Maros-Vidék, 1882 (12. évfolyam, 2-55. szám)

1882-01-26 / 4. szám

XII. évfolyam. 4-ik szám. Maros-Vásárhelyit, 1882. január 26. Előfizetési Egész évre........................................6 frt — kr. Félévre............................................3 frt — kr. Negyedévre......................................1 frt 50 kr. Egy­es szám ára 14 kr.Maros-Vidék. Egy háromszor hasábozott garmond sor vagy annak térmértéke 5 kr. Bélyegdíj minden beigtatás után 80 kr. Nyilttér soronként 25 kr. A hirdetés- és nyilttari dijak elore fitt Undok. Maros-Tordamegye és Maros-Vásárhely sz. kir. város társadalmi, közmivelődési, közgazdasági, közigazga­tási érdekeit képviselő szépirodalmi közlöny. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztői szállás : Szerrt-G­yörg­y utcza 1095. száziva. h­áz­rás. A lap szellemi részét illető küldemények a szerkesztőséghez, pénzküldemények a kiadóhivatalhoz bérmentve küldendők. Kiadóhivatal:­a, róm., kad­. leányiskola könyvnyona.d.ásá­taan (Szent-György-utcza 1070 sz. a.) Marostordamegye Gazdasági­ egyletének közgyűlése. Maros-Vásárhelyit, 1882 január 18. A megyei gazdasági egylet folyó hó 16-án, mint azt már jó előre jelezt­ük is tartó évi rendes közgyűlését, mely ha nem is valami látogatott, de minden esetre igen érdekes volt. Baro­spor Károly, kit minden kiválóbb köz­ügy élén megszoktunk látni terjedelmes, szakszerű modern nemzetgazdasági­­szülékkel teljes megnyitó beszédet mondott, mely élénk figyelemmel hallgat­tatott és éljeneztetett meg; az egylet évi műkö­dését Deák Lajos titkár tüntető föl­jelentésében, mely szintén tetszéssel fogadtatott s azon indít­ványt vonta maga után, hogy mind az elnöki be­széd, mind a titkári jelentés nyomtattassék ki és tudomás vétel tájékozás végett minden egyleti tag­nak küldessék meg — valószínűleg alkalmunk lesz ezen közérdekű közleményekkel lapunk olvasó kö­zönségét is megismertetni. Azután olvastatott Szabó János egyleti pénz­tárnok jelentése, mely szerint az egylet tényleges vagyona jelenleg 1049 frt 20 kr. nevezett pénz-­­ tárnok állásáról végleg lemondván, lemondása saj­nálattal vétetett tudásul és eddigi szives szolgála­táért köszönet nyilváníttatott. A költségvetési előirányzat a kiadásokat 500 írtra javasolta, mely azonban báró Bánffi Zoltán gyakorlatias indítványára, hogy az év folytán egy marosvásárhelyi, szászrégeni és szeredai országos vásáron jel­tékenyebb állatdíjazáson, ekeverseny és kisbirtokos állattenyésztésének, vagy takarmány­termesztésének díjazása — történhessenek — fel­emeltetett 850 frtra, melyből hasonló czélokra 300 f frton felüli összeg irányoztatok elő igy már aztán remélhető a közérdeklődés fölkeltése s talán a közönség is képes lesz átlátni ezen egylet hasznos, üdvös sőt nélkülözhetlen voltát s a megye és vá­ros minden értelmes és képes tagja sietni fog cse­kély 50 fitos alapítványával vagy 2 frt 50 kros pártoló dijával ezen a közjólét vagyonosodás elő­mozdítását czélzó társasághoz csatlakozni. Elnökké újólag b. Apor Károly választatott nagy lelkesedéssel; alelnökké (az egyik hely üre­sedésben volt gr. Bethlen István elhunyta miatt, kiről a titkár jelentésében