Marosvidék, 1885 (15. évfolyam, 1-56. szám)
1885-01-01 / 1. szám
XIV évfolyam felett a közgyűlés részvétét fejezte ki s koporsójára egy koszorú illesztését elhatározta. A mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetett, a jelen ülésről vezetett jegyzőkönyv hitelesítésére Vályi Károly, Krafft Károly és Patrubány Antal urak kérettek fel. A tárgysorozat rendjén a honvédelmi miniszteri leiratot a katona elhelyezési viszonyok javítása iránt Kiss József főjegyző adta elő a családi körülményei miatt távol maradni kénytelen Ajtai Gyula tanácsos helyett, valamint Ajtai összes ügydarabjait Kiss főjegyző adta elő melyek a katonai laktanya építése kérdésére és az összes vámok novemberi jövedelmére vonatkoztak. Azon belügyminiszteri leiratot, mely Almási Domokos szeszkezelő bizottsági tag választásának megsemmisítésére vonatkozik Oroszlán István tanácsnok adta elő, míg Kiss J. főjegyző a városi legtöbb adót fizetők névjegyzékét terjesztette be az 1885 évre Végül Oroszlán I. tanácsos adta elő az özvegy Kovács Samuné kegypénzére vonatkozó ügyet, mely 250 frt végkielégítést eredményezett az évi kegydij helyett. A közgyűlésnek legérdekesebb mozzanata a polgármester választás kérdése volt. A közgyűlés termében hangok emelkedtek a candidáló bizottság tagjainak titkos szavazattal való választására. A főispán Lázár Benedek elnöklete alatt Darkó Ákos és Szabó István t.b. tagokat bízta meg a szavazat megejtésével. Az eredmény az lett, hogy a beadott 43 szavazatból Lázár Ádám, Csiki Károly és D. Nagy János egyenként 28 szavazatot nyertek, Wagner J. Frigyes, Ambrus Lajos és Lag György 15 szavazatával szemben. A főispán a maga részéről dr Szilágyi Sándor, Burdács Alajos és Kovács Ferencz t. b. tagokat nevezte ki. A jelölő bizottság visszavonult, addig a tanácskozás félbeszakadt. Hosszas várakozás után a candidáló bizottság megjelent, s elnöklő főispán kijelentette, hogy egyedül Györfi Pétőt jelölte ki a bizottság 4 szavazattal 3 ellenében, míg Biás István, Dicső János és Hámorszky István pályázók nem jelöltettek (Hát Lázár Benedek rendőrfőkapitány és Ajtai Gyula első tanácsos pályázati jelentkezéseivel mi történt? Az egészen más lapra tartozik! Kénytelenek voltak a pályázattól visszalépni! Valóban sikerült sakkhúzás volt arra nézve, hogy a polgármester választás „kinevezés“ útján legyen betöltendő. Ehez sem kell bővebb commentar.) E szerint Györfi Pető lett Marosvásárhely sz kkr. város polgármestere, kinek meghívására a főispán dr Szilágyi Sándor és Petelei János bizottsági tagokat kérte fel, ki nemsokára a gyűlés, teremben megjelenvén, először a polgári, azután pedig a hivatali esküt tette le. A főispán üdvözlő szavaira az új polgármester ünnepélyes fogadást tett, hogy minden erejével a város közérdekének előmozdítására fog törekedni. A polgármester férfias és önérzetes nyilatkozatát a közgyűlés megéljenezte. Végül Kovács Ferencz t. b. tag intézett egy meleg hangú üdvözlő beszédet az uj polgármesterhez és búcsúszavakat a lemondott polgármesterhez a t. b. nevében, s ezzel a közgyűlés véget ért.. (Azt a darabos jelenetet, mely a candidáló-bizottság jelölésének elnöki beterjesztése után játszatott le a közgyűlés fórumán, e helyen nem tartjuk ildomosnak bemutatni, nehogy megzavarja tárgyilagos közleményünk tisztességes folyamát.) Az új polgármester az 1885. évi január hó 1-ső napján foglalja el állomását, melynek sikerdús viseléséhez erőt, kitartást és meleg ügyszeretetet kívánunk. A városi közügyek menetét jövőre is élénk figyelemmel kisérjük, s a legnagyobb készséggel „fogjuk följegyezni az új polgármesternek tevékenységét, ha az városunk közérdekének előmozdításában fog nyilvánulni. Nemkidemit, nemnek. Tehát ismétlem: a nevés áldásaiban része van a nőnek, ép úgy, mint a férfiak. Részlett Volna az elmúlt hosszu századó alatt i, hi tudniillik teljesítették volna az ! Az emberi nemzet évezrdeken