Maros, 1930. július-december (4. évfolyam, 148-299. szám)

1930-07-01 / 148. szám

CIKKSOROZATUNK AZ ELHANYA­tOLT VÁROSRÓL ! , . . . Ez már több a soknál...! Kiáltó panasz a kövesdombi alvilágból, ahol örök sötétség honol ötszáz szegény ember házában A Kövesdomb ucca nélküli uccájának siralmai ... ! Sem víz, sem­­villany, sem szenycsatorna nincsen a kövesdombon, a városi adót mégis beszedik! Van Marosvásárhelynek egy nagyon szomorú, nagyon elhanyagolt városré­sze, igaz egy kilométerre van a város­tól s a városi gondoskodás rövid keze nem ér el eddig. Ezt a szomorú, na­gyon, nagyon beteg uccát Kövesdomb­nak hívják. A Kövesdomb lakosainak siralmai a lehetetlen állapotok miatt már túlhaladnak mindenféle ucca-ano­­máliát, itt már tényleg tűrhetetlen a helyzet. Ennek az uccának ugyanis többek között nincs uccája. A város­nak nem volt gondja rá. Ennek az uc­cának nincs villanya. A város úgy lát­szik sajnálta azt a néhány villanyosz­lopot, pár méter drótot és porcellán­­csempét ettől a szegény negyedtől. Ennek az uccának vize sincsen, sze­­métlevezető csatornája sincsen, egy­szóval Marosvásárhely város, amely­hez a Kövesdomb szervesen hozzátar­tozik, teljesen kitagadta ezt az uccát. De ha csak ez volna a baj, talán még nem is volna olyan kiáltó a nyo­morúság. De ott a bökkenő, hogy a kövesdombi lakosok annak dacára, hogy semmit sem kapnak a várostól, épenúgy és épenannyi városi adót fizetnek, mint a jól kikövezett, villany­nyal kivilágított, vízvezetékkel felsze­­szerelt utcák lakói. Hogy milyen címen szedheti be a város a Kövesdomb la­kóitól azon illetékeket, amelyek csak használat, vagy fogyasztás után jár­nak, nem tudhatjuk, de mint nagyon szomorú tényt kell leszögeznünk a Kövesdomb esetet, amely ha nem is a mostani, de az előző évi városi re­zsinkének gondatlanságát bizonyítja. Szegény kövesdombiak, akiknek leg­nagyobb része vasutas, vagy szegé­nyebb iparos ember, már mindent meg­tettek, hogy egy kis városi szint ad­janak a kövesdombi alvilágnak. Kér­vényeztek, hogy vezessék be az utcá­­jukba a villanyt és a vízvezetéket , hogy igazítsák meg a lépcsőt, azonban hiába. Pedig az ott lakó százhúsz csa­lád, tehát legalább ötszáz ember együt­tesen elhatározta, hogy anyagilag hoz­zájárulnak a villany és vízvezeték bevezetetéséhez, ezt fel is tüntették kérvényükben, amelynek így sem lett haszna. Hiába jártak delegációk a vá­rosházára, a Kövesdombról senki sem akart tudni, az úgy látszik örökre ki­tagadott gyermeke marad a városnak. Pedig jó lesz nem elfelejteni azt, hogy Itt történt a Nagy Béla féle borzalmas rablógyilkosság is."Ebben az örök sö­tétségbe burkolt városnegyedben haj­tották végre véres tettüket Nagy Bé­láék. A városnak elsőrangú érdeke az hogy a kövesdombi tarthatatlan hely­zeten segítsen s jóvátegye azt, ami az előző városi rezsimek nem látta­ jónak orvosolni. Addig, amig nem lesz késő . .. ! v ^■5 9 *pffl M £ fi be * TJ fi £ be ffcfca·5s a * s = iBjSr; f « e* E -8 c £ í* O i.r­6*1 «.