja harcolni ettől a kormánytól is az őt megillető jogokat. Az elmúlt esztendő keserves éve volt a magyarságnak. A Jogosztó Intézkedések egész sora tette lehetetlenné, hogy a legkisebb mértékben is élje azt a szabad és nyugodt kisebbségi életet, amire számarányánál és nemzetközi szerződésekben biztosított jogainál fogva feltétlenül igényt tarthat. Iskoláinkat sorban megbénították működésükben, gyermekeinkre véres keresztet róttak, megbélyegezték őket, a tudatlanság stigmáját akarták rájuk nyomni, hogy a jövő magyar nemzedékei elől elvegyék az élet lehetőségeit. De nemcsak kulturális-politikai téren sújtottak bennünket drákói intézkedésekkel, nemcsak nyelvünk szabad gyakorlásában igyekeztek szájkosarakkal megakadályozni, hanem anyagi boldogulásunk elől is el akartak minden oldalról zárni be utat. Így állunk most az új esztendő első napján, kétségekkel vívódva, hogy lesz-e máskép, virrad-e ránk tényleg boldogabb esztendő? Kell bíznunk a jövőben, hiss es a kormány csakugyan úgy került ennek sermágnak az élére, mintha új eszmék, új élet, szép, szabad, felfrissült élet köszöntem«, a tízesztendős szenvedés után mireánk is. Nem akarjuk hivni, hogy csalódni fognak, mégha mostanság olyan jelek is mutatkoztak, amelyek távol állanak attól, hogy megerősítsenek bennünket hitünkben. De ha kell, tudunk nemcsak kérni, de harcolni is, küzdeni is tudunk azért, hogy megváltozzon közöttünk az, ami eddig megfojtott bennünket. Ennek a ■zent küzdelemnek jegyében induljon meg az új esztendő és hozza meg a magyar kisebbségnek jogát, életét és kenyerét. (■?.) 1929 január 1 WiIROS Vaida a szenátusban újból a Magyar Pártról beszélt A belügyminiszter ismét kirohant a Magyar Párt ellen, melyet ,,grófi pártnak* nevezett Vaida és a Magyar Szemle. — „Kulturális jogaink megnyirbálásáról van szó“ — mondotta Sándor József BUKAREST (A Maros eredeti távirata) Vaida belügyminiszter a szenátus tegnapi ülésén válaszolt azokra a támadásokra, amelyek ismert kisebbségenkes kijelentései miatt az utóbbi időkben érték. Kijelentette, hogy a kormánynak a kiebbségi kérdéssel komolyan kell foglalkozna. Ha hozzám jönne egy magyar — mondja — aki azt mondaná: Rajongok Romániáért és a román népért, elkergetném, mert nem szeretem a farizellakodást. Nem ezen az alapon kell megoldani a kérdést, hanem rendszerrel, úgy hogy a kisebbségek tudják meg, melyek a jogaik és melyek a kötelességeik. — A kisebbségekkel szemben követett eddigi politika miatt mi románok is szenvedtünk — mondta emelt hangon Vaida. — Megtiltották nekünk, hogy nem román iskolába adjuk gyermekeinket . Nekem öt gyermekem van és szerettem volna őket német és magyar iskolába járatni. A Magyar Pártra vonatkozólag kijelenti, hogy szerettek volna választási egyezséget kötni a Magyar Párttal. Azt mondták rólam, folyatta, hogy megtámadtam a Magyar Pártot. Szavaimat félremagyarázták és most ismételten kénytelen vagyok elmondani a Magyar Pártról véleményemet. Azt ne mondja senki sem, hogy a Magyar Párt minden magyart képvisel. A Magyar Párt grófi párt. Nekem nincs kifogásom a mágnások ellen, tisztelem őket, de a tisztelettől a bizalomig még sok van. Amíg a Magyar Pártban a mágnásszellem fennáll, addig mi a Magyar Párttal együttműködni nem tudunk. De ez nem vonatkozik a román és a magyar nép viszonyára. A román és a magyar Szászt nagyszerűen megértik egymást, s tudnák megoldani jól a kisebbségi kérdést. Ezután Vajda a Magyar Szemlét veszi elő és olvassa belőle Gyárfás cikkét, amely kimutatja, hogy az erdélyi magyarság gazdasági szervezete fejlettebb, mint azelőtt volt. Sándor József (Közbeszól) Nem erről van szó, hanem kulturális javaink megnyirbálásáról és a közigazgatás tűrhetetlen rendszeréről. Az Újságíróklub szombat esti megnyitása (A Maros eredeti tudósítása) Díszes közönség részvételével nyílt meg szombat este a marosvásárhelyi Újságíróklub. A megnyitó beszédet Molter Károly mondotta, majd Al. George olvasott fel költeményeiből. Híjak és Kozma zenetanárok száma után R. Berde Mária adott elő két nagyhatású