Maros, 1932. január-június (6. évfolyam, 1-149. szám)

1932-01-01 / 1. szám

I Párásból jelentik n­emrégiben je­lentek 016? Lucieto Keresztély emlék­iratai, aki a háború folyamán az án­­tánt kémszolgálatában állott,, és aki­­i többek között kikémlelte a Krupp I­­ gyárban az első német gáz­gráná­­­ I­tok készítését. I Lucieto érdekes részleteket közöl a t en­lékiratában az ántánt kitűnő kém­­■zolgálaláböl, így elmondja, hogy több helyről kaptak jelentést egyszer arr­ól, hogy a német vegyészeti gyárak­­1 harcászati eszközökön dolgoznak M­essani Krupp gyárban.­­ Ennél a válalatnál is voltak az­­ infántnak megfizatett, kémei, I I Ifibbek között egy M. nevű mér- I nek. A Lucietonak ennek a mérnöknek ré­gé­n sikerült megtudnia, hogy Néme­tországi a megkezdett gáz­háborút még sokkal nagyobb mértékben kívánja folytatni és az esseni gyárba jóriási mennyiségű új összetételű gázt szállí­tanak. A kém megbízást kap­ja, megfelelő hamis Iratokkal azonnal EsSejibe uta­­zott ahol megikezdte kutatásait. Éj Hasani Hot vendéglőben­­ reggeli közben másnap kihallgat­­­­tak­ egy beszélgetést,, amely sze-­­­­­rint a császár, Hindenburgi és Lu­­­­­ttendorff, valamint egy osztrák török bizottság­ előtt, rövidesen uj gránátokat fognak kipróbálni, a- I I melyek egyket­t­e meghozzák a két pont halaknak győze­l­ét Lucieto feszült figyelemmel hall­­­tatta ezeket a híreket, amelyeket, ké­sőbb más oldalról is megerősítettek neki. Beszélgetett egy csendőrrel akinek mint düsseldorfi mérnök mu­tatkozott ba és ez a következőket mon­dotta neki! Olyan gránátokat fogunk most használni, amelyek többszáz mé­ternyi körzetben minden élő- t­­­ényt elpusztítanak. Saját szemem­­­­­mel láttam, amint gázzal töltötték ■­­ meg azeket a gránátokat. A kém többet szeretett, volna tudni a dologról és ezért úgy lett, mint,ha az egészet csak tréfának tartaná. — J­á Vicc! — mondotta. — Ugyanis egy madárkatickát is meg lehetne töl­teni vízzel. — A •sinder ■ dir fii vörös lati — sz­ával hülyének tart engem. Na mi­­be fogad, hogy a gázgránátok tényleg léteznek? A fogadás ezer márkában létre is jött. És a jó csendőr másnap a német mérnök­­­­nek hitt kémet külömböző rejtek Utakon elvitte a lövőtérre, ahol a gránátok robbanó hatását kipró­bálták A tér közepén az ágyuktól mintegy 1200 méternyire egy hatalmas birka­­nyáj állott.­­ — Nem próbálhatjuk k­i a gráná­­tok hatását elő embereken. —­szlalt a csendőr. — ezért hoztak ide birkákat. Nemsokára az egész lövőtelepe­­ker­­dán Vette körül, s megjelent a helyszínen Mlmos , császár és az egész katonai bizott­ság­. Pár pillanat múlva Vezény­­­­szavak csendültek, majd két ágyú dördült el és a birkanyá­j­tóit né­hány méternyire felrobbantak a gránátok. A robbanás után zöldes sárga felhő keletkezett és­ az min­dent fátyolba takart. Mikorra a­­ szél szétszórta ezt a felhőt, az egész nyár holtan hevert a földön s a fa rozsdaszinüvé válott. Az ellenőrző bizottsági háromszo­ros hurrát kiáltott, a gyár zenekara pedg a német Hmnuszt játszotta A csendőr maga oda volt a boldogságtól. — Na mit szól hozzá — suttogta az álmérnöknek.