«Hi M A 5« " » ® ţn »ia* & Bei * S2- T, B n fl a h i- 5* ■ e f.!l~ás O" m n U 2? mZ m ■ “ E B I S e S * • í«|E= j !íJí:S B Eb (zért boritokban rögtön beküldeni) URANIABANK NOVJt/ ZÁMKY C. S. R­ Meg end­elek a IV. cul­­kuzit»házi osztályonként — egész perejegyet A Ke 80 ILei 400 ——fél eor­sjegyet A ke 40 Lei 200 —,negyed sorsjegyet a Ke 20 Lei 100 Jt sorsjegyek fele a&eetlentll nysrl Kényelmes fizetési módozat a sorsj*­­gyek vétele utén I Kérek hivatelos játék« tervet I Pontos és olvasható cím Eli Nész , Lakhely Utolsó posta • • t I » t i I • .% N Nlö 1 ° ■B e sf B•S 9 ie e * 6 t ?S £ b “ a 0 E JS­* *3» *-■5* ?|2b •2^3JS II * li 5 II = FDrdényHánl 8 marosszentgySrgyi jód-sós« gyógyfordS junius 15-től nyitva VasutkSzIskedés i Targu-MurssrSI indul ■ Személyvonat délelőtt 8*82 FQr­tövonat „ 11*48 Vegyesvonat délután 146 FOrdSvonat „ 3*17 ,1 r­­6*28 9Ha rosszentgy8rgyról indul ■ F«rdS»o at délelőtt 12*04 ii délután 3*40 Lise-mélyvonat „ 5*04 Fürdővonat „ 6*55 Vagyesvonat „ 8*38 Egy vasúti jegy ára oda-vissza IS Lei Autóbusz közlekedés minden órában D. o. 9-II-ig és d. u. 8 8-lg Agyonlőtte az oltáro­s imádkozó papot, majd ▼érlfirdSt rendezett az elhagyott férj Newyorkból jelentik: Niagara vá­roskában a lelkész feleségének első férje a templomban lelőtte az imád­kozó papot. Ezután több lövést adott le első feleségére, a papnéra és egy férfire, akiben udvarlót sejtett. A me­rénylet nagy feltűnést keltett és a lö­völdöző férjet letartóztatták. A legyilkolt cári család csontjai egy gödörbe vannak összehányva ! Budapestről jelentik: Pergel Nagy Elemér volt bankhivatalnok, aki nem­rég érkezett haza Budapestre az orosz hadifogságból, rendkívül érdekes ada­tokat mondott el az orosz cári család meggyilkolásáról. Pergel a kazáni tör­vényszékhez írnoknak került be, ez volt az a törvényszék, amely a cári család meggyilkolásának adatait ösz­­szegyűjtötte. A bizottság iratai elvesz­tek és igy a cári család meggyilkolá­sának adatai nagyon homályosak. Per­gel elmondta, hogy a bizottság Jeka- I­terinburg közelében Kotjakov faluba ment ki arra a hírre, hogy a bolsevi­­kok a cári családot ott égették el. Az erdőben tényleg találtak emberi cson­tokat, megtalálták Alexandra cárné ékszereit és kézitáskákat, amelyre a cári tisztek kétségtelenül ráismertek. A cári család csontjai mind egy gö­dörbe voltak összehányva. Nagy el­mondta, hogy a lakosság még ma is lázasan keresi a cári család ékszereit, sőt a moszkvai hatóságok is kiszálltak a kincskeresésre. A volt hadifogoly előadásának érdekessége, hogy el­mondja, hogy Alexius carevics kapott egy aranygyűrűt Ferenc József ma­gyar királytól és ezt egy öreg orosz parasztasszonynál találták meg teljesen ép állapotban. 160 éves, 14 felsége volt, 65 gyermeke van és még soká akar élni a világ legöregebb embere Athénből jelentik . A híres Zaro Agá­ról, a 160 éves török csodáról, aki az antialkoholisták büszkesége, sokat írtak már a világlapok. A legérdekesebbek­­azonban azok az életrajzi adatok, a­­­melyek most egy görög napilapban láttak napvilágot. Zaro Aga hivatalos okmányokkal tudja igazolni, hogy már 35 éves korában önkéntes volt Napó­leon hadseregében és a császár kitün­tette őt a becsületrenddel. 