Maros-Vidék, 1883 (13. évfolyam, 1-62. szám)
1883-11-08 / 53. szám
királynak. Hatvani úr sokoldalú jó színész lett volna eddig is, lesz ezután is alkalom erről szólani, de nem az ő számára van szabva a Cilley öblös pánczélja. Szép alakítást láttunk még Krémertől (Hunyadi L.), Völgyitől (Szilágyi Mihály), Szabó Antinétól (Mária) és Leövey Ilkától (Szilágyi Erzsébet), Ürményi Margit (Hunyadi Mátyás) csinos jelenség volt. A drámai előadások között legsikerültebbvolt „Az erdő szépe“. E dráma sajátságos elemeinél fogva is képes az állandó hatás előidézésére, a személyzet ezt még fokozta s bátran mondhatjuk, hogy az érzést a legmélyebbről verte fel magas hullámzásba. Az elavult fogalom, nagyúri gőg, a munka joga és szerelem küzdelme zajlott le szemünk előtt mely megoldást azon rendkívül hatásos jelenetben, midőn Pálma (P. Rott Mari) rég titkolt szerelmének kitörésével Morell (Szabó Anti) az öngyilkosságtól megmenti. — Lehetetlen ily szűk keretben minden egyes jelenetet külön méltatni — hanem a sikert legjobban igazolja azon meghatottság, mely a közönségen észrevehető volt. Szilágyi (Guy Chattel Albin), Hubai (Hugó) kitűnőleg alakítottak, s a többi szereplők is megállották helyüket a siker kivívásában. November 3-án „Túri Korcsa“ sikerült előadása jó hangulatban tartotta a közönséget, s főleg Szabó Anti, Hatvaniné, Homokainé, Hubai megérdemelték a közönség tapsait. A Borcsa alakítása azonban némi kifogás alá esik, igen csiszolt alakban volt P. Rott Mari által bemutatva; az egyszerű parasztleány helyett egy szalonnai hölgyet láttunk magunk előtt. Kiváló elismeréssel kell megemlékeznnünk még a színházi zenekarról, mely szabatos és változatos játékával nagymérvben elősegíti a szini előadások sikerét. A nak folyó évi október 31-én tartott közgyűlése fölötte érdekes képet nyújtott. Eddig Szöllősi Sámuel dominálta a közgyüléseket s volt főispánunk meg nem fogható lanyhasággal dédelgette Szöllősi ur rakonczátlankodásait. Szemtanúi voltunk, midőn Sámuel ur egy ízben qualificálhatlan szemtelenséggel hadonázott Béldi Gergely orra alatt, verve mellét, hogy ő e nemes városnak nemes polgára s itt annak kell történnie, amit ő parancsol. Mintha bizony a polgári nemesség és szabadság a szemtelenséggel lenne azonos az arczátlanság folytán azonnal indítványoztuk is volt, hogy Sámuel ur az 1870. XLII. t. ez 50. §-a értelmében széksértési kereset alá vonassák s ez indítvány visszhangra is talált a közgyűlés nagy többségében s Sámuel urnak takarékossága (?) folytán duzzadó bugyellárisán bizonyára egy kis érvágás is történt volna — de a főispán szelíd lelkülete ettől megkímélte. A főispán túl szendségének, párosulva Szöllősi rakonczátlankodásaival, az volt következménye hogy az intelligenczia kezdett visszavonulni a közügyéből s Szöllősy kormányozta a városi tanácsot s ő intézte a város mindazon ügyeit, melyek intézéséből saját zsebét telíthetni vélte Ma már másképen áll a dolog. Báró Bánffy Zoltánnak a magánéletbeni szelíd komolyságáról alig lehetne következtetni azon tapintatos szilárdság- és férfias erélyre, melylyel a közgyűlésekben találkozunk. Mig egyfelől minden ember véleményét meghallgatja s minden fontosabb tárgy megvitatására tért nyit — másfelől a kicsinyes dolgokbani fontoskodásnak hamar végét veti s a rug-kapálódzó nagyságokat zabolán tartja, — szóval a közgyűlés méltóságát, tekintélyét minden irányban fenntartja. Szívből üdvözöljük a főispán urat megkezdett útján s türelmet, kitartást kívánunk neki a kerékvágásból kizökkent díszügyek rendes mederbe terelésének nagy munkájához. Nagy port vert föl mult közgyűlésen a városi járda