Református Kollégium, Marosvásárhely, 1941

nokának elnöklete alatt, kik 1718. ápr. 30.-án hirdették ki az egye­sülést kimondó határozatot. — Lásd az eredeti okmányt az Erdélyi Muzeum levéltárában, az Aranka gyűjteményben.). . . Ettől az évtől kezdve kollégiumunknak theológiai és bölcsészeti fakultása is volt, 1794-től kezdve pedig jogi fakultása is. Iskolánk beléletét saját tör­vényei szabályozták s tantervében jelentősebb változásokat az 1769. évi vásárhelyi litteraria comissio, az 1795. évi, 1801. évi, 1833., 1842., 1847. évi tantervek eszközöltek (lásd a főkonsistorium 1771. évi rendelkezését, valamint az említett tanterveket és iskola­törvényeket.) A fennt megnevezett fakultásokat rendre az alábbi módon szüntette meg egyházi főhatóságunk. 1854-ben Török János theologiai professzor vértanú halála folytán megüresedett a theologiai tanszék. Az egyházi főtanács akkor a papnevelés központosítása miatt úgy rendelkezett, hogy az állást ne töltsék be. A jogi fakultás 1870-ben ugyancsak a főhatóság rendelkezése folytán szűnt meg, mivel a Ko­lozsvárott felállítandó tudomány-egyetem fölöslegessé tette az erdélyi jogi fakultások működését. Végül a bölcsészeti fakultás megszünte­tését az 1883. évi középiskolai törvény végrehajtása vonta maga után. (Lásd az 1854. évi Zilahon tartott közzsinat végzéseit, az egyházi főtanács rendeleteit, valamint az 1883. évi XXX. tc.-et). Ebben a második korszakban kollégiumunknak sok kiváló tanára közül legjelesebbek voltak Paksi Mihály, Fogarasi Pap József, ki világpályázatokon filozófiai és orvosi munkáival 234 drb. aranyat nyert s akit II. József 1784-ben a budai egyetemre a logika, meta­fizika és morál tanárának nevezett ki, Borosnyai Lukács János, Köteles Sámuel, Bolyai Farkas, Kibédi Péterfy Károly, Makfalvi Dósa Elek, Antal János, Bodolla Sámuel, Török János, Mentovics Ferenc (Életrajzukat lásd a Koncz József: A Marosvásárhelyi Evang. Reform, Kollegium Története című könyvében.) 1918-ban Erdély román megszállása folytán kollégiumunk is idegen uralom alá került. A román állam 1928. június 2.-iki kezdettel engedélyezett nyilvánossági jogot kollégiumunknak. (Lásd a román nemzetnevelési minisztérium 73.378/1928. sz. a. kelt iratát). A meg­szállás ideje alatt úgy a tanárok mint a tanulók sok nyomorúság, testet és lelket­ ölő küzdelmek között tartották meg kollégiumunkat magyarnak és reformátusnak, hogy az 1940. szeptember 10.-én be­vonuló magyar hadsereg a felszabadítás által új korszakot nyisson meg kollégiumunk történetében. Több mint negyvenezer kötetes tudományos könyvtárunk s a mellette elhelyezett és 1937. november 7.-én megnyílott Bolyai Mú­zeum tanúskodik arról, hogy kollégiumunk a magyar műveltség és tudomány egyik legerősebb bástyája.

Next