igen meleg hangon em­lékezett meg) Máriaffi Albert és b. Bánffi Zoltán választhattak meg titkárrá pedig miután mult évi ingyenes szolgálataiért jegyzőkönyvileg elismerés és köszönet szavasztatott újólag egyhangúlag Deák Lajos választatott a­ki kivételesen ez évre a pénz­­tárnoki teendők vitelére is fölkéretett. A választmány tagjai a tisztviselőkön kívül az összes alapító tagok is, ezeken kívül a követ­kező 12 tag lett, még megválasztva: Sándor László, Kovács Ferencz, L­oson­cz­i József, S­i­m­ó Géza, L­o­k­o­d­i János, Molnár József, Dósa Sándor, Jenei Károly, G­á­l­f­i Sándor, dr. Kaiser János, Szabó János, Nagy Tamás. egylet életében a mult éven át történt érdekesebb mozzanatokról fölemlítvén, hogy Gönczi Pál kitűnő kertészeti kézikönyve buzgó néptanítók s községi közegek között mint­egy 60 példányban osztatott szét ingyen. Az egylet legújabb nagyérdekű vállalata ter­jesztését siker koronázta, mert­­ó székely-egyle­t­­ rendkívül olcsó (30 kr) és jeles naptárt 300 pél­­­­dányban sikerült vidékünkön elárusítni,­­ a példá­nyok elfogyta után még sűrű kereslet mutatkozott azok iránt. A nagyernyei székely fiú kitűnően foly­tatja kosárfonó tanulmányait, s már e nyáron, mint kész mester fog vidékünkre jönni; továbbá, hogy az eddigi választmány tagjai közül többen elhal­tak stb. Ezek után a gyűlés az új választmány tagjaivá a következőket választotta meg: dr. Knöpfler Vilmos, Kovács Ferencz, K. Apor Károly, Sán­dor László, Kovács Samu, Györfi Pető, Fe­kete Gábor, Gyárfás József, Ka­rác­son Már­ton, Deák Lajos, Gál­fi Sándor, Csontos Oli­vér, Kerekes Sámuel, Bernádi Dániel, gróf Lázár Jenő, Törpén­yi János, Körösi Albert, Filep Kálmán, Jenei Lajos, Tavaszi József, A kiknek mielőbb összehívásával az ideiglenes elnökség megbizatott. M. TAICZá* A szerelem rózsás kertje... — Dr.­­V­argha Gyula emlékkönyvébe.*)­­A szerelem rózsás kertje Nyitva áll előtted ... Ha szerelmed koszorúját Diszesen kötötted.. Festő bimbó lett szivednek Drága éke, kincse.. . Gyönyörrel kell e szép frigyet Hymen, hogy tekintse... Boldogítsd a drága angyalt, Hozz mennyet a földre, Hadd legyen a szív oltára Szerelemmel töltve... Vesztatűzként égjen rajta A hűség szent lángja ... — Az Úr — Isten frigyetüket Mindörökké áldja! Kerekes Sámuel. — Mily suhogós az uszály, mily drága a kelme, a csipke !... — Nem csoda hát ha a férj, újra a csődbe kerül! Vártad a farsangot, íme itt van drága leányom ... — Nyolczadik ám e saison: parti után szaporán! A jégen Korcsolya pályaterén melegül fel Tilda szerelme, Mely már férje iránt egy tized óta kihűlt. — Adja kezét kapitány! — Szól Tilda enyelgve a tiszthez, Mig szeme már ezalatt hadnagy után epedez. Figaró. EPIGRAMMOK. Bálban. Udvarlók lepik el Tiszaháti kaczér feleségét, Más-más kézbe kerül báli virág, legyező; Majd meg vig zene szól, pezsgőtől pezsg a nemesvér, ____Udvarló kurizál, jó Tiszaháti fizet­.. . *) A, tehetséges fiatal költő 1882 jan. 16-án vette nőül bz.M­­­óra kisasszonyt, Szász Károly miniszteri tanácsos ismert tudósunk bájos és szellemdús leányát. Ezen kislyrai költeményt ezen alkalomra irta és küldötte meg a boldog vőlegénynek . szerző.