kövezés. Szöllősi & consortes keményen ostromoltattak s merőben sakkba lettek szoritva a járdakövezás körüli önző s a város érdekeit arczátlanul lábbal taposó visszaéléseik miatt. Nyílt titok már, hogy Szöllősy mig egyfelől a vállalkozóval mutyiban van, addig másfelől mint városatya a város érdekei képviseletére tolja fel magát. E hallatlan visszaélések földerítésére most gyűjtjük az adatokat s legközelebbről számszerűen fogjuk kimutatni, hogy mennyit spórolt meg Sámuel ur a város érdekében saját magának. Aligha a királyi ügyészség dolga is meg nem gyűl. T . . . . I tvárosi közügyek. A „Maros-Vidék“ 52-ik számában említve volt, hogy az okt. 31-én tartott városi képviseleti közgyűlés a gazdasági bizottságot sürgősen felkérni határozta a járdakövezet megvizsgálására és jelentéstételre, hogy a főispán 3 nap alatt rendkívüli közgyűlést hivathasson össze. A bizottság nov. 3-án szombaton kiszállott s a nagyszentkirály-utczai járdakövezet további munkálatát beszüntette, mig a szentgyörgy-utczai munkálatot (a Makariás-házig) folyamatba vétette. A rendkivüli közgyűlés határozatát annak idejében közöljük, a járdakövezet munkálataira vonatkozólag egy városi képviselő a következő közlemény közreadására kért fel, melyért a felelősséget el is vállalta: Marosvásárhely sz. kir. város törvényhatósága- A beteg asszony ólja, Jakab Ödöntől. (folytatás.) Nyomasztó, sűrű lett a napfényes levegő s szinte láthatólag reszketett a káprázó szem előtt Később apró forgószelek bolygatták meg az út vastag, forró porát. Majd erősebb szél kezdett fujdogálni, meleg lehelletével végigborzolva a virágos réteken s egyegy tompa dörgés is hallatszott már a Küküllő mentén. A napvilág apránként kialudt s kékes szint váltott a vidék ábrázatra. Bizony a mi utasaink csak azon vették észre, hogy teljes erejével közelgőt a vihar. Neki borult hirtelen a világ! Rakonczátlan, üvöltöző szelek markolták fel a port s kegyetlenül paskolták az utazók szemébe. Felháborodtak kereken a nagy rengeteg erdők s zúgtak, mint a leggonoszabb árvíz. A fekete égen rettenetes kövér villámok lobogtak s recsegett, ropogott a földre csapott istenitélete. Mire a félelem miatt megvadult ökrök a göcsi meredek kaptatóhoz vergődének, odakiáltott fiához a reszkető beteg. — Térj le fiam, az országútról s hajts be itt a legelső életre. Istenkisértés volna most a hegynek fogni. Palinak sem kellett nagyon sok biztatás: gyorsan megragadta a szekérrúd végét s befordította a falu utczájába. Egyenesen nekihajtott a Csató János kapujának s anélkül, hogy megkérdezett volna valakit a háznál: meg it lőtt szekerével a pitvarajtó előtt. Erős karjaival idölelte édes anyját a szekér derekából s beszaladott vele a szobába. Épen akkor csapott le az istennyila a kapu elött álló magas kőrisfára. — Adjon Isten ! — köszönt a betoppanó legény. Nagy idő van künn ! Ide menekültünk, ha adnának egy kis szállást, amíg elhúzódik a zivatar. Talán a teremtő Isten elfordítja! Hova tenném le ezt a beteg asszonyt? — Tegye csak le oda az ágyra, a szekérrel pedig álljon be a csűrbe. Van ott luezerna is, ha kell. E szavakat a háziasszony mondá, ki a tűzhelyen ült egy barna leány mellett, ölében pedig egy siránkozó gyereket szoptatott. A legény az ágyra tette le a beteg asszonyt, azután meg kiment, hogy igazítson holmit. Csendesség lett ismét a szobában. Az öreg Borosné észrevette az ágyról, hogy a fiatal asszony felettébb szomorú s olykor kötényével szemét törölgeti. Látta, hogy itt valami baj történt lesz a háznál. Megszólította a némán kesergő menyecskét: — Ő csémasszony lelkem ! mi baj van, hogy úgy elereszkedett ? (Folytatása következik.) 