Maros-Vidék, 1882 (12. évfolyam, 2-55. szám)

1882-08-10 / 35. szám

emelkedjék, a zsabonyiczai pedig ezen concurren­­czia által, mely egyedül a híd hiányán alapul, a jelenlegi 1000 forintnyi adó évi bér helyett ezu­tán csak 4­ 500 forintot jövedelmezzen a magas kormánynak? Egyéb szándéka nem lehet, mert hogyha jól vagyok értesülve, a községek ismétel­ten kérvényeztek és késznek nyilatkoztak a hi­dat saját költségeikre építeni, hogyha a kincstár a szükségeltető fát ingyen adja, de vissza lettek valahányszor utasítva. Talán azért, mert a görgé­­nyi domíniumban „nincsen fa“ ? Fürdőről lévén szó, engedd meg, hogy eme levelem által a helyi rendőrkapitány urat egy va­lamire figyelmeztessem, mit minden napon szemei­vel látva nem lát, tudnillik arra, hogy a sétatérre vezető híd közelében délelőtt és délután, midőn a nők a sétatéri fürdőt látogatják, kocsisok és napszámosok azon Constumban ferednek, melyet Adám ősapánk az első bűneset előtt az Édenkertbe viselt. Létezik ily közbotrány engedély nálatok? Régeni. Nyárád-Szereda, 1882. augusztus 5. Tekintetes szerkesztő ur. torban. E helyen nem mulaszthatom el a jelen­volt közönség elnézését kikérni azért, hogy e sá­tor nem vala úgy berendezve mint máskor, mi egyenesen a megelőző bolyongó időjárásnak és az eshetőleges kedvezőtlen időre való tekintetből az egyidőbeni három helyiség (színkör, tánczterem és lombsátor) berendezésének tulajdonítható. Hogy a tánczvigalom a legszebb renddel és jó kedélylyel folyt, tanúsítja az, hogy a négyese­ket 56—60 pár tánczolta, s a jókedv reggel is oly tetőponton állott, hogy az éjjeli csekélyfényű világításnak a nap világító sugaraival való felvál­tását a tűzzel tánczoló csárdásozó párok nagyobb­­része bevárta. A jelenvolt szépek névsorát nem közlöm azért, mert az nem lehetne tökéletes; de megjegy­zem azt, hogy régen volt Ny.-Szeredában oly szép női koszorú mint most, s ami e koszorúnak dicséretére válik az, hogy a kellő csinosság szem­­előtt tartása mellett a fényűzést mellőzte. Ez alkalommal egyletünket felülfizetésükkel óhajtották segíteni a következők: Sántha Károly 1 frt; Simó József 1 frt; Tinkler Károly szolga­­biró által többektől 1 frt 70 kr; Pataki Kálmán 20 kr; Gergely Lajos 80 kr ; Pápai Dénes 80 kr; Jakab Sándor 20 kr; Kovács Nándor 40 kr; Nagy Gyula 40 kr és Grün Kálmán 40 kr, akik adakozó szí­vességükért v­agy a műkedvelők egyen-egyen szi­ves közreműködésükért fogadják a rendező-bizott­ság és az egylet nevében tett hálás köszönetemet. Összes bevétel volt 170 frt 10 kr, kiadás 53 frt 14 kr, s így az egylet számára maradt és péztárba helyeztetett 116 frt 96 kr. Ezen soraimnak becses lapjában helyet kér­vén — vagyok a tekintetes szerkesztő urnak Kész szolgája: Csinádi Károly, a ny. szer. önk. tűzoltó egyl. segédtisztje. A nyárádszeredai önkéntes tűzoltó-egylet által saját­­pénztára javára folyó év julius 30-án rendezett tánczvigalommal egybekötött műkedve­lői előadás fényesen sikerült. Ez alkalommal a „Toloncz“ Tóth Ede ere­deti népszínműve adatott elő, melyben Gróf Hal­ler Oszkárné őnagysága, Gróf Lázár Etelka, Scvarcz Fáni­a és György Lenke kisasszonyok, v­agy Balogh Gyula, Agyagási Vidor, Püspöki Zsigmond és Gróf Lázár