Maros-Vidék, 1883 (13. évfolyam, 1-62. szám)
1883-10-18 / 50. szám
XIII-ik évfolyam. 50-ik szám Maros-Vásárhelytt, 1888. október 18. Előfizetési díjait: Egész évre............6 frt — kr. Félévre...................3 frt — kr-Negyedévre...........1 frt 50 kr. . Egyes szám ára 14 kr. g) cPáVexselyo-Marostordamegye és Maros-Vásárhely sz. kir. város társadalmi, közmivelődési, közgazdasági, közigazgatási érdekeit képviselő szépirodalmi közlöny. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztői szállás Szentgyörgy utcza 1095. a kiadóhivatalhoz bérmentve számú háznál. A lap szellemi részét illető küldemények küldendők. Kiadóhivatal az ev. ref. főtanodai nyomdában. ^ Hirdetések díja: Q_ Egy háromszor hasábozott garm. sor vagy annak térmértéke 51 kr. V Bélyegdij minden beigt. után 30 kr. v Ny Utter soronként 25 kr. (q A hird. és nyiltt. díjak előre fizetendők. ——otsceh'-------a szerkesztőséghez, pénzküldemények A király Szegeden. Magyarország apostoli királya meglátogatta az ujraépült Szegedet, hogy élő szemeivel láthassa mindazt, a mi 4 és fél év alatt az iszonyú catastropha után — csaknem varázserővel létesült.Minő fájdalmas érzet fogta volt el a jószivü király atyai szivét, midőn a romboló vizáradat után az elpusztult Szeged romjain könyeket hullatott, minő édes érzet töltötte be a gondos uralkodó jóságos kebelét, midőn a felépült Szeged ujjászervezetének kitűnő alkotására reátehette a fejedelmi koszorút! Üdv a királynak atyai érzelmeiért, hódolat a királynak a bevégzett munka után! Valóban azon királyi jósigék valósultak: „Szeged szebb lesz, mint volt!“ Az 1893-ik év okt. 14,15 és 16-ik napjain személyesen győződhetett meg ! Ferencz József dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk Őfelsége arról, hogy Szeged romjaiból felépült, „Szeged lett“ azzá mivé azt a király akaratja és a nemzet óhajtása emelte. Legyen megáldva a gondviseléstől a király és nemzet egyesitett alkotása, a Magyaralföld hazafias szellemű metropolisa Magyarországnak a hullámokból tündéries szépséggel kiemelkedett, nagy világias színezetű városa! A király Szegeden 3 napot töltött, hol a kormányelnök és a szegedi királyi biztos, valamint saját udvari személyzete, Szeged város és Csongrád megye képviselete kíséretében az árterület építkezési műveit megszemlélte s a tett intézkedések felett legmagasabb megelégedésének adott kifejezést. A napilapok részletesen leírták a király szegedi látogatásának nevezetesebb mozzanatait, melyekből az olvasó közönség már bő ismeretet szerezhetett magának a nagyfontosságu esemény — és királyi ünnepélyekről, melyeket a király tiszteletére rendeztek s igy lapunk szakkeretéhez mérten csak viszhangját adhatjuk azon országos érzületnek, mely minden hű és hazafias alattvaló szivében nyilvánult akkor, midőn hódolatteljes ragaszkodással csatlakozott és csatlakozik azon üdvkivánatokhoz melyek Szegeden a királylátogatás alkalmával felhangzottak s ezután is folytonosan felfognak hangzani mig „magyar él, Szeged áll.“ Éltesse az isteni gondviselés az emberi életkor legmagasabb életfokáig apostoli királyunkat, virágoztassa fel Szegedet, hazánk második városát!!! Sincer, Szeged hálája. A második emléklap viseli e czímet, melyet Burger Gusztáv és társa szegedi könyvnyomdája állított ki igen díszesen és változatos tartalommal; a szöveg közt számos illustrációval, melyek a romjaiból újjáépült város nevezetesebb pontjait s a rekonstrukció főtényezőit mutatják be. Az emléklap gazdag tartalmából itt közlünk néhány szemelvényt. * Isten legjobb áldása legyen a romjaiból felépült Szegeden és annak lakóin. Tisza Kálmán: Helytelen kiindulási pontok, mindig helytelen célokhoz vezetnek — tanúsítja ezt a mindennapi élet, valamint a politika, melyre nézve ugyanazon törvények érvényesülnek. Trefort Ágoston: Nincs oly korlátolt hatáskör, a melyben — és oly szerény tehetség, a mely mellett a közjónak szolgálatot tenni ne lehetne, ha az ember feladatát komolyan veszi. Tisza Lajos. (A m. t. megyei gazd. egylet, köréből. A marostordamegyei gazdasági egylet (154—1883 szám alatt) a következő pályázati