Maros-Vidék, 1882 (12. évfolyam, 2-55. szám)
1882-01-26 / 4. szám
XII. évfolyam. 4-ik szám. Maros-Vásárhelyit, 1882. január 26. Előfizetési Egész évre........................................6 frt — kr. Félévre............................................3 frt — kr. Negyedévre......................................1 frt 50 kr. Egyes szám ára 14 kr.Maros-Vidék. Egy háromszor hasábozott garmond sor vagy annak térmértéke 5 kr. Bélyegdíj minden beigtatás után 80 kr. Nyilttér soronként 25 kr. A hirdetés- és nyilttari dijak elore fitt Undok. Maros-Tordamegye és Maros-Vásárhely sz. kir. város társadalmi, közmivelődési, közgazdasági, közigazgatási érdekeit képviselő szépirodalmi közlöny. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztői szállás : Szerrt-György utcza 1095. száziva. házrás. A lap szellemi részét illető küldemények a szerkesztőséghez, pénzküldemények a kiadóhivatalhoz bérmentve küldendők. Kiadóhivatal:a, róm., kad. leányiskola könyvnyona.d.ásátaan (Szent-György-utcza 1070 sz. a.) Marostordamegye Gazdasági egyletének közgyűlése. Maros-Vásárhelyit, 1882 január 18. A megyei gazdasági egylet folyó hó 16-án, mint azt már jó előre jeleztük is tartó évi rendes közgyűlését, mely ha nem is valami látogatott, de minden esetre igen érdekes volt. Barospor Károly, kit minden kiválóbb közügy élén megszoktunk látni terjedelmes, szakszerű modern nemzetgazdaságiszülékkel teljes megnyitó beszédet mondott, mely élénk figyelemmel hallgattatott és éljeneztetett meg; az egylet évi működését Deák Lajos titkár tüntető följelentésében, mely szintén tetszéssel fogadtatott s azon indítványt vonta maga után, hogy mind az elnöki beszéd, mind a titkári jelentés nyomtattassék ki és tudomás vétel tájékozás végett minden egyleti tagnak küldessék meg — valószínűleg alkalmunk lesz ezen közérdekű közleményekkel lapunk olvasó közönségét is megismertetni. Azután olvastatott Szabó János egyleti pénztárnok jelentése, mely szerint az egylet tényleges vagyona jelenleg 1049 frt 20 kr. nevezett pénz- tárnok állásáról végleg lemondván, lemondása sajnálattal vétetett tudásul és eddigi szives szolgálatáért köszönet nyilváníttatott. A költségvetési előirányzat a kiadásokat 500 írtra javasolta, mely azonban báró Bánffi Zoltán gyakorlatias indítványára, hogy az év folytán egy marosvásárhelyi, szászrégeni és szeredai országos vásáron jeltékenyebb állatdíjazáson, ekeverseny és kisbirtokos állattenyésztésének, vagy takarmánytermesztésének díjazása — történhessenek — felemeltetett 850 frtra, melyből hasonló czélokra 300 f frton felüli összeg irányoztatok elő igy már aztán remélhető a közérdeklődés fölkeltése s talán a közönség is képes lesz átlátni ezen egylet hasznos, üdvös sőt nélkülözhetlen voltát s a megye és város minden értelmes és képes tagja sietni fog csekély 50 fitos alapítványával vagy 2 frt 50 kros pártoló dijával ezen a közjólét vagyonosodás előmozdítását czélzó társasághoz csatlakozni. Elnökké újólag b. Apor Károly választatott nagy lelkesedéssel; alelnökké (az egyik hely üresedésben volt gr. Bethlen István elhunyta miatt, kiről a titkár jelentésében igen meleg hangon emlékezett meg) Máriaffi Albert és b. Bánffi Zoltán választhattak meg titkárrá pedig miután mult évi ingyenes szolgálataiért jegyzőkönyvileg elismerés és köszönet szavasztatott újólag egyhangúlag Deák Lajos választatott aki kivételesen ez évre a pénztárnoki teendők vitelére is fölkéretett. A választmány tagjai a tisztviselőkön kívül az összes alapító tagok is, ezeken kívül a következő 12 tag lett, még megválasztva: Sándor László, Kovács Ferencz, Losonczi József, Simó Géza, Lokodi János, Molnár József, Dósa Sándor, Jenei Károly, Gálfi Sándor, dr. Kaiser János, Szabó János, Nagy Tamás. egylet életében a mult éven át történt érdekesebb mozzanatokról fölemlítvén, hogy Gönczi Pál kitűnő kertészeti kézikönyve buzgó néptanítók s községi közegek között mintegy 60 példányban osztatott szét ingyen. Az egylet legújabb nagyérdekű vállalata terjesztését siker koronázta, mertó székely-egylet rendkívül olcsó (30 kr) és jeles naptárt 300 példányban sikerült vidékünkön elárusítni, a példányok elfogyta után még sűrű kereslet mutatkozott azok iránt. A nagyernyei székely fiú kitűnően folytatja kosárfonó tanulmányait, s már e nyáron, mint kész mester fog vidékünkre jönni; továbbá, hogy az eddigi választmány tagjai közül többen elhaltak stb. Ezek után a gyűlés az új választmány tagjaivá a következőket választotta meg: dr. Knöpfler Vilmos, Kovács Ferencz, K. Apor Károly, Sándor László, Kovács Samu, Györfi Pető, Fekete Gábor, Gyárfás József, Karácson Márton, Deák Lajos, Gálfi Sándor, Csontos Olivér, Kerekes Sámuel, Bernádi Dániel, gróf Lázár Jenő, Törpényi János, Körösi Albert, Filep Kálmán, Jenei Lajos, Tavaszi József, A kiknek mielőbb összehívásával az ideiglenes elnökség megbizatott. M. TAICZá* A szerelem rózsás kertje... — Dr.Vargha Gyula emlékkönyvébe.