­­ — Koloszális — felelte az majd! hoz­zá­tette: Mondja, nem szerezhetnek­ ennek a felejthetetlen napnak emléké­ül egy gránátszilánkot?? — Hogyne. Majd én magam hozok mag­ának egyet. A csendőr hozott is egy gránátszilánkot. Lucieto pedig­ három nappal ké­sőbb már ismét járásban volt ahol megbíz­óinak a gránátszilán­kot átadta. Itt, szigorú vegyi elemi­zés alá vették és ennek révén kide­­rült, hogy a gránát klióttszén«r­oviddal és chloraf­arm-metil pre­parátummal volt megtöltve. , , Mind a két gáz azonnali fulladást okoz Huszonnégy lórával később a francia hadügyminisztérium 100 ezer új gászmaszkot rendelt a katonái számára. A németek féltve őrzött titka pedig­ le volt leplezve. . . . .­­ , A HÁBORÚS KÍMSZOLGÁLAT TITKAIBÓL ! Hogyan védekeztek az antanthatalmak a német gázak ellen ­­ik októl I. Feren­cz József, IV. Károly Urák­ és Apponyi Albert a törött széklábak alatt... Evolúció vagy revolució?? Egy elvi­­század óta kisért Európában ez a két jelszó és míg a csendes fejlődés csak alig-alig érezhető, addig a revulució­t gyet­mmi államban valósíthatták, meg történelmi együtthatók szerencsés ta­lálkozása által. Ez a kérdés jutott eszembe, amikor vasárnap azzal a szándékkal, hogy fel­menjek a városi könyvtárba, megáll­óim a bejáratnak A cement padiján egy csomó kődarab, de ha közelebbről né­zi meg az ember rájön­ arra, hogy ezek régészeti szempontból csodás értékek. Egy szürke kődarab, rávésve Dánius I. egy másik kődarab, ha kö­zelebbről nézi meg­ az ember, rájön arra, hogy egy csodálatos finom Voná­sú női fejet ábrázol. Se szeri se száma nincs ezeknek, oly sok értékes holmi van itt összehoz­va. Mindez Fi­m­on múzeumigazg­at­ó érdeme. Szabadon fekszik a cementpadlón Darius, a kincses császár emléke Elgondolom mégis csak jó a gazdag embernek, legalább két és fél évezreden keresztül megmarad az emléke. Vajha egy rabszolga lett volna ez a Darius, még a csontjából is supeririszfátot ké­szítettek volna. Darsius utódjainak köz­vetett táplálására... Feljebb a harmadik­ emeleten Van az úgynevezett lomtár. Ide nem igen szok­tak bejárni, különösen Vendégek, nem. Tudniillik itt kortörténelm­et, és rela­tivi­tst tanulhat az ember. Ugyanis a törökt széklábak, glipszroncsok és egyebek között ép szobrok és képek feküsznek. Hogy ne mondjak többet, itt fekszik I. Ferenc Jó­zsef, IV. Károly és Apponyi Albert gró­f szobra illetve képe, a széklábak alatt, kissé megvisel­ve a sok portól és a muland­ósáigtól,­ de mindennek dacára elégl jó­ állapot­ban. Ennyi a Valóságos helyzet. Ebből más konklúziót nem lehet le­vonni csak azt, hogy nagyon relatív valami ez az egész élet. Koronásfők akik pár hével e '«'.őt­ még nágml lilák föött rendelkeztek, akiknek szobrait gyalázni börtönnel járt ma a székláb­­ak alá kerültek, így szakadtak szét az illúzióik. Ig­y szántja keresztül a múlandóság­ acél­­ekéje a relativ nagyság nimbuszát « igy jön rá az ember arra, hogy ami ele­vont fogalom az csak azé a generációié amelyik magáénak vallhatja... , Úgy szürkül minden a generációik során értéktelen kővé, mint Darius kincse a kultúrpalota cementpadlaján Hatalmas siker jegyében zajlott le a dicsőszentmánoni „GLOEIA“ városi dalk­ör műsoros