­­ A székely művelődési és közgazdasági egylet vidéki közgyűlése folyó hó 14-én, ha nem is nagy számú, de válo­gatott közönség részvéte mellett tartatott meg a városi tanácshoz nagytermében. Dr. Knöpfler Vilmos kir. tanácsosi elnöki meg­nyitó beszédében utalt az alapszabályoknak a múlt évben történt újjá alakítására, mely szükségessé tette a választmány megújítása czéljából ezen köz­gyűlés tartását. Deák Lajos jegyző részletes jelentést tesz az Kata, Kati, Kafioza. Életkép. Anonimustúl. (Folytatás ) Lépési egy nagy országos vásárról egészen áthülve érkezett haza, hol tüdőgyuladásba esett, mely az erőteljes férfiú életének — pár heti szen­vedés után — véget vetett. Lépési temetésén nagy közönség vett részt, s igen sajnálták a munkás, szorgalmas és takaré­kos embert, mig sokan feleségét és leányát azzal okolták, hogy az ők czifrálkodásuk kergette Lé­pésit a sirba, ki azért fáradott és munkált olyan sokat, hogy — a házi béke kedvéért — a sok pántlikára valót a házhoz, a meglevő vagyon pusztítása nélkül beszerezhesse. Lehetett is valami igazuk ezen nézet és vé­lemény terjesztőinek, mert a­hogy a szokásos gyász kitelt, özvegy Lépesiné és leánya kirívó színü ru­hákkal kívánták magukra vonni a közönség fi­gyelmét. Lépesi a sírba vitte magával a mézes-pogá­csa sütés egyéni titkát, s bár az üzletet nagy kezelő személyzettel egy darabig még fenntartotta a könnyűvérű özvegy, de a régi jó pogácsa­renomé mind inkább és inkább vesztett jelen­tőségéből, míg végre olyan mindennaposé vált, hogy ki sem kereste többet a Lépesi-féle jóizű mézes­ pogácsákat. Egy pár év múlva egészen fel is hagyott Lépesiné a pogácsa sütéssel, s a segédek „lelket­­lenségét“ hozva fel akul az egész üzletet eladta, s szép kis vagyonkája mellett beállott „magányzó úri asszonynak.“ Özvegy Lépesiné szüleit Pereczi Kata nyilt házat kezdett tartani. Egymást érte a sok trakta, s bár az öreg Perecziék atyai intése gyakran mondogatta, hogy »a teli fazékban nincs fenékig tejfel,a mit sem használt a vigadni és mulatni sze­rető Kata asszonynak, ki egy leánykori széptevő­jével már-már feledtetni kívánta özvegyi bánata, midőn az öreg Pereczi szélhüdés okozta halálát, megint felvétette a gyászfátyolt, mely szintén igen rövid ideig tartotta vissza a vidám és zajos élettől. Pereczi vagyonán az özvegyen kívül 8 gyer­mek osztozott. Az összes ingó és ingatlan vagyont eladták s a néhány ezer forintot biróilag adták ki az özvegy és gyermekek részére. Még csak akkor kezdődött a valódi gyöngy­élet Pereczi Kata asszony házánál, hol Kardos had­nagy egész tűzzel udvarolt a szép Kati kisasszony­nak, mig Szélházy nyugalmazott táblabiró Kata asszonynál folytatta udvarlását. A sok dáridó egymást érte, a vagyon mind inkább és inkább apadott, de Kata asszony és Kati kisasszony teit sem látszottak gondolni a jövővel Harmadik felszólalás a vajda hunyadi vár érdekében. Maros-Vásárhelytt, 1882. jan. 26. Hazánk egyik legszebb műemléke: a vajda hunyadi vár érdekében azon alkalomból, hogy az országos pénzügyi bizottság a Trefort miniszter úr önmga által praeliminált összeget (10,000 frt.) nem kívánta az országos budget-be felvenni, egy

Next