hirdetrényt bocsátotta ki: Pályázati hirdetmény. A marostordamegyei gazdasági egylet tiz jutalmat illetőleg elismerési dijat tűz ki tiz forintjával összesen 100 forintot oly kis gazdák részére, kik mtint 5-től 30 holdig terjedő földbirtok tulajdonosai a lehető legokszerűbb gazdálkodást folytatják és birtokukat legjobban tudják jövedelmeztetni úgy, hogy nemcsak maguknak tisztességes hasznot biztosítnak, hanem más hasonló birtokú gazdáknak is mintegy mintaképül szolgálhat gazdaságuk. A pályázat a folyó évben a nyárádmenti járás 28 községében lakó gazdák és ottan fekvő birtokokra terjesztetik ki. Pályázati jelentkezések a pályázni kívánók által írásban alálírott titkárhoz a megyeháznál i. e. 8—12 óráig naponta beadhatók folyó év és hó utolsó napjáig. A pályázati iratban fel kell említve lenni a külső birtok holdszámának (melyhez a szőlők és a magyar koronának egy gyémántja sincsen, mégis övé a föld legdrágább gyémántja: a nép szeretete. A legnagyobb uzsorás a világon a király: „egy“ szivet ad s milliókat vesz érte vissza szivekben. Jókai Mór.* Phönix tűzlángból, vizárból kél Szeged újra, E szebbé születés uj ezerévre legyen! Szász Károly: Jellem. Bár a porba tipord, gyémánt marad ott is a gyémánt, S bár az egekbe ragad, sár marad ott is a sár Endrődi Sándor. Szeged. Vérrel szerze hazát a magyar, viz ki nem önti belőle, így szólott Szeged és hadtemetőn kifogott, S megmutatá: mi nagyobb a csapás, mely éri fejünket. Annál szebb a siker, melyre kiküzdjük a bajt. Ifj. Ábrányi Kornél: A hol a vész legnagyobb, ott van az Isten. Ferekiné-Munkácsy Flóra, erdők nem számítandók úgyszintén a belsőség területének is, valamint annak is, hogy a birtok tagositva van-e és igy hány darabból, — esetleg ha nincs, összesen hány parczellánból áll? Továbbá, hogy a birtok váltógazdaságilag, kettős vagy hármas forduló rendszerezedtt miveltetik-e ? és hogy van-e és menynyi adóssággal terhelve? Végül, hogy a pályázónak hány lova, ökre, tehene, bivala, hornya, sertése, juha van. És legvégül, hogy a folyó évben mennyi szalmás gabonája, természetes és mesterséges takarmánya, törökbúzája, (és ha nagyobb mértékben termeli: pityókája) termett? A pályázati irat a községi biró vagy kisbiróval és jegyzővel láttamoztatandó, és ha épen jegyző találna pályázni, helyette a helyi lelkész lesz az aláírásra fölkérendő. A pályázó birtokosok gazdaságai a helyszínen meg fognak szemléltetni, amidőn is kiváló figyelem lesz fordítva a tiszta ház, udvar és istáló tartásra a gazdasági épületek és eszközökre a trágya, gondos kezelésére és felhasználására valamint arra is, hogy a hosszú téli időn át a gazda, gazdasszony és családtagok, fuvarozás vagy valami hasznos háziipar frzésével mennyiben járulnak a család jövedelmének gyarapításához ? és értékesítik a rendszerint elvesztegetni szokott drága időt.Önként érthetőleg a szemlélő bizottság által még más apróbb és itt nem részletezhető körülmények is kellő figyelembe fognak vétetni. A pályázati iratra, ha kívántatik bővebb felvilágosítások is szívesen adatnak a titkár által. A marostordamegyei gazdasági egylet választmánya. Marosvásárhelytt, 1883. okt. 5. Báró Apor Károly elnök. Deák Lajos, titkár. * * * A mit a tenger elnyel, Napfényre hozza a búvár. Feleki Miklós. * A király és nemzet. Ha a király és nemzet egyet akart, egyet értett, im’ előállt a csodás mű, a föltámadt Szeged. —s ez együttérzés a lesújtó sorscsapást legott örömünneppé varázsolta át. Oh, ne hagyjuk hát tanulság nélkül letűrni a föltámadási nagy ünnepét. Történetünk legfényesebb lapjaira ép azon nagy tetteket jegyezte föl Klio, melyeket a király és nemzet egyetértése szült. Ez szülte újra Szegedet is. Hirdesse a rekonstruált Szeged az idők végéig a világnak a király és nemzet törhetetlen szent frigyét hirdesse, hogy nagyot, maradandót csak e frigy alkothat. Szatmáry György Non, si male nunc, et oli in sicerit. Dr. Löw Immánuel, főrabbi * Népjellem. A vizek nagyjából lefolytak — Szeged egyik utczájába letett a viz egy jókarban levő házfedelet, mely alól a vályogviskót kimosta. A fedél elejébe ajtó volt vágva, sőt tiszta le-