esték­je Karácsony másodnapján zajlott le­ az oly nagy érdeklődéssel várt dicső­­szentmártoni GLORIA városi dalkör műsoros estélye. A megjelent közönség, ezen a napon rég nem látott és halott, tökéletes elő­­­adást élvezett végig, melynek mindjem­ egyes száma a legnagyobb gondd­al és hozzáértéssel volt ö­szevál­ogatva és színtehozva. Nagyon sokat mulatott a közönség a nagyszerűen összeválogatott és elő­adott egy felvonásos bohózatokon, me­lyek állandó derültségben tartották a közönséget. A bohózatokat sikerre vitték: Ro­senberg Mica, városunk elismert ko­­mikája. Kristó Böske. báró Bánffy Alexandrina. Negri Mici. Negri Irma. Kertész Ákos. Mihályffy Lajos. Komá­romi András. Papp József. Markovics György Komáromi Lászlói. Negri Osz­kár, Simon László Léb Marié, Fülöp Andor. Külön kiemelendő a dicsőszentmár­­toni «Gor­ia» városi dalköri énekszám­ai, a­mely szebbnél szebb dalokat adott elő Simon László karnagy vezényletvel, precíz előadásban, a közönség nagy tetszése mi­ett.­­ Nagyon hatásos volt a magyőr végén a G­oria­da­ kör tiz ta­gja által bemuta­tott mag­as tánc, melyet, a fröcönséji nagy ovációval fogadott és megujráz­­tatott. A magyar ruhás táncosok voltak: Zikeli Katinka. Polyó Erzsike. Negri­ ■ Irma. Papp Ilonka. Dusincky Böske.­­ Benyovszky R­ózsika. Munc­inger Már­­­ta. Belényessy Erzsiké. Pá­l Irma ! Műsor után tánc következett, mely­nek keretében volt női szépség ver­seny és férfi csúnyaság verseny. 5 A női szépség verseny győztese lett hosszas küzdelem árán. Viasz Baba míg a második díjat Folyó Erzsiké nyerte el. j | j | . | j ■ • ■ | I A férfi csúnyaságverseny első díját Farkas Ernő, miig a másodikat Ujfal­­­vi Géza nyerte meg. , , " A közönség a legjobb hangulatban a még sokáig maradt együtt.­­ A szépen sikerült előadásért a rendid­zőség minden dicséretet megérdemel. maros Tenyészállatvásár Budapesten A budapesti tenyészkiállítást é­s vá­sárt az 1932. év tavaszán is megren­dezi az Országos Magyar Gazdasági Egylet. A kiállítás március hó 17-én fog megnyitni és ebből az alkalomból az O.M.G.E. ismét kérte a kedvezmé­nye­­s utazásra jogosító kedvezmények engedélyezését úgy a MÁV­-tól mint a szomszédos államok vasútigazgatóisá­­gairó­l. Ez alkalommal tehát március első napjaitól áprilisig jelentékeny kedvezményekkel lehet Budapestre ut­azni. Az OMGE az Erdélyi Gazdasági Egyletet kérte fel a kedvezményes va­­su­t­jegy váltására jogosító igazolván­­yok árusítására. Ezügyén tehát hát mindennemű meg­keresés az Erdél­yi Gazdas­ági Egylet titkári­ hivatalához (Kolozsvár, Attila u. 10) intézendő. t Csirena­i címra vigyázníti $3.000 lejen 2 szoba, téglaépület, cseréptető, ud­var, kert­­ ,­­ 1­05.600 lejenn 8 szoba, konyha, üzlethelyiség, ud­var, kert. Jó helyen, járda mellett, víz és villany bevezetve. 420.000 lejen emeletes téglaépület, cseréptetővel, összesen 10 szoba és melléképüle­teivel, igen jó helyen. Bérbeadók orvosi rendelőnek, ügy­védi irodának alkalmas helyek és kisebb nagyobb lakások. Zongorák, pianínok, bútorok feltünő olcsó árban.­­ ! Minden meghívást gyorsan, lelkiis­meretesen teljesít. KOVÁCS ELEK irodája Főtér 59. 1932. Január 1

Next