keres dl vona a megálá t, meg az wköli el-tb u Ue-et é- uj földet nőiseim, s ezen vágva ne is teli regen,d azon időt, mely a nőnemet az étel, illető 10 Czid áih -■. Csak a jelen század hozta el. Mielőtt tárgyam kitűzött fjtegetéséba fogni, nem tartom fölöslegesnek röviden jelezni, hogy milyen volt nálunk a nőnevelés? Megjegyzem, hogy én egyik, különben jeles írónőnk Beniczki Irma azon nézetet: a nézőlér és tanítás két egymástól egészen különböző fogalom, s egyik a másik nélkül is létezhetik, nem osztom, úgy hiszem, hogy a nevelés és tanítás egy törzsnek két ága, mert lehetetlen oktatni gyermeket a nélkül, hogy a tanitó ne neveljen, s megfordítva: lehetetlen nevelni úgy, hogy egyszersmint ne oktasson a nevelő. Röviden fejezve ki: a jó nevelő oktatva nevel és a jó tanitó nevelve oktat. Ezt én igy tapasztaltam, s midőn hát ez értekezésem rendén nőnevelésről beszélek, mindig értem alatta a házi és iskolai tanítást is egész összeségében ! Ezen elv szemmel tartása mellett lássuk tehát néhány szóban a mult idők nevelési rendszerét. (Folyt köv) MAROSY I D É K. A kulisszát mögül. Jó nagy „Krisztkindlit“ kapott a város újévre az új polgármester személyében! Mintha csak a régi jó időknek egy itt feledett patriarchális alakja bújt volna be abba a fényes téli kabátba, melyben a város első tisztviselőjének tiszteletre méltó alakja követeli magának a „respectus“-t. Valóban respectálni való egyéniség Györfi Pető, csupáncsak megválasztatásának, jobban mondva: kinevezési mikéntjének kérdéséhez van néhány szerény észrevételünk. Nem a személy ellen, hanem a választási eljárás ellen van és lehet kifogásunk. Köztudotú dolog városunkban, hogy Lázár Benedek rendőrfőkapitány és Ajtai Gyula elsőtanácsos is jelentkeztek báró Bánffy Zoltán főispán ur őméltóságánál a polgármesteri állomás elnyerhetéséért, de a főispán cathegorice kijelelentette, hogy egyiket sem fogja jelölni. Ezen enunciatio után Lázár Benedek semmiképen nem volt reábírható, hogy írásban is beadja pályázatát jóllehet a hivatalos pályázati hirdetésben fungens tisztviselőkre nézve a szóbeli jelentkezés is elégnek volt kijelentve. Lázár Ádám orsz.gyűl. képviselő is hazajött Budapestről a választásra, s még a pályázati határidő utolsó napján, decz. 26-án is munkenáron az írásbeli pályázatnak megtételét is sürgette, de L. B. még akkor is megmaradott jelentkezése mellett, s írásbeli pályázatot nem is adott be, mivel nem akarta szembetenni magát a foispan »«aratóval. Ajtai Gyula azonban írásben folyamatasat is beadta, de a kik a választás napjan délelőtt Ajtait a főispántól lelőni lattan, leolvaslattán a nomoly, önérzetes, tetterős es munkaképes tisztviselő arczárol, hogy nagy lelkirazkolás eliiette. Meg a kulisszáknak is kuliszatuna uimadt, hogy mi uimiatá reá Ajtait Kásóén pa.ya zatauak visszavételére, mivel a jJauyjen Lamre vaioögfdzaai csak azután juneteu volna KoiUea aut, nogyon Ajtait uiegválasztottait vomna puigaimeoternek s ennek következtevell Vágj az „UpOu" Vagy a „vo“ kellett volna, vogy „osszetemnetien állásától“ vissza.ej.jeii. ugjue, na Ajtai btyuia pályázati foto taigj alatt aia Korait voiuuj aug mazmuu, uogj ixovaeo i'ereucz, Aurdacs Alajos es Dzna^ji uunUuf tu'ak uieguyeruelok lettek volna a ,,Kiiugastalan tisztviselő*' eioleptetese emii eznzott eljalas keresztUiViteiebe, s e miatt kellett Ajtait „ő a ve tétlen“ visszaléptetni, hogy Uyum Keio „egyedül" lehessen jelölve a polgármesteri állomásra. (Lázár Benedek ellen Kovács Ferencz pláne egy lépést sem tett volna, s így a L. B. pályázati jelentkezését is le kellett venni a napirendről.) Miyen egészen más színezetű dolog lett volna, ha a főispán arra kapacitálja Lázárt és Ajtait, hogy a jelölés megejtése után lépjenek vissza, s így Lázár, Ajtai és Györfi három competens pályázó közül, egész lelkesedéssel és közakarattal választották volna meg Györfit, mint akkor is egyedüli jelöltet