Maros-Vidék, 1883 (13. évfolyam, 1-62. szám)

1883-11-08 / 53. szám

királynak. Hatvani úr sokoldalú jó színész­ lett volna eddig is, lesz ezután is alkalom erről szólani, de nem az ő számára van szabva a Cilley öblös pán­­czélja. Szép alakítást láttunk még Krémertől (Hu­nyadi L.), Völgyitől (Szilágyi Mihály), Szabó An­­tinétól (Mária) és Leövey Ilkától (Szilágyi Erzsé­bet), Ürményi Margit (Hunyadi Mátyás) csinos je­lenség volt. A drámai előadások között legsikerültebb­­volt „Az erdő szépe“. E dráma sajátságos elemeinél fogva is képes az állandó hatás előidézésére, a sze­mélyzet ezt még fokozta s bátran mondhatjuk, hogy az érzést a legmélyebbről verte fel magas hullám­zásba. Az elavult fogalom, nagyúri gőg, a munka joga és szerelem küzdelme zajlott le szemünk előtt mely megoldást azon rendkívül hatásos jelenetben, midőn Pálma (P. Rott Mari) rég titkolt szerelmé­nek kitörésével Morell (Szabó Anti) az öngyilkos­ságtól megmenti. — Lehetetlen ily szűk keretben minden egyes jelenetet külön méltatni — ha­nem a sikert legjobban igazolja azon meghatott­ság, mely a közönségen észrevehető volt. Szilágyi (Guy Chattel Albin), Hubai (Hugó) kitűnőleg ala­kítottak, s a többi szereplők is megállották helyü­ket a siker kivívásában. November 3-án „Túri Korcsa“ sikerült elő­adása jó hangulatban tartotta a közönséget, s főleg Szabó Anti, Hatvaniné, Homokainé, Hubai megér­demelték a közönség tapsait. A Borcsa alakítása azonban némi kifogás alá esik, igen csiszolt alak­ban volt P. Rott Mari által bemutatva; az egy­szerű parasztleány helyett egy szalonnai hölgyet láttunk magunk előtt. Kiváló elismeréssel kell megemlékeznnünk még a színházi zenekarról, mely szabatos és változatos játékával nagymérvben elősegíti a szini előadások si­kerét. A nak folyó évi október 31-én tartott közgyűlése fö­lötte érdekes képet nyújtott. Eddig Szöllősi Sámuel dominálta a közgyülé­seket s volt főispánunk meg nem fogható lanyha­­sággal dédelgette Szöllősi ur rakonczátlankodásait. Szemtanúi voltunk, midőn Sámuel ur egy ízben qualificálhatlan szemtelenséggel hadonázott Béldi Gergely orra alatt, verve mellét, hogy ő e nemes városnak nemes polgára s itt annak kell történnie, amit ő parancsol. Mintha bizony a polgári nemes­ség és szabadság a szemtelenséggel lenne azonos az arczátlanság folytán azonnal indítványoztuk is volt, hogy Sámuel ur az 1870. XLII. t. ez 50. §-a értelmében széksértési kereset alá vonassák s ez indítvány visszhangra is talált a közgyűlés nagy töb­b­ségében s Sámuel urnak ta­karé­kos­s­ága (?) foly­tán duzzadó bugyellárisán bizonyára egy kis érvágás is történt volna — de a főispán szelíd lelkülete ettől megkímélte. A főispán túl szendségének, párosulva Szöllősi rakonczátlankodásaival, az volt következménye hogy az intelligenczia kezdett visszavonulni a közügyéből s Szöllősy kormányozta a városi tanácsot s ő intézte a város mindazon ügyeit, melyek intézéséből saját zsebét telíthetni vélte Ma már másképen áll a dolog. Báró Bánffy Zoltánnak a magán­életbeni szelíd komolyságáról alig lehetne következtetni azon tapintatos szilárdság- és férfias erélyre, melylyel a közgyűlésekben ta­lálkozunk. Mig egyfelől minden ember véleményét meg­hallgatja s minden fontosabb tárgy megvitatására tért nyit — másfelől a kicsinyes dolgokbani fon­toskodásnak hamar végét veti s a rug-kapálódzó nagyságokat zabolán tartja, — szóval a közgyűlés méltóságát, tekintélyét minden irányban fenntartja. Szívből üdvözöljük a főispán urat megkezdett útján s türelmet, kitartást kívánunk neki a kerék­vágásból kizökkent díszügyek rendes mederbe tere­lésének nagy munkájához. Nagy port vert föl mult közgyűlésen a városi járda­ kövezés. Szöllősi & consortes keményen ostromoltattak s merőben sakkba lettek szoritva a járdakövezás kö­rüli önző s a város érdekeit arczátlanul lábbal ta­posó visszaéléseik miatt. Nyílt titok már, hogy Szöllősy mig egyfelől a vállalkozóval mutyiban van, addig másfelől mint városatya a város érdekei képviseletére tolja fel magát. E hallatlan visszaélések földerítésére most gyűjt­jük az adatokat s legközelebbről számszerűen fogjuk kimutatni, hogy mennyit spórolt meg Sámuel ur a város érdekében saját magának. Aligha a királyi ügyészség dolga is meg nem gyűl. T . . . . I tvárosi közügyek. A „Maros-Vidék“ 52-ik számában említve volt, hogy az okt. 31-én tartott városi képviseleti köz­gyűlés a gazdasági bizottságot sürgősen felkérni ha­tározta a járdakövezet megvizsgálására és jelentés­­tételre, hogy a főispán 3 nap alatt rendkívüli köz­gyűlést hivathasson össze. A bizottság nov. 3-án szombaton kiszállott s a nagyszentkirály-utczai jár­dakövezet további munkálatát beszüntette, mig a szentgyörgy-utczai munkálatot (a Makariás-házig) folyamatba vétette. A rendkivüli közgyűlés határozatát annak ide­jében közöljük, a járdakövezet munkálataira vonat­kozólag egy városi képviselő a következő közlemény közreadására kért fel, melyért a felelősséget el is vállalta: Marosvásárhely sz. kir. város törvényhatósága- A beteg asszony ólja, Jakab Ödöntől. (folytatás.) Nyomasztó, sűrű lett a napfényes levegő s szinte láthatólag reszketett a káprázó szem előtt Később apró forgószelek bolygatták meg az út vastag, forró porát. Majd erősebb szél kezdett fujdogálni, meleg lehelletével végigborzolva a virágos réteken s egy­­egy tompa dörgés is hallatszott már a Küküllő mentén. A napvilág apránként kialudt s kékes szint váltott a vidék ábrázatra. Bizony a mi utasaink csak azon vették észre, hogy teljes erejével közelgőt a vihar. Neki borult hirtelen a világ! Rakonczátlan, üvöltöző szelek mar­kolták fel a port s kegyetlenül paskolták az utazók szemébe. Felháborodtak kereken a nagy rengeteg erdők s zúgtak, mint a leggonoszabb árvíz. A fe­­kete égen rettenetes kövér villámok lobogtak s re­csegett, ropogott a földre csapott isten­itélete. Mire a félelem miatt megvadult ökrök a göcsi meredek kaptatóhoz vergődén­ek, odakiáltott fiához a reszkető beteg. — Térj le fiam, az országútról s hajts be itt a legelső életre. Istenkisértés volna most a hegynek fogni. Palinak sem kellett nagyon sok biztatás: gyor­san megragadta a szekérrúd végét s befordította a falu utczájába. Egyenesen nekihajtott a Csató János kapujának s anélkül, hogy megkérdezett volna valakit a ház­nál: meg it lőtt szekerével a pitvarajtó előtt. Erős karjaival idölelte édes anyját a szekér derekából s beszaladott vele a szobába. Épen akkor csapott le az istennyila a kapu elött álló magas kőrisfára. — Adjon Isten ! — köszönt a betoppanó legény. Nagy idő van künn ! Ide menekültünk, ha adnának egy kis szállást, a­míg elhúzódik a zivatar. Talán a teremtő Isten elfordítja! Hova tenném le ezt a beteg asszonyt? — Tegye csak le oda az ágyra, a sze­kérrel pedig álljon be a csűrbe. Van ott luezerna is, ha kell. E szavakat a háziasszony mondá, ki a tűzhe­lyen ült egy barna leány mellett, ölében pedig egy siránkozó gyereket szoptatott. A legény az ágyra tette le a beteg asszonyt, azután meg kiment, hogy igazítson holmit. Csendesség lett ismét a szobában. Az öreg Borosné észrevette az ágyról, hogy a fiatal asszony felettébb szomorú s olykor kötényével szemét törölgeti. Látta, hogy itt valami baj történt lesz a háznál. Megszólította a némán kesergő menyecskét: — Ő csémasszony lelkem ! mi baj van, hogy úgy elereszkedett ? (Folytatása következik.) 