Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 29. kötet, 1911.

LŐRENTHEY IMRE: Ujabb adatok Budapest környéke harmadidőszaki üledékének geologiájához

ÚJABB ADATOK BUDAPEST-KÖRNYÉKE HARMADIDŐSZAKI STB. 131 Cidaris avenionensis, DESMOUL. , Peroni, COTT. Peclen (Aequipecten) praescabriusculus, FONT. (i. gy.) (I Beudanti, BAST. ? (i. gy.) Exogyra (Aetostrion?) miotaurinensis, SACCO. (gy.) Oslrea digitalina, DUB. Turitella sp. Balanus sp. ind. Oxyrhina xyphodon, Ao. « Desorii, AG. Lamna (Odontaspis) elegáns, AG. <( « cfr. duplex, AG. « <i cuspidala, AG. « (I subulata, AG. Dendrophyllia-­kra, emlékeztető, mállott széthulló korallok. Kopott kövüli fadarabok. Tovább északnyugat felé haladva, az abbahagyott SCHOSS­BERGER-féle bányabevágásban durvább kavicsot találunk pár száz méter hosszúságban föltárva, melyben az Ostreu gingensis, SCHLOTH alakkörébe tartozó nagy ostreeák töredékes példányai találhatók. E föltárásnak északnyugati végében a kavicsnak fekvő rétege van föltárva körülbelül 3 m vastagságban finom anomiás homok képében. E réteg föltárási viszonyai nem a leg­kedvezőbbek, de a­mennyire megítélhető, e homok dőlése átlag délnyugati. Valószínűleg ez a lazább kőzet az oka, hogy észak­felé a térszín laposodik. Az úgynevezett­­anomiás homokot» Budapest közelebbi környékén eddig nem ismertük a felületről. A rákosszentmihályi Sashalom kavicsainak koráról írott értekezésemben azonban én mutattam ki, hogy az ottani «Forrás­fürdő» kútjában több mint 36 m vastagságban fúrták át ez anomiás homokot. Hogy a felületen is tetemes vastagságban van meg, igazolja a szelvény folytatása. Átkelve ugyanis a Dörzsölt fasortól délkeletre lévő kocsiúton a Sóspatak vagy Szilasvölgy jobb oldalára, ott a dombtetőre vezető kocsiút sekély bemetszé­sében agyagos homok van föltárva, melyből rtko­ch-töredéket gyűjtöttem. E domb keleti lejtőjén a kisszentmihályi téglagyár 9

Next