apolgármesteri székbe! Ajtai úgy is visszalépett volna Lázár előtt, Lázár pedig kötelező szavát a jelölés után való visszalépésre is úgy megtette volna, mint ahogy a jelenté s kezés után nem adta be írásbeli pályázatát, így aztán legalább a külső látszat a főispán méltányos candidálása mellett tüntethetett volna, míg a jelen esetben mindenki tudja, hogy jog, alkotmány és szabad választás csak „pictus masculus“ a főispáni erőszakos eljárás gyakorlatánál. Még sok egyezmást mondhatnánk el a „polgármesteri kinevezést” megelőző választási maneuvre közszájon forgó részleteiről, de nem akarjuk tovább fűzni a kulisszatitkok rejtélyes hálószálait, ezen kérdést mi is levesszük, s a már megejtett választás (?!?) után azon leszünk, hogy a személyeskedések kikerülésével városi közügyeinknek nyilvános szellőztetése által tegyük meg azon közügyi szolgálatot, mely lapunknak egyik kitűzött feladata. Sever. MEGYEI KÖZÜGYEK. A megyei tisztikar tisztelgése. Egyesült Marostorda vármegye tisztikara újév alkalmából 1885 január 1-én d. e. 10 órakor Dósa Elek főjegyző vezetése mellett Sándor László alispán üdvözletére ment, ki előtt a megyének tevékeny, népszerű főjegyzője tolmácsolta tiszttársai nevében az uj évi szerencse kivonatokat. Sándor alispán megköszönte a tisztikar üdvözletét s kérte hogy továbbra is egész odaadással végezzék a megye közjavára a hivatali teendőket. A katonás nyílt, őszinte magatartás tiszteletre gerjesztette a tisztikart az első tisztviselő iránt, ki az igazság és méltányosság eszközeivel, puritán jellemmel és szigorú pontossággal vezeti a megyei ügyek kormányzását. A tisztelgés után Sándor alispán állott a tisztikar élére s báró Bánffy Zoltán főispán ur őméltóságához vezette a megyei tisztikart, hol a kölcsönös üdvözletek ismét megújultak. A m. t. megyei gazd. egylet köréből. A marostordamegyei gadasági egylet évi nagygyűlését 1885. január 17 én d. e. 10 órakor a megyeház dísztermében fogja megtartani. Tárgysorozat. 1) Elnöki megnyitó beszéd. 2) Titkári jelentés az 1884. évi működésről. 3) A számvizsgáló bizottság jelentése. 4) Pénztárnoki jelentési. 5) Javasolat az inditandó helyi érdekű lap tulajdonossága tárgyában. 6) 1885 évi költségvetés. 7) Indítványok. a) Ravasbizotossághoz átirat gyümölcsfa iskola ju .ismaa tárgyában. o) Felirat a főméltóságu földmivelési miniszterium hoz további segely iránt stb. A maros töld a megyei gazd egylet igazgató választmányának A marosvásárhelyit lo84. decz. 24-én tartott aleseool. Kiadta Lokodi János, e. titkár. IRODALOM. A „Budapesti Hirlap“-ot, mely jelenleg „ luViiioo legeit■ ijed»«* b napilapjai között első ndij t foglal el, olvas'iuk ügyeimébe legmelegebben aj.Li.ijuk. A „BUDAPESTI hiKLAP- nem purlap, P .ltja — OiVUBona* alleidi «Öre. Solgálatokat nem »iva. se korma..yuan s.ibo, se naiparnak tenni, cupao a koi.escg.iek es, a mi ugyanaz, az országnak. Ami. álmuk e/.ez a szolgálatok ? Első sorban abból, vagy uiiudeniol a mi az országon belül vagy «ívai anat. politikai, akár társad» mi, akár művészi, u«az illdományos termikóimrúl: uiven, pontosan, gyussan, röviden, de mégis kimerítően és részrehajlás nélkül értesíts« közönségét. Általános érdeklődésekért a „BUDAPESTI HÍRLAP“-nak az az ötlete, hogy megnyerte a nemzeti színház és opera legkiválóbb művészeit, kik egymásután, mindegyikük egy vasárnapi tárczában mesélik el életüket, vagy csak annak egy egy fontosabb epizódját, mely sokszor szoros összefüggésben van színtművészetünk fejlődésével. A „BUDAPESTI HÍRLAP“ rendes írói: Csukássi József szerkesztő, b. Kaas Ivor, gróf Teleki Sándor ezredes, Rákosi Jenő, Balogh Pál, Benedek Elek, Berényi László, dr. Csapodi István, Déri Gyula, Huszár Imre, Molnár László, Rákosi Viktor, Szokolay Kornél. Rendkívüli alkalmakkor a „BUDAPESTI HÍRLAP“ rendes terjedelme, amely 12 oldalnyi, hol egy fél, hol egy egész inel kibővül. Állandóan közöl regényt. Na-