Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 15. kötet, 1897.
KHERNDL ANTAL: A többtámaszú ivek és a többtámaszú merev függőtartók grafikai elméletéről
A TÖBBTÁMASZÚ ÍVEK. i tását akképen, hogy a tartó e vége vízszintes irányban forgás nélkül eltolódhassák (1. ábra II.) s képzeljük az ekképen megtámasztott tartót olyannak, amelyre a G súlyon (vagy a másnemű terhen) kívül a B végét megtámadó ismeretlen H erő is hat. Világos, hogy ha úgy határozzuk meg e képzelt tartón az erőt, hogy a tartó végének vízszintes elmozdulása zérus legyen, e tartón ugyanazok a reakciók keletkeznek, mint a többtámaszú íven vagy merev függőtartón. Minthogy pedig a képzelt tartóra a végeiken befalazott gerendáknak ismertnek feltételezhető elméletét alkalmazhatjuk,* a többtámaszú íven (vagy merev függőtartón) keletkező reakciókat ez úton, amint az imént mondottakból látjuk, meghatározhatjuk. Válaszszuk el ugyanis az ép említett képzelt tartón azokat a reakciókat, melyeket a G súly (esetleg a másnemű teher) magában véve, t. i. a H erő működés nélkül okoz, azoktól, melyeket a H erő, megint különvéve, idéz elő. Oszszuk továbbá az összes külső erőket ez úton két csoportra, és soroljuk az egyikbe a G súlyt, (esetleg a tartó másnemű megterhelését) s a vele járó reakciókat; a másikba pedig a H erőt s a tőle előidézett, tehát vele arányos reakciókat. Ekkor könnyen megtalálhatjuk mindenek előtt az ún nyomatéki mérőhosszakat a támasztó függőlegeseken, a H-tól független erőcsoportra, a végeiken befalazott gerendák elmélete szerint. Hasonlólag meghatározhatjuk, ugyanez elmélet alapján, ha a H erőt kísérletképen fölveszszük, az ún nyomatéki mérőhosszakat, a H-val arányos reakciókból álló, s magában véve szintén egyensúlyban levő erőcsoportra. Megállapíthatjuk tehát, mindegyik erőcsoportra külön-külön, a tartó végén bekövetkező vízszintes eltolódást is. Legyen ez eltolódás a t-tól független erőcsoportra, alkalmas léptékben megrajzolva h; a //-val arányos erőkre, közübük számítva a H erőt is, a tetszőleges /// C fölvétel esetén, ugyane léptékben c. Állapítsuk most meg a léptékeket akképen, hogy a H C kísérleti erő mérőhossza az eltolódás mérőhosszával egyenlő legyen. Az erő és a vele járó eltolódás közötti arányosság következtében ekkor, a //-val arányos erőcsoporttól a tartó végén okozott eltolás mérőhossza, a H erő minden más értékére * M. M. és É. E. K. 1895.