költeményt, Zuzsmann professzor és Haják pedig ismételten zeneszámot. Az Újságíróklub képkiállításán elsősor vásárhelyi művészeink állítottak ki: Ciupe Aurél, Demeter Róbert, Hajós Károly és Marthy Pál a ragyogó sza-lonokban és étteremben káprázatos díszekként tündökölnek gyönyörű képek. Amidőn művészeink kiállításáról örömmel adunk hírt a város misértő és a szépért áldozatot is hozni szokott közönségének, minden különösebb beharangozás helyett arra kérjük csupán, hogy látogassák meg a Január 10 edikéig nyitva lévő kiállítást minél számosabban. Akinek módja engedi, hogy lakosztályát izlése szerinti értékkel gazdagítsa, jó alkalma nyílik a vermisszázs anyagából válogatnia. Tomescu vezérfelügyelő csütörtökön ismét Vásárhelyre érkezik a tanács elleni vizsgálat lefolytatására (? Maros eredeti tudósítása.) Tomescu vezérfelügyelő értesítette a városi tanácsot, hogy január 3-án Marosvásárhelyre érkezik a tanács elleni vizsgálat lefolytatására. A vezérfelügyelő a tanácsosokhoz öt pontból álló kérdőívet küldött, amelyekre választ a januárb án délután 4 órára a városházára egybehívott megbeszélésre vár. A tanácsosokhoz intézett kérdőívben az első pontban azt kérdezi a vezérfelügyelő, hogy miért nem tudták 1928 január 2- án megtartani a közgyűlést, illetve miért tárgyaltak le tie pontból csak hármat és miért lett határozatképtelen a közgyűlés. A második pontban az április 11-iki és április 20-iki tanácsülésről kérdezősködik a vezérfelügyelő, majd arra tér ki, hogy judu 28-án a tanács csak személyes ügyekkel foglalkozott. A harmadik pontban idézi Tomescu, hogy október 17-én a tanács nem tudott ülést tartani. Felsorolja továbbá, hogy október 19-én, amidőn ülést tartott, nem volt meg a szükséges többség és mégis határozatokat hozott. (A vezérfelügyelő arra az ülésre céloz, amidőn a Bem szobrot kiadták. Szerk.) A negyedik pontban a december 14-iki üléssel foglalkozik Tomescu és azt kérdezi, hogy véglegesen visszautasította-e a tanács a költségvetés megszavazását, vagy pedig az csak tüntető magatartás volt-e. Végül az ötödik pontban felteszi a kérdést, káros hatással van-e a közérdekre a tanács további működése. Ez az utolsó pont, amelynek alapján a feloszlatást el lehet rendelni. Tomescu csütörtöki látogatása elé nagy érdeklődéssel tekintenek, mert ettől függ a tanács feloszlatásának kérdése, amely most már egészen bizonyosnak látszik. — Négyes ikreket szült egy spanyol asszony. Madridból táviratozzék. A spanyolországi Kadiz melletti falucskában egy bányamunkás felesége négyes ikreket szült. Ugyanez az asszony esztendővel ezelőtt hármas ikrekkel ajándékozta meg férjét és a hármas ikrek mindnyájan életben vannak. A spanyol újságok gyűjtést indítottak a sanyarú fizetésű bányamunkás támogatására. Boldog újévet kívánunk igen tisztelt vevőinknek, barátainknak és ismerőseinknek Braun & Co. Ezúton kíván Boldog újévet öszszes ismerőseinek és vendégeinek Roska vendéglős Boldog újévet kíván igen tisztelt vendégeinek. Ismerőseinek valamint jóbarátainak Scheer és Lunzer New-York kávésok Boldog újévet kiván t. vendégelek és jóbarátainak Schweizer Adolf, a Korzó-kávéház tulajdonosa Boldog újévet kiván t. vendégeinek Bürger Ernő, a Korzó-kávéház főpincére. Boldog újévet kivin t. vendégeinek Pázmány István, a „Tag”vendéglő tulajdonosa Boldog újévet kíván Bonfert Vilmos, a Központi étterem, szálloda és buffet tulajdonosa Boldog újévet kíván igen tisztelt vendégeinek, ismerőseinek,jóbarátainak Bertia Gyula a „Berdó” tulajdonosa. Boldog újévet kívánt. vendégeinek Fischer és Borsodi a New York kávéház főpincérei. MELY A HASZNÁLJON MESZNITROGÉNT, legolcsóbb és legjobb nitrogén műtrágya Fokozza a termést, — talajt javítja — lazítja — savtartalmát csökkenti, — elősegíti a szükséges egyéb tápanyagok felvételét, — elpusztítja az érdieket A növény egész tenyészideje alatt egyenleteseen hat, — csökkenti a növényi betegségeket nem mosódik ki. Ajánlattal, valamint szakszerű útbaigazítással díjmentesen szolgál. AUFFENBERG főtanácsos többtermelési irodája