*)A szerelem rózsás kertje Nyitva áll előtted ... Ha szerelmed koszorúját Diszesen kötötted.. Festő bimbó lett szivednek Drága éke, kincse.. . Gyönyörrel kell e szép frigyet Hymen, hogy tekintse... Boldogítsd a drága angyalt, Hozz mennyet a földre, Hadd legyen a szív oltára Szerelemmel töltve... Vesztatűzként égjen rajta A hűség szent lángja ... — Az Úr — Isten frigyetüket Mindörökké áldja! Kerekes Sámuel. — Mily suhogós az uszály, mily drága a kelme, a csipke !... — Nem csoda hát ha a férj, újra a csődbe kerül! Vártad a farsangot, íme itt van drága leányom ... — Nyolczadik ám e saison: parti után szaporán! A jégen Korcsolya pályaterén melegül fel Tilda szerelme, Mely már férje iránt egy tized óta kihűlt. — Adja kezét kapitány! — Szól Tilda enyelgve a tiszthez, Mig szeme már ezalatt hadnagy után epedez. Figaró. EPIGRAMMOK. Bálban. Udvarlók lepik el Tiszaháti kaczér feleségét, Más-más kézbe kerül báli virág, legyező; Majd meg vig zene szól, pezsgőtől pezsg a nemesvér, ____Udvarló kurizál, jó Tiszaháti fizet.. . *) A, tehetséges fiatal költő 1882 jan. 16-án vette nőül bz.Móra kisasszonyt, Szász Károly miniszteri tanácsos ismert tudósunk bájos és szellemdús leányát. Ezen kislyrai költeményt ezen alkalomra irta és küldötte meg a boldog vőlegénynek . szerző. A székely művelődési és közgazdasági egylet vidéki közgyűlése folyó hó 14-én, ha nem is nagy számú, de válogatott közönség részvéte mellett tartatott meg a városi tanácshoz nagytermében. Dr. Knöpfler Vilmos kir. tanácsosi elnöki megnyitó beszédében utalt az alapszabályoknak a múlt évben történt újjá alakítására, mely szükségessé tette a választmány megújítása czéljából ezen közgyűlés tartását. Deák Lajos jegyző részletes jelentést tesz az Kata, Kati, Kafioza. Életkép. Anonimustúl. (Folytatás ) Lépési egy nagy országos vásárról egészen áthülve érkezett haza, hol tüdőgyuladásba esett, mely az erőteljes férfiú életének — pár heti szenvedés után — véget vetett. Lépési temetésén nagy közönség vett részt, s igen sajnálták a munkás, szorgalmas és takarékos embert, mig sokan feleségét és leányát azzal okolták, hogy az ők czifrálkodásuk kergette Lépésit a sirba, ki azért fáradott és munkált olyan sokat, hogy — a házi béke kedvéért — a sok pántlikára valót a házhoz, a meglevő vagyon pusztítása nélkül beszerezhesse. Lehetett is valami igazuk ezen nézet és vélemény terjesztőinek, mert ahogy a szokásos gyász kitelt, özvegy Lépesiné és leánya kirívó színü ruhákkal kívánták magukra vonni a közönség figyelmét. Lépesi a sírba vitte magával a mézes-pogácsa sütés egyéni titkát, s bár az üzletet nagy kezelő személyzettel egy darabig még fenntartotta a könnyűvérű özvegy, de a régi jó pogácsarenomé mind inkább és inkább vesztett jelentőségéből, míg végre olyan mindennaposé vált, hogy ki sem kereste többet a Lépesi-féle jóizű mézes pogácsákat. Egy pár év múlva egészen fel is hagyott Lépesiné a pogácsa sütéssel, s a segédek „lelketlenségét“ hozva fel akul az egész üzletet eladta, s szép kis vagyonkája mellett beállott „magányzó úri asszonynak.“ Özvegy Lépesiné szüleit Pereczi Kata nyilt házat kezdett tartani. Egymást érte a sok trakta, s bár az öreg Perecziék atyai intése gyakran mondogatta, hogy »a teli fazékban nincs fenékig tejfel,a mit sem használt a vigadni és mulatni szerető Kata asszonynak, ki egy leánykori széptevőjével már-már feledtetni kívánta özvegyi bánata, midőn az öreg Pereczi szélhüdés okozta halálát, megint felvétette a gyászfátyolt, mely szintén igen rövid ideig tartotta vissza a vidám és zajos élettől. Pereczi vagyonán az özvegyen kívül 8 gyermek osztozott. Az összes ingó és ingatlan vagyont eladták s a néhány ezer forintot biróilag adták ki az özvegy és gyermekek részére. Még csak akkor kezdődött a valódi gyöngyélet Pereczi Kata asszony házánál, hol Kardos hadnagy egész tűzzel udvarolt a szép Kati kisasszonynak, mig Szélházy nyugalmazott táblabiró Kata asszonynál folytatta udvarlását. A sok dáridó egymást érte, a vagyon mind inkább és inkább apadott, de Kata asszony és Kati kisasszony teit sem látszottak gondolni a jövővel Harmadik felszólalás a vajda hunyadi vár érdekében. Maros-Vásárhelytt, 1882. jan. 26. Hazánk egyik legszebb műemléke: a vajda hunyadi vár érdekében azon alkalomból, hogy az országos pénzügyi bizottság a Trefort miniszter úr önmga által praeliminált összeget (10,000 frt.) nem kívánta az országos budget-be felvenni, egy