204 (Irodalom. Naptárak az 1884. szökő évre. A „Franklin-Társulat“ magyar irodalmi intézet által épen most küldettek be szerkesztőségünknek a következő, közkedveltségben részesülő, csinosan kiállított és a legnagyobb gonddal szerkesztett 1884-ik szökő évre kiadott naptárak. Nemzeti nagy képes naptár. 1884. évre. Szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal, több iró közreműködésével szerkeszti Áldor Imre. Tizenhatodik évfolyam. Az első magyar általános biztositó részvénytársaság alapítóinak első alakuló közgyűlése 1857 julius 15. nagy czimképpel (Benczur Gyula festménye után) és számos a szöveg közé nyomott kisebb képpel. A magyar irodalom kormányzati, közigazgatási, törvénykezési s tiszti czimtárával, a legújabb hivatalos adatok nyomán. Ara fűzve szt. István bácsi naptára vagyis családos házigazdák és gazdasszonyoknak, népnevelőknek, helységi elöljáróknak, iparosoknak és földmivelőknek való képes Kalendarium 1884-ik évre. Alapitó Majer István, szerkeszti Kőhalmi Klimstein József. Közleményekkel Sujánszky A, Tóth Mike, Nimpfer János, Morvay Lipót, Nyulassy Antal, Somogyi Gyula, Zelliger Alajos, Ernyei Pál, dr. Komlóssy Ferencztől stb. XXIX. évfolyam. Sok képpel. Tartalma: I. Az erkölcsi világ. II. Gazdák naptára. 111 Népnevelők naptára. IV. Történeti naptár. V. István bácsi a hazában és a nagyvilágban. VI. Művészet. VII. Tréfák mezeje. Ára fűzve 50 kr. Protestáns uj képes naptár 2884-ik évre szerkesztette Juzs Sándor, tanár. Könyves Tóth Kálmán, Bihari Kálmán, Szente József, Magócsy Kálmán stb. közreműködéséből XXX. évfolyam, képekkel s a protestáns egyház tiszti névtárával. Ára füzve 50 kr. Falusi gazda napokra 1884 évre. A magyar gazdák, kertészek, lelkészek számára szerkeszti Sporzon Pál. Közleményekkel Hensch Árpád, Erdélyi Károly, Bombay Dezső, Turonyi Pál, Földes Kálmán, Thallmayer Viktor, Ebner Sándor, Jablanczy Gyula, Pókay Dezső, Rónai Sándor, Gömbös Elek, Wachter Rezső stb.-től. XX. évfolyam. Számos ábrával. Ára fűzve 80 kr. Borászati naptár 1884. évre. Több szakember közreműködésével szerkeszti dr. Nyári Ferencz, XI. évfolyam. Tartalma: Természettudományi rész. II. Szőlészeti rész. III. Borászati rész. IV. Kertészeti rész. I. Mulattató rész. Borkorcsolyák. Sok ábrával. Ára fűzve 80 kr. A magyar nők házi naptára 1883. évre. Szerkeszti Beniczky Irma. XVI. évfolyam. Számos a szöveg közé nyomott képpel. Ára fűzve 60 kr. Honvéd-naptár 1884. évre. (Egyúttal katonai naptár.) A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. XVII. évfolyam. Számos képpel. Ára fűzve 60 krajczár. Lidércz-naptár 1884. évre. Tartalmaz bünesetek, csodálatos tünemények, tündérregéket, vadász- és úti kalandokat stb. A szövegbe nyomott képekkel. XXIII. évfolyam. Ára fűzve 60 kr. Kossuth-naptár 1884. évre. Szerkeszti Honfi Tihamér. XIV. évfolyam. Sok képpel. Ára fűzve 40 krajczár. A „Népzászlója“ naptára az 1884. évre. A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. XVI. évfolyam. Számos a szövegbe nyomott képpel. Ára fűzve 40 kr. Nevessünk! Mulattató-naptár a gyönyörűséges 1884-iki esztendőre. Megcsinálta vala egy Astromokus. Számos illuszacziókkal. XV. évfolyam. Ára fűzve 40 kr. A magyar nép naptára 1884. évre. Képes kalendárium sokféle hasznos és mulattató olvasmánynyal ellátva. Szerkeszti ifj. Tatár Péter. XXIX évfolyam. Képekkel. Ára fűzve 25 kr. Uj Joli naptár 1884. évre. Egy egész iv. Ára 20 krajczár. Marosvásárhely, nov. 8. — A „Maros-Vidék“ ez évi folyamának november—deczemberi részletére 1 írttal fogadunk el előfizetéseket, melyek Csíki Lajos könyvkereskedésébe vagy a „Maros-Vidék“ kiadóhivatalába küldendők.