204 (Irodalom. Naptárak az 1884. szökő évre. A „Fr­a­nklin-T­ár­s­ul­at“ magyar irodalmi intézet által épen most küldettek be szerkesztősé­günknek a következő, közkedveltségben részesülő, csinosan kiállított és a legnagyobb gonddal szerkesz­tett 1884-ik szökő évre kiadott naptárak. Nemzeti nagy képes naptár. 1884. évre. Szép­­irodalmi és ismeretterjesztő tartalommal, több iró közreműködésével szerkeszti Áldor Imre. Tizen­hatodik évfolyam. Az első magyar általános biztositó részvénytársaság alapítóinak első alakuló közgyűlése 1857 julius 15. nagy czimképpel (Benczur Gyula festménye után) és számos a szöveg közé nyomott kisebb képpel. A magyar irodalom kormányzati, közigazgatási, törvénykezési s tiszti czimtárával, a legújabb hivatalos adatok nyomán. Ara fűzve­­ szt. István bácsi naptára vagyis családos házigazdák és gazdasszonyoknak, népnevelőknek, helységi elöl­járóknak, iparosoknak és földmivelőknek való képes Kalendarium 1884-ik évre. Alapitó Majer Ist­ván, szerkeszti Kőhalmi Klimstein József. Közleményekkel Sujánszky A, Tóth Mike, Nimpfer János, Morvay Lipót, Nyulassy Antal, Somogyi Gyula, Zelliger Alajos, Ernyei Pál, dr. Komlóssy Ferencztől stb. XXIX. évfolyam. Sok képpel. Tar­talma: I. Az erkölcsi világ. II. Gazdák naptára. 111 Népnevelők naptára. IV. Történeti naptár. V. István bácsi a hazában és a nagyvilágban. VI. Mű­vészet. VII. Tréfák mezeje. Ára fűzve 50 kr. Protestáns uj képes naptár 2884-ik évre szer­kesztette J­­u­z­s Sándor, tanár. Könyves Tóth Kálmán, Bihari Kálmán, Szente József, Magócsy Kálmán stb. közreműködéséből XXX. évfolyam, ké­pekkel s a protestáns egyház tiszti névtárával. Ára füzve 50 kr. Falusi gazda napokra 1884 évre. A magyar gazdák, kertészek, lelkészek számára szerkeszti Spor­­zon Pál. Közleményekkel Hensch Árpád, Erdélyi Károly, Bombay Dezső, Turonyi Pál, Földes Kál­mán, Thallmayer Viktor, Ebner Sándor, Jablanczy Gyula, Pókay Dezső, Rónai Sándor, Gömbös Elek, Wachter Rezső stb.-től. XX. évfolyam. Számos áb­rával. Ára fűzve 80 kr. Borászati naptár 1884. évre. Több szakember közreműködésével szerkeszti dr. Nyári Ferencz, XI. évfolyam. Tartalma: Természettudományi rész. II. Szőlészeti rész. III. Borászati rész. IV. Kerté­szeti rész. I. Mulattató rész. Borkorcsolyák. Sok ábrával. Ára fűzve 80 kr. A magyar nők házi naptára 1883. évre. Szer­keszti Beniczky Irma. XVI. évfolyam. Számos a szöveg közé nyomott képpel. Ára fűzve 60 kr. Honvéd-naptár 1884. évre. (Egyúttal katonai naptár.) A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. XVII. évfolyam. Számos képpel. Ára fűzve 60 krajczár. Lidércz-naptár 1884. évre. Tartalmaz bünese­tek, csodálatos tünemények, tündérregéket, vadász- és úti kalandokat stb. A szövegbe nyomott képek­kel. XXIII. évfolyam. Ára fűzve 60 kr. Kossuth-naptár 1884. évre. Szerkeszti Honfi Tihamér. XIV. évfolyam. Sok képpel. Ára fűzve 40 krajczár. A „Népzászlója“ naptára az 1884. évre. A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. XVI. évfolyam. Számos a szövegbe nyomott képpel. Ára fűzve 40 kr. Nevessünk! Mu­l­at­ta­t­ó-n­ap­t­ár a gyönyö­rűséges 1884-iki esztendőre. Megcsinálta vala egy Astromokus. Számos illuszacziókkal. XV. év­folyam. Ára fűzve 40 kr. A magyar nép naptára 1884. évre. Képes ka­lendárium sokféle hasznos és mulattató olvasmány­nyal ellátva. Szerkeszti ifj. Tatár Péter. XXIX évfolyam. Képekkel. Ára fűzve 25 kr. Uj Joli naptár 1884. évre. Egy egész iv. Ára 20 krajczár. Marosvásárhely, nov. 8. — A „Maros-Vidék“ ez évi folyamának no­vember—deczemberi részletére 1 írttal fogadunk el előfizetéseket, melyek Csíki Lajos könyvkereskedé­sébe vagy a „Maros-Vidék“ kiadóhivatalába kül­dendők.

Next