Ádám főbb szereplők sikeres személyesítése folytonosan derült hangu­latban tartotta a nagyszámú közönséget, mi kitűnt a többszörösen ismétlődő kihívások, zajos éljen­zések és tapsok viharából. Nem lévén c­élom az egyes műkedvelők bírálatába bocsátkozni, e helyen csak Gróf Haller Oszkárné őnagyságát kívánom kiemelni, ki a maga szerepkörének dicséretes betöltésén kivül — családjával együtt — a legodaadóbban tett meg mindent, a­mi az előadás sikerét fokozhatta. — Nem csekély fáradozást tett dr Agyagási Ká­roly tűzoltó-egyleti főparancsnok is, kinek az előadás rendezésénél nem csekély munka jutott, s hogy azt dicséretesen betölté­s az eredmény fényesen igazolta. A műkedvelői előadást tánczvigalom követte a községi iskola helyiségénél rögtönzött lombso­drága időt: Marczi meg Zsuzsa rég meghallották kiáltozásait s volt eszök hogy: „Illa kerek, nád a kerek. . . Szemesé a vásár, vaké az alamizsna!“ Pista mikor meghaladta a „korhadt fűzfá­kat,“ akkor látta, hogy­­ semmit sem látott. Nagyot szuszszant. És e szuszszanásban meg­­könynyebbülést szerzett lelkének, hogy sehol sen­kit sem látott, de azért még mind dörmögött magában. — Összeapritnám, összedarabolnám! . . . . És a mint visszafordultában egy-egy korhadt fűzfa mellett elment, nagyokat vágott rá a fejsze­fokával. Boldogtalan Pista nem vette észre, hogy azt a kettős korhadt fűzfát a véletlen arra is te­remtő, hogy a két szerelmes, a mint kiáltásait meghallotta, egyik egyikbe, másik a másikba há­nyat, meglapuljon s még onnan is kacsingasson egymásra: „vigyázz!“ Ha tudta volna, mikor azt a kettős fűzfát is megdöngette, milyen nyulakat ugratott volna ki ! ? Marczi meg Zsuzsa pedig, mikor a Pista lépteit elhallgaták, szépen kiszálltak, megcsókol­ták egymást s azt mondták, hogy most egy ki­csinyt meg voltunk ijedve. Pista egészen megcsendesedve ért a hajóhoz s itt szembetalálta Gólyát, ki szénáért ment. — Hát megfogta kend a madarat ?­­— köte­­kedek újból. — Onnan jövök, mindent megnéztem, sem­mit sem láttam! — Röhöhö! elbujbatik kend a puczikba! De boldogtalan Pista már most szentül hi­szi, megesküdni, perelni kész, hogy az ő felesége !— tiszta ártatlan! ?! Elekes Kálmán, — Az 1848—9-ki honvédek egyletének, folyó évi augusztus hó 13-án, vasárnap, d. e. 11 óra­kor a városi tanácsház nagytermében gyűlése lesz, melyre a tisztelt bajtársak megjelenni félke­retnek. Maros-Vásárhelytt, 1882. aug. 9-én. trorosnyai Pál, honv. egyleti elnök. Tárgy: A halhatlan emlékű Tetter Antal hon­véd altábornagy emlékének ügye. mmmM­ Maros-Vásárhelytt, 1882. aug. 10. * A * dalkör“ folyó hó 6-án megtartotta az „Elbában,“ térzene és sorsjátékkal egybekötött tánczestélyét. — A borongos idő daczára három­százat felülhaladó válogatott közönség népesiti meg az „Elba“ sziget gyönyörű sétányait, s miu­tán derék tűzoltó zenekarunk hat válogatott, s köztük több magyar zenedarabot szabatosan el­játszott, — kezdetét vette a sorsjáték. — A sza­badban elhelyezett asztalokra kitett 188 drb, s köztük igen sok csinos és értékes tárgy nyerő­számainak kihúzása után, — mely élénk érdeklő­dés mellett folyt le, — a közönség egy nagy ré­sze a tánczterembe vonult, hol esti 8 órakor kezdetét vette a táncz. — A négyeseket mintegy 60 pár tánczolta, s úgy ezek, mint a többi pá­ros tánczok élénk kedélyhangulat mellett foly­tak le, s csak azt sajnáljuk, hogy a folytonosan borongó idő fenyegetése miatt a kedélyes táncz­­mulatság már éjfélkor véget ért.