1897-ig 10 felesége halt meg, azóta ő már újra négyszer nősült. Az 1897-es görög­­török háborúban 125 éves korában szintén részt vett a szalonikii ütközet­ben. Jelenleg 65 élő gyermeke van és I HARISNYAHÁZ közli a t. vevőközönséggel, hogy a „KÖZÉRDEK“ kötelékébe tartozik mmm. full*«­i «g» ifftjigfifffir' ÉÉstééíHHÉ Kedd, Szerda, Csütörtök Odesszai kém Nagyszabású orosz film rendszerint azt válaszolja az őt vizi­­táló idegeneknek, hogy Allah engedel­­mével még 50 esztendeig akar élni. Érdekes, soha nem volt beteg, de soha nem ivott egyetlen korty szeszes italt sem. Emlékező tehetsége rendkívül élénk, a legprecízebben emlékszik visz­­sza régi háborús élményeire és sze­relmeire. A zsánere különben most is a szőke európai nő és ezért feltűnően kedves a nála tisztelgő angol és ame­rikai misszekkel és ladykkel. Bála tilMji Ildiin pg­­slcldi tilt I» a pM isavjil kMíiii Nyitráról jelentik: Kun Bélával el­menekült titkárnőjét, a nyitrai szár­mazású Csiros Krisztinát a szovjet­kormány a párisi követséghez előkelő diplomáciai állásba osztotta be. Rázárta a veszekedő férjére az ajtót, aki a szobában szénné éjfélt Gyuláról jelentik. A törvényszék özv. Hadady Lászlónét, aki Öcsödön egy veszekedés után férjére rázárta az ajtót, aki a snobákban támadt tűz­ből nem tudott kimenekülni és szénné égett, gondatlanságból elkövetett em­berölésért tíz havi fogházra ítélte, amit a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek és elrendelték az asszony sza­badlábra helyezését. Az ítélet indoko­lása szerint a bíróság magáévá tette a vádlott vallomását, miszerint Hada­­dinyé annyira megzavarodott ura fe­­nyetései következtében az ijedtségtől, hogy ebben a lelki állapotban rázárta urára az ajtót. Az ítéletben az ügyész és a védő ismét megnyugodtak és az ügy jogerőre emelkedett.­­ A BUDAPESTI HÉTFŐI NAPLÓ, mely közli a legújabb világ és sport eseményeket. Marosvásárhelyen is kapható AZ Hétfői Napló a magyar nyelvterület elismerten legjobb, leg­tartalmasabb hétfői lapja amelyet különösen vonzóvá tesz nívós sport­­rovata A Hétfői Napló ára 5 lej kapható mindenütt nt OL a­o Kedd, július 1. BUDAPEST, 10.15. Délelőtti hang­verseny, 12.15 Rendőrzenekar, 16.30 Józsa Rezső mesél a gyermekeknek, 18 Csomorkányi Pál novellái, 18.30 Másfélóra könnyű zene, 20 Glatz Oszkár felolvasása: A modern mű­vészi mozgalmak, 20.30 Lengyel Meny­hért Charlotte kisasszony c. színmű­vének közvetítése. 22.30 Nagy Margit operaénekesnő hangversenye. 23.30 Cigányzenekar. BÉCS 12 Délelőtti zene, 14 Gra­mofonzene, 16.30 Domanski zenekar, 21 Saletzki operaénekes áriás, 21.30 Kabaré, 22.30 Holtzer zenekar. BU­KAREST. 18. Sibiceanu zenekar, 20.40 Rádió Egyetem, 21 Rádiózenekar. Urirány pensze Tudakozódni és távirati cím «özv. Bankigazgatónő» postrestant BorSén Laison szeptember 15-ig

Next