­­ Gyászu­k­. Folyó hó 5-én temettetett el Janc­só János, a helyi rom. kath. sirkertben. M.-Vásárhelyen kevesen ismerték ezt az embert ki — értesüléseink szerint — 25 évig volt gaz­datiszt a gernyeszegi udvarban melyet önfelál­dozó buzgalommal, önzetlen tevékenységgel szol­gált az utolsó pillanatig, s az udvari szolgálattól később megválva, becsületes szorgalma és tisztes­séges takarékossága által szerzett vajdaszentiványi nagy­birtokára költözött, honnan meghasonlott és zaklatott kedélye pár évvel ezelőtt városunkba üldözte, hogy példát nyújtva az emberi sors vál­­tozandóságairól, mindenkitől elhagyatva itten fe­jezze be igazán szánalomraméltó életét." * A helyi takarékpénztár, e derék pénz­intézetünk kiváló szolgálatot teszen a város szépítése érdekében, midőn az általa megvásárolt G­ö­r­ö­g-féle h­áz kiépítési munkálatainál arra törekszik, hogy­­ezen terjedelmes épület nem csak belső berende­zésében, hanem a külcsín tekintetében is megfe­leljen az architektúrás ízlés követelményeinek. * A Wagner-féle leomlott ház helyébe — mint örömmel értesülünk — érdemes tulajdonosa a kor ízlésének megfelelő díszes épületet fog emel­tetni. * Mai számunkhoz van mellékelve Réthy Lajos megrendelési felhívása. * Az „Elba“ bejáratánál lévő kapuküszöb rakonczátlanságára kell fölhívnunk az „Elba-szé­­pítő bizottság“ becses figyelmét, mert ez a kis csutak már eddig is igen sok tréfát engedett meg magának, minek tovább folytatása könnyen végzetessé válhatik. Ez a hamiskás csutak ott settenkedik ugyanis a bejárat közepén, hol úgy a bemenet, mint a kijövet alkalmával a legnagyobb néptolongás szokott lenni, s a gyanútlan közön­ség akárhány tagja keresztül botlik rajta a­­ földre. A vasárnapi Elbai mulatság alkalmával is háromszor láttuk ezen jelenetet ismétlődni a körülállók kiváló gyönyörűségére. Tessék azt a csintalan kapuküszöböt onnan eltávolítani, s azál­tal megmenteni a közönséget a bosszantó kelle­metlenségektől ! * A Dalkör főpróbája hétfőn aug. 14-én, délután 6 órától 8-ig lesz az „­Apolló“ teremben. Néhány hónapi buzgó tanulás, lelkes tanítás ered­ménye lesz bemutatva. Az egylet működő osztálya, mely hivatva van az ország haláraival versenyre szállani, tekintve a közönségnek többször nyilat­kozó pártolását és részvétét, mielőtt az országos versenyre indulna, bemutatni kívánja a verseny­darabokat azoknak, kik mint eddig, úgy most is érdeklődnek. Nem szab ez alkalommal beléptidí­jakat, hanem a megjelenni kívánók előjegyezhe­tik magukat, illetőleg jegyeiket átvehetik : J. Gei­ger Albert, Tauszik B. Hugó, Csontos Olivér, Szakács József, Imreh Sándor és Csiszér Albert uraknál. A dalkör pártoló tagjai tisztelettel meg­hivatnak, s számukra a szabad jegy kézbesittetni fog. * A járda­kövek lerakása örvendetesen előre haladt, s így a főutczák pár év alatt a járó­kelő közönség nagy kényelmére egészen be lesznek hálózva. Nem mellőzhetjük egyúttal felhívni tevékeny polgármesterünk figyelmét a nevére annyira méltó „Sáros-utcza“ nyomorúságos álla­potára, mely épen a város közepén, mint egyik legnagyobb forgalmú közlekedési vonal, különösen a téli és tavaszi jégtorlaszok és nyaktörő güdék miatt csaknem járhatatlan. Óhajtandó volna tehát ezen utcza kőburkolatáról is gondoskodni s ha nem is gránit, de legalább kovacskőből álló jár­dával minél előbb ellátni. * Az ang­u­án tartott tárgy-sorsjáték al­kalmával, politikai biztos I. Esztegár Antal vá­rosi alkapitány ur felügyelete mellett kihúzott 188 nyerő­szám: 1. 3. 8. 13. 16. 18. 35. 59. 60.­­ 128. 134. 139. 144. 152. 173. 206. 235. 236. 237. 253. 286. 335. 374. 471. 509. 511.522.567. 610. 622. 632. 638. 678. 695. 761. 781. 794.802. 842. 854. 907. 911. 904. 922. 936. 955. 970. 986. 992.­­ 1059. 1062. 1097.1103. 1109. 1153. 1089. 1219- 1253. 1256. 1289. 1293. 1307. 1313. 1315. 1329 1331.1332.1337.1341.1351.1372.1389.1446 1447 1451. 1460. 1487. 1513. 1514. 1528. 1532 151­0. 1562. 1618. 1623. 1718. 1727. 1738. 1743. 1746. 1797. 1835. 1841. 1843. 1856. 1861. 1869. 1876 1890. 1898. 1977. 1955.­­ 2017. 2028. 2036. 2031. 2033. 2040. 2044. 2074. 2086. 2087 2096. 2098. — 2113. 2115.­ 2120. 2121. 2124 2134. 2146. 2147. 2151. 2162. 2167. 2179. 2192. 2196. -- 2215. 2220. 2227. 2242. 2230. 2245. 2262. 2266. 2268. 2286. 2288. 2293. — 2313. 2364. 2377. 2396. — 2402. 2407. 2438. 2447. 2475. 2477. 2478. 2507. 2509. 2526. 2527. 2533. 2565. 2569. 2572. 2599. —­­2612. 2618. 2645. 2666 2675. 2680. 2668. 2684. — 2710. 2737. 2739. 2751. 2756. 2781. — 2817. 2824. 2858. 2864. 2866. 2895. — 2905. 2916. 2925. 2948. 2955. 2974. 2981 2989. * Folyó 1882. év. aug. hó 13-án (vasár­nap) Hodoson a Csergőffy-féle helyiségben zárt­­kön, tánczvigalommal egybekötött műkedvelői előadás rendeztetik a hodosi iskola javára, melyre czimzettet és családját tisztelettel me­ghivják. Balogh Gyula, i. b. elnök. Gróf Lázár Ádám, i. b. jegyző. Hajdú Elek, i. b. tag. Ez alkalommal előadatik: A „Teres hajú.“ Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Irta Lukácsi Sándor. Rendező: Balogh, Gróf Lázár. Személyek: Özvegy Sajgóné Bakó Ida k. a. András Ferke,fiai Kovács Géza. Gróf Lázár Ádám­, Boglár Ágnes Gróf Haller Oscárné Oalga. Zsófi, leánya Máthé Ilona k. a. Keszegh Mihály Iszlai István, Bálint, fia Cseh András Koppancs Misa, hajdú Hajdú Elek. Szi­laj Kata, unokája (veres haju­) K. Nagy Nina k. a. Tereb Jankó, árva fia Balogh Gyula. Szemes Borcsa, özv­­ényecske Komáromy Tilma k. a. Csinos Julcsa Pálffy Tilma k. a. Boglyás Pál, napszámos Kovács Gyula. Pozdorjáná Bakó Anna k. a. Egy leány Kövendy Louise k. a. Csaholyné Balogh Louise k. a. Gubás Petres István. Gu­­básné Simon Ilka k. a. Fontos Iszlay Miklós. Fontosné X. X. X. Sári, szolgáló Ágnesnél X. X. X. Palkó. Peti legények Hajdú Elek. Iszlay Miklós: Vendégek. Falusi nép. Munkások. Tör­ténik: egy tiszavidéki faluban. A népdalokat gróf Lázár Etelka k. a. zongorán kiséri. Helyárak I. rendű zártszék 1 frt, II. rendű zártszék 80 kr; ezek báli beléptijegyül is szolgálnak, illőhely 40 kr. Karzat 20 kr. Kezdete, átjlatban 7 órakor. Az előadás kellemetlen idő esetén is megtartatik